Első 40 évem a szakmában - új évezred, dőlni kezd a létra

Az ezredfordulót a VEIKI nagyon bizakodóan várta. '97-ben új irodaépületbe költöztünk, végre úgy éreztem, hogy egy tudományos kutatóintézethez méltó környezetben dolgozhatok (ekkor kezdtem el gyalog járni dolgozni, útba ejtve Borival a Logodi utcai óvodát).
1999-ben a VEIKI a Hotel Mercure-ban tartotta 50. születésnapját, meghíva rá minden üzletfelét és szakmai partnerét. Nekem két paksi vendég etetése-itatása és szóval tartása volt a dolgom. Közülük az egyik - Süli János - egyetemi évfolyamtársam is volt, jelenleg az Orbán-kormány paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztere. A másik jelenleg a Paks II projektcég egyik vezetője.
Az új évezred első évében azonban repedezni kezdett a Dunamenti Erőművel kiépült szakmai kapcsolatunk. A belga tulajdonos és a Fidesz-vezette kormány nem jött ki egymással, és a tisztán állami tulajdonú VEIKI-re gyanakodva kezdtek nézni. Projektjeinket szakmai és üzleti szempontból átvilágították és megnyirbálták. A dologból az általam vezetett team jól jött ki, a mi projektjeink tovább futottak, de a divízió másik felének új piacok felé kellett néznie.
Megkezdődött az a vesszőfutás, amely folyamatos - és az esetek legnagyobb többségében eredménytelen - pályázásokból, koncepciótervek gyártásából állt. A divíziónk vezetője rájött, hogy a legcélravezetőbb a társdivíziók projektjeibe irányítástechnikai tervezőként és kivitelezőként bekapcsolódni. Így került sor a kazincbarcikai erőmű kazánrekonstrukciójához kapcsolódó irányítástechnikai rendszer kifejlesztésére. Ebben a projektben nekem és csapatomnak nem volt feladata, de végig úgy tekintettem rá, mint egy lehetséges továbblépési irányra.
Az '50-es években épült széntüzelésű kazincbarcikai erőmű az új évezredre elavult és gazdaságtalan lett, új tulajdonosa ezért a biomassza-tüzelésre állította át. A VEIKI tüzeléstechnikusai a kazánokat korszerű fluid-tüzelésű rendszerre alakították át. (Fluid tüzelésnél a tüzelőanyag nem egy rostélyon ég el, hanem egy függőleges légárammal fenntartott lebegő homokágyon, ezáltal tökéletesebb lesz az égés, jobb lesz a hatásfok). Az irányítástechnikai rendszerhez ABB irányítástechnikai eszközöket és szoftvereket használtunk, és Pilz gyártmányú biztonsági vezérlőket alkalmaztunk.
Sajnos a biomassza-tüzelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 4-5 év után az erőművet véglegesen leállították.

A kazincbarcikai erőmű napjainkban (forrás: epiteszforum.hu)

Az egyik irányítástechnikai szekrény belseje

Közben az én csapatomnak mind a Dunamenti Erőműben üzemelő rendszerünkben, mind a Paksi Atomerőműben üzemelő rendszerünkben bőven volt feladata.
A Dunamenti Erőműben a 2000-es években az alábbi rekonstrukciós feladatokhoz csatlakoztunk:

• Az olajtüzelésű blokkok irányítástechnikai rekonstrukciójához;
• A 6 kV-os tartalék energiaellátás rekonstrukciójához;
• Az erőműnek a rendszerirányítóból való irányítási rekonstrukcióhoz;
• Egy gőzhasznosító blokk rekonstrukciójához;
• Az erőművi segédüzem (vízmű, olajállomás, stratégiai olajtároló, hidrogénüzem, vegyi üzem) villamos elosztóinak rekonstrukciójához;
• A 220 kV-os alállomás rekonstrukciójához;
• A 10 kV-os energiaellátás rekonstrukciójához.

Közben maga az irányítástechnikai rendszer is új, általunk fejlesztett funkciókkal bővült:

• Gyűjtőjelzés-kezeléssel, szelektív eseménykezeléssel és hangjelzéssel;
• A rendszergenerálás automatizálásával;
• Megjelenítő szerverrel és Windows-alapú megjelenítő kliensekkel;
• A merevlemez-nélküli állomások és a rendszermentési módszerek továbbfejlesztésével;
• A rendszer teljes magyarításával;
• A PLC-k központi távfelügyeletével;
• Hosszú távú archiváló rendszer telepítésével.

A Dunamenti Erőmű egyik irányítástechnikia szekrénye

A Paksi Atomerőműben az alábbi rekonstrukciós programokban dolgoztunk:

• Az erőművi irányítási központ rekonstrukciója;
• Két generátornál gerjesztő-rekonstrukció;
• Az erőműnek a rendszerirányítóból való irányítási rekonstrukciója;
• A teljes 400 kV-os alállomás rekonstrukciója és bővítése;
• A csomóponti szabályozó rendszer központi szerverének rekonstrukciója.

A Paksi Atomerőmű alállomási adatgyűjtője

Az évtized második felében indult egy nagy értékű projekt a VEIKI-ben: a dunaújvárosi erőmű öt kazánjának teljes rekonstrukciója. Nagyon szerettük volna a kapcsolódó irányítástechnikai feladatokat megkapni, el is készítettük a műszaki terveket, de végül a feladatot egy nagy irányítástechnikai multicég, az Emerson kapta meg. Főnököm sokáig a VEIKI vezetésének a szemére hányta, hogy nem volt képes kilobbizni, hogy egy ekkora VEIKI-s munkában a költségeknek mindössze egy tizedét kitevő irányítástechnikát is a mi cégünk csinálhassa. Akkor még nem sejtettük, hogy pont az a projekt, amiből így kimaradtunk, fogja a lábáról végérvényesen ledönteni az anyacéget.