Lássuk a medvét

Ki is jött, körülnézett, és - legalább is a budapesti mackó - kinn maradt, merthogy jön a tavasz.
De a nyugdíjbiztosítók is azt mondták: lássuk a medvét! Akadt is százezer bátor ember, aki a magánnyugdíjpénzárban maradás mellett döntött.
Egy tavalyi blogbejegyzésemben már leírtam, alapvetően egyetértek azzal, hogy ha egy rendszeres megtakarítás - szolgáljon bármilyen nemes célt is - vállalhatatlan terhet jelent, jogos lehet a megtakarítás felfüggesztése, sőt akár a megtakarított pénz részleges vagy teljes felhasználása is. Gondoljuk meg, ha egy család a családi nyaralásra havonta félretesz egy bizonyos összeget, de valami nem várt esemény lép fel (betegség, munkahely elvesztése stb.), természetes döntés a megtakarítás más célra való felhasználása. Vagyis a Fidesz döntését lehetett volna jól is kommunikálni. Mégsem így történt, és ennek több oka volt:

• Valószínűleg a Fideszen belül sem volt politikai egység a döntést illetően, hiszen először csak a megtakarítások átmeneti felfüggesztését határozták el, csak később döntöttek a második pillér teljes felszámolása mellett.
• Nem bíztak abban, hogy ebben a kérdésben észérveknek hatásuk lehet, ezért olyan brutális kényszerítő eszközt vetettek be, amely kétséges, hogy kiállja az alkotmányosság (akár a régi, akár az új) próbáját. A munkaadó által eddig nyugdíjjárulékként az állam felé befizetett összeget nyugdíjhozzájárulásnak minősítették át, mely után csak azok kapnak nyugellátást, akik a munkavállaló által befizetett részt is az állami nyugdíjkasszába fizetik be. Ez durva és megmagyarázhatatlan diszkrimináció.
• A reálhozam adómentes kifizetésével még egy kis mézesmazzagot is elhúztak a kételkedők orra előtt. Jól jön az majd plazmatévére, erre-arra. Spongyát rá, hogy ez a pénz másra volt félretéve.

Úgy tűnik, igaza van Spirónak, amikor ezt írja (a Tavaszi tárlatban): "A népnek nincs iróniája, a gúnyt remekül érti. Az erőszak nyelvén kell szólni hozzá, más nyelvet nem beszél, és ha kedvesen szólítják meg, gyöngeséget szimatol és harap.” Így aztán a nyugdíjvédelmi megbízottnak, Selmeczi Gabriellának feladatául jutott a magánnyugdíjpénztárak befeketítése és csicskáztatása, de kapott eleget az előző kormány is. Selmeczi ma reggel a Napkeltében Ma reggelben azt találta mondani, hogy Bajnaiék a teljes magánnyugdíj-vagyont külföldi befektetők kezére akarták átjátszani (itt meghallgatható 9':40"-nél). Nos nem a vagyont, hanem annak kezelését akarták - pont a befektetések védelmében - tőkeerős nyugdíjbiztosítók tulajdonába adni. Emlékeztetőül az alkotmánybíróság által végül elmeszelt törvényjavaslatok az alábbiak voltak:

• 2013-tól csak magánnyugdíj-biztosító Zrt.-k nyújthattak volna felhalmozási és nyugdíjjáradék szolgáltatást.
• A magánnyugdíj-biztosítók csak megfelelő szavatoló tőkével és biztonsági tőkével működhetnek.
• A működési költség legfeljebb a tagdíjbefizetés százaléka lehet, a vagyonkezelési díj a kezelt vagyonnak legfeljebb 0,4 százalékát teheti ki.
• A járadék nem örökölhető, de két életre szóló járadék is igényelhető.
• A versenyző járadékszolgáltatók mellett egy kijelölt állami szolgáltató is működött volna.

Egy kollégám, aki eddig magánnyugdíj-pénztári tag volt, a tétlen győztes 96.8 %-hoz tartozott, azaz visszatért az állam kebelébe. Azt mondta, szerinte ha új kormány jön, lehetősége lesz visszatérni a magánnyugdíjpénztárhoz. Csakhogy addigra a pénzéből németesen szólva Spielgeld, játékpénz, számlapénz lesz. A több mint felét kitevő állampapír-állomány könyvjóváírással az államadósságot fogja csökkenteni, ki kell fizetni a reálhozamokat is. A maradékra pedig lesz elég jelentkező: eladósodott önkormányzatok, a működésképtelenség szélén álló kórházak, de kell néhány látványos fejlesztés is (gyalogoshíd a Dunán, új Puskás Ferenc Stadion stb.).
Közben pedig a demográfiai fa alja tovább kopaszodik, szorongva várom nyugdíjas éveimet.
Viszont megláttuk a medvét a fizetésünket illetően is, és mitagadás, sokat hozott a konyhára a 16%-os adó és a gyermekkedvezmény. De hát nálunk ugyebár a hála nem politikai kategória :)