Parlament

Parlament

2018. január 11., csütörtök

A Fidesz atombombái

Öt évvel ezelőtt, 2013 január 1-én a Fidesz kommunikációs atombombát dobott le: a rezsicsökkentést. Ráadásul ezt a dátumot kötelezően megörökítette a közüzemi számlákon is (klikk a nagyobb képért).


A lassan polgárosodni kezdő magyar nép ismét Kádár népe lett: simán bevette, hogy mindössze a kormány jófejségén múlik az egyébként külföldről importált energiahordozók ára. A képlet egyszerű: gonosz kormány magasan tartja a gázárat, jó kormány pedig alacsonyan. Két lépcsőben 25 %-kal csökkentették a gáz és a villamosenergia árát, és a nép nem vette észre, hogy az elmúlt öt évben a nemzetközi piacon a felére esett a földgáz ára, kormányközeli haver gázkereskedők busás hasznot söpörtek be. A számlán feltüntetett halmozódó összeg pedig igazi "habolmány": A 2014-es országgyűlési választásokra már elég nagy összeg jelent meg a "megtakarítási" rovatban, hogy a választók úgy érezzék, ennyiért megéri újabb négy évet ajándékozni a Fidesznek.
A választások után a rezsicsökkentés lendülete szép lassan kimúlt, de kapóra jött a bevándorlási krízis, mely a Soros György elleni hisztériakampánnyal igazi tömegpusztító fegyverré vált. A kormánypropaganda a nép legrosszabb tulajdonságára épített: félelem, irigység, gyűlölet, önzés.
Tavaly ősszel népszavazás volt a kérdésben, idén pedig két nemzeti konzultáció és több plakátkampány is, az adófizetők pénzéből 2017-ben több mint 60 milliárd forintot fordítottak kormánypropagandára. De a legutolsó nemzeti konzultáció, amit az állítólagos "Soros-tervről" tartottak, olyan mértékben volt arcpirító, úgy sütött belőle a hazugság és a gyűlölet, hogy azt gondoltam, ez már tényleg kiveri az embereknél a biztosítékot, és az ellenzéket összehangolt ellenakcióra fogja sarkallni. Én magam alternatív konzultációs ívet készítettem, egy dalt is feltöltöttem a YouTube-csatornámra. Összehangolt ellenzéki akció mindössze egy bátortalan tüntetés volt a Kossuth téren, ahol papírrepülőt lehetett hajtogatni a konzultációs ívekből. Lehettek rajta talán ötvenen. Nem volt sem ellen-konzultáció, sem nagyobb tüntetés.
A nemzeti konzultációról a kormány azt állítja, hogy igazán demokratikus eszköz, hiszen a nép "véleményt nyilváníthat fontos kérdésekben". Nos a valóságban a náci Németországban kitalált propagandaeszközről van szó, melyre az alábbiak jellemzők:

  • A feltett kérdések valójában olyan állítások, melyek nem felelnek meg a valóságnak;
  • A válaszlehetőségek nem tartalmaznak valódi alternatívát;
  • A "helyes" választ a tömegmédiában, óriásplakátokon és "konzultációs fórumokon" közpénzből sulykolják, miközben az ellenzéknek kizárólag pártpénzből volna lehetőségük ellenkampányt folytatni;
  • A kérdőívek összeszámlálásának folyamata nem nyilvános, semmiféle társadalmi ellenőrzés nem lehetséges;
  • A nemzeti konzultáció internetes felülete - melyen keresztül szintén lehetett válaszokat beküldeni - nem felelt meg a legalapvetőbb adatvédelmi szabályoknak valamint egyazon IP-címről tetszőleges számú kérdőív beküldhető volt kamu adatokkal.
Vicces közjáték volt, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke élni kívánt a választók adta felhatalmazással, hogy ellenőrizhesse a beérkezett nemzeti konzultációs ívek számlálását, de csakis munkaidőn kívül, néhány üres dobozokkal teli helyiséget tekinthetett meg. Mikor tapasztalatairól beszámolt, feljelentették a "nemzeti konzultáció becsületének csorbítása" miatt. Ez nem vicc, még jelenleg is folyik ellene a nyomozás.
A nemzeti konzultáció határidejét végül egy hónappal meghosszabbították, mert "idő kell ahhoz, hogy az emberek felelős és megfontolt választ adhassanak a kérdésekre". A kérdőívek feldolgozása csaknem másfél hónapig tartott, Kovács Zoltán kormányszóvivő (és CEU-s öregdiák) tegnap jelentette be diadalittasan, hogy megvannak a végleges számok, a magyarok elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre. A mai napon komoly internetes kutatást folytattam, hogy a visszaérkezett kérdőívek számán kívül egyéb számszerű eredményre leljek, de a legrészletesebb eredmény a ma reggeli M1 híradó képernyőjét jelent meg kb. tíz másodpercig, verbálisan nem hangzott el (katt a nagyobb képért):
Az ábrán látható, hogy legtöbb "nem" a 2. kérdésre érkezett, de ez sem éri el a szavazásra jogosult lakosság 30 %-át, vagyis nagyjából megfelel a Fidesz mindenkor mozgósítható törzsszavazóinak. Nem túl jó eredmény a befektetett pénzzel összehasonlítva. A protest-válaszok száma (sajnos nem tudjuk az érvényteleneket és az "igen"-eket szétválasztani) 50 000 körül van (kb. két százalékpont), gondolom sokan írtak vagy rajzoltak különféle üzeneteket. Mi az alternatív kérdőíveinket küldtük el és Kapuváron adtuk postára. Hogy miért éppen ott? Átautóztunk a városon, amikor a soproni üdülésünkre mentünk, és felháborított minket a főutat ellepő sok uszító plakát. Kicsinyes bosszú, tudom.
Én - ellentétben sok ellenzéki politikussal - nem vonom kétségbe a fenti számokat. Sajnos valóban sikerült ennyire elvakítani a lakosságot, bizonyítják ezt a vidéki városainkban időnként fel-fel törő migránspánikok, mint legutóbb Cegléden. Sok ismerősöm valamelyik aktív családtagjának adta oda a kérdőívét, volt, aki egy agilis szomszédnak. Sajnos az a legcsüggesztőbb, hogy ezek a számok igazak.
Azért eljátszottam a gondolattal, hogy vajon miért van csaknem 8000-es szórás a válaszok között. Ez mindössze 0,3 százalékpont, ennyi hibázás simán lehet: özvegy Szabóné a hokedlin ülve a konyhaasztal sarkán a csigás lámpa fényénél elfelejt egy-egy kérdésre válaszolni vagy véletlenül rossz helyre teszi az X-et. De azért mégis: legtöbben a második kérdésre, a határkerítés lebontására mondtak nemet. Pedig tudhatjuk, hogy Soros javaslatában kifejezetten erős határőrizet és az illegális migráció megakadályozása szerepel. Legkevesebben az utolsó kérdésben a kilátásba helyezett brüsszeli szankciók ellen tiltakoztak, hiába, dzsentri nép a magyar, nekünk a pénz a legkevesebb.
És hogy mi ma a helyzet három hónappal a választások előtt? Épp most próbálják ellehetetleníteni az Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott vidéki civil szervezeteket. A Soros-elleni propagandára most szavaztak meg további 11 milliárd forintot, ami a választások előtt nyílt pártpropaganda adófizetői pénzből. Az ellenzéki pártokat pont most büntette meg az Állami Számvevőszék kisebb-nagyobb összegekkel tiltott pártfinanszírozás (pl. a piaci árnál olcsóbban bérelt pártiroda) miatt, mely döntés ellen elég példátlan módon nincs jogorvoslati lehetőség.
Lehangoló hónapoknak nézünk elébe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése