Oxford - Cambridge

Három hónapja, április 11-én családi születésnapot ünnepeltünk, amikor az egyik evezést kedvelő családtag azt mondta, hogy gyorsan kapcsoljuk be az Eurosportot, mert most megy az Oxford-Cambridge evezős verseny. Ezt a versenyt, mely a két patinás angol egyetem versengésének szimbólumává vált, 1829 óta megrendezik, az utóbbi 10 évben hatszor (ebben az évben is) az oxfordiak, négyszer a cambridge-iek nyerték. A két 800 éve alapított egyetem rivalizálásáról itt részletesebben is olvashattok, de 2015-ben a filmvásznon is tanúi lehettünk a britek által csak Oxbridge-nek nevezett jelenségnek.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ritkán adatik meg, hogy egy rivalizálás olyan pozitív hatást fejtsen ki, mint az Oxbridge a brit felsőoktatásban. A két egyetemet a világ 6 legjobb egyeteme között szokták említeni. Hasonló pozitív hatást egymással versengő iparvállalatok vagy művészeti csoportok szoktak kifejteni, Magyarországon talán a két híres szimfonikus zenekart, az NFZ-t és a BFZ-t említhetjük, melyek rivalizálása mindaddig pozitív hatással volt a hazai komolyzenei életre, míg az egyoldalú állami támogatás fel nem borította az egészséges versengést. Kormányunk sajnos úgy fél a versenytől, mint ördög a tömjénfüsttől, de ez már egy másik poszt témája).
Visszatérve a filmvászonra: egy-egy brit tudós életéről készült filmet néztünk meg mostanában, a Kódjátszmát, mely Alan Turing életét mutatja be, és a Mindenség elméletét, mely Stephen Hawkingról, a híres kozmológusról szól. Mindkét film egy-egy Oscart gyűjtött be idén (az előbbi a forgatókönyvvel, az utóbbi a férfi főszereplővel). Turing Cambridge-ben végzett matematikát, Hawking pedig Oxfordban fizikát (igaz, doktori fokozatát már Cambredge-ben szerezte meg, mert Oxfordban nem tanulhatott kozmológiát).
Szóval Oscar-díjak tekintetében 2015-ben Oxford-Cambridge 1:1, bár a jelöléseket illetően a Kódjátszma 8-at tudhat magáénak a Mindenség elméletének 5 nominálásával szemben. A két filmről nekem azonnal egy harmadik jutott az eszembe, az Egy csodálatos elme, mely John Nash Nobel-díjas közgazdász-matematikus életét tárja elénk. A 13 évvel ezelőtt bemutatott és négy Oscar-díjat is begyűjtött mozinak az ad szomorú aktualitást, hogy John Nash (megformálója Russel Crowe) és felesége, Alicia Nash (alakítója Jennifer Connelly - legjobb női mellékszereplő Oscar-díj) pár hete vétlen utasként tragikus autóbalesetben halt meg.
A három filmben furcsa párhuzamosságok figyelhetők meg. Mindhárom tudós valamilyen értelemben fogyatékos volt: Turing szocializációs és kommunikációs nehézségekkel küzdött, amit az akkor még törvénnyel üldözött homoszexualitása csak nehezített, Nash paranoid skizofréniában szenvedett. Howking  betegsége elég közismert, egy olyan degeneratív idegrendszeri elváltozás, mely szinte az összes mozgatóidegét megbénította, a tolókocsiba kényszerült tudós egyetlen ujjának mozgatásával egy képernyő és egy beszédszintetizátor segítségével kommunikál a külvilággal.
A kerekesszékbe kényszerült lángész alakja azért vált ikonikussá, mert mindennél jobban szimbolizálja a világmindenséget fürkésző emberi elmét. A homo sapiens érzékszervei szinte a legrosszabbak az állatvilágban, fizikai teljesítő képessége is messze elmarad az állatokétól, de szintetizáló elméjével egyre távolabbi horizontok után kutat. Nem véletlen, hogy az Alföldi-rendezte Az ember tragédiájában a prágai színben a Kepler alakjában megjelenő Ádám szintén egy tolókocsiban ül egy képernyő előtt.

Az Alföldi-rendezte Az ember tragédiája a Nemzetiben (forrás: Nemzeti Színház)

Másik párhuzamosság a tudósokról szóló három filmben, hogy mindhárom tudós férfiú sorsát alapvetően meghatározta egy-egy erős asszony.  Alan Turing mellett munkatársnője, Joan Clarke (megformálója Keira Knightly) legalább annyi kitaszítottságot, bizalmatlanságot kénytelen elszenvedni a hagyományosan hím-soviniszta brit tudóstársadalomtól, mint Turing homoszexualitása miatt. Hawking első felesége, Jane (alakítója Felicity Jones) már gyógyíthatatlan betegsége ismeretében ment hozzá a tudóshoz, három gyermekük is született. Az ő életrajzi regényéből született meg a film forgatókönyve. Nash felesége, Alicia is jóban-rosszban férje mellett állt, lám még halálában is osztozott vele.
És ha már szó esett az idei Oscar-díjakról, meglepően sokat sikerült közülük megnéznünk, igaz, mozijegyet csak egyre vettünk. A már említett két filmen kívül láttuk a Grand Budapest Hotelt (3 Oscar), a Csillagok között-et (1 Oscar) valamint a Hős6ost (szintén 1 Oscar).