Hszi Csin-ping bölcsességei

Három napot töltött hazánkban a kínai elnök, feje tetejére állt tőle a város rendesen. Az állami híradóban (már tudjátok, hogy államihíradó-függő vagyok) elég részletesen beszámoltak Orbán és Szijjártó tárgyalásairól. És persze voltak egyéb tárgyalások is, pl. hírhamisító Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója tárgyalásokat folytatott a China Media Group elnökével, Sen Haj-hsziunggal.

A megbeszélésekről közös sajtótájékoztatón számoltak be, ahol a hírhamisító az alábbiakat mondta:

Ha valaki nem értette volna pontosan, leírom:

A China Media Group dokumentumfilmjei által a magyar nézők megismerhetik Hsz Csin-ping elnök úr válogatásában a kínai kultúrkör bölcsességeit, ugyanakkor láthatják Kína szerepét például a fenntartható fejlődés folyamatában.

Értitek? Maga Hszi Csin-ping elnök úr válogatta nekünk ezeket a bölcsességeket, nem más! Én megértem, hogy a kínai császárság többezer éves hagyománya nyomán a mindenkori kínai császár/főtitkár/elnök Kínában egyben orákulum is, a legfőbb bölcsesség forrása, de ezt mi itt Európában már régen meghaladtuk. Vagy mégsem?

Kicsit utána néztem a dolognak, és nagy valószínűséggel az Idézetek, amelyeket Hszi-Csin-ping szeret című dokumentumsorozatot fogják vetíteni a közszolgálati csatornákon. Ezen filmsorozat második évadának vetítéséről márciusban egyezett meg a China Media Group és az orosz All-Russia Állami Televízió és Rádió Társaság. Hiába, a ruszkik már egy évaddal előttünk járnak!

Íme az egyik bölcsesség: „Az úton, még ha keskeny is, haladás nélkül nem lehet átjutni."

De ha valaki azt gondolná, hogy a magyarok nem vevők a vezér bölcs gondolataira, azokat emlékeztetném, hogy Orbán hét bölcsességét egy tükörre gravírozták és hű Fidesz-szavazóknak osztogatták. Egy híres dalnok (akit szerénységem tiltja, hogy megnevezzek) még egy dalt is énekelt róla:

Az az érzésem, hogy ezzel a becsicskulással nagy lendülettel elindultunk vissza az '50-es évekbe...

22 éve a Naphegy lábánál

Pontosan 22 évvel ezelőtt, a rendszerváltás utáni kriminalisztika legvéresebb, nyolc halálos áldozattal járó bankrablásának napján vettük át jelenlegi lakásunkat. És ezzel utolértem folyamatos ottlakás szempontjából a Zsigmond teret, ott is 22 évet éltem. Vegyük sorra.

Zoltán utca (akkor Belojannisz utca): 1956 - 1959 = 3 év

Zsigmond tér: 1959 - 1981 = 22 év

Bimbó út: 1981 - 1986: 5 év

Lovas út (régebben Sziklai Sándor utca): 1986 - 2002 = 16 év

Zsolt utca: 2002 - napjainkig = 22 év

Nem csalás, nem ámítás: 3+22+5+16+22=68, pont ennyi éves vagyok. Az egész dolognak az ad még egy aktualitást, hogy a Bimbó úti lakás eladása éppen folyamatban van, már megkötöttük a szerződést és kiürítésre került a lakás, de egyelőre a ház többi lakóinak az elővásárlási jogukról való lemondására várunk.

A Bimbó úti lakást, melyben édesanyám lakott a legtovább, összesen 40 évet, 2021-ben, édesanyám halála után fél évvel kezdtük folyamatosan kiüríteni.

• A festményeket és a hatalmas népművészeti gyűjtemény nagy részét egy galérián keresztül árverésen értékesítettük;
• Az erdélyi Farkaslakáról származó szőtteseket és faragványokat visszajuttattuk Farkaslakára a Tamási Áron Múzeum számára;
• A több mint kétezer kötetes könyvtár értékesebb darabjait megtartottuk illetve egy részét magángyűjtőnek értékesítettük;
• Az árverésről megmaradt tárgyakat a sátoraljaújhelyi múzeumnak felajánlottuk;
• A magánjellegű iratokat, dokumentumokat és fényképeket kiválogattuk;
• A könyvtár többi darabját a Könyvmentők szállították el ingyenes adományként.

2023 nyarára került a lakás ebbe a félig kiürített állapotba, ekkor hirdettük meg először eladásra. Érdekes módon már az első héten érkezett viszonylag jó ajánlat, de annyira az értékesítés elején voltunk, hogy ezt akkor visszautasítottuk. A lakás két hónap alatt sem ment el, pedig az érdeklődők között volt filmrendező, menő pszichológus, sztárséf, színész és filmrendező. Nyár végén aztán úgy alakult, hogy Borinak el kellett hagynia az albérletét, és ekkor felajánlottuk, hogy átmenetileg költözzön be macskástul a Bimbó úti lakásba. Elég otthonosan be is rendezkedett.

Mirmi jól érzi magát a Bimbó úton

Tavaszra aztán, pont mire vásároltunk egy kis lakást Bori számára, Bori úgy döntött, hogy Bécsbe költözik a német barátjához.

Bori lakása

Így aztán három csapásirányon indultunk meg:

• Bori elkezdte szervezni a kiköltözését Bécsbe;
• Meghirdette a lakását tartós bérbeadásra;
• Mi pedig újra meghirdettük a Bimbó úti lakást eladásra.

Mind a kiadásra, mind pedig az eladásra meghirdetett lakások viszonylag hamar gazdára találtak, így aztán hozzáláttunk a Bimbó úti lakás végleges kiürítéséhez. Ez, és Bori végleges Bécsbe költözése két hete meg is történt. Mutatok a lakásról néhány "ilyen volt, ilyen lett" képet.

Ami pedig a Naphegy oldalát illeti, a 22 év alatt sok minden megváltozott a környéken. A Benke Laci bácsi által megálmodott étterem és pódiumszínpad, a Pegenini Étterem (többször fellépett itt Pege Aladár) mára már csak hétköznap délben van nyitva a környék irodáiban dolgozók számára, a Café Jardin utazási iroda lett, a Mandulás Cukrászda pedig furcsa üzleti modell szerint hétköznap 17:00-ig van nyitva, hétvégén zárva tart. A Zsolt udvarban és Zsolt utcában lévő üzlethelyiségek folyton változnak, talán csak a Miboltunk nevű ajándékbolt az, ami már 22 éve is megvolt, de rejtélyes, hogy miből él, mert vevőt alig látni benne.

A négy éve megnyílt Aldi nagyon megkönnyíti az életünket, és persze a szintén az utcánkban lévő orvosi rendelőben rendel a háziorvosunk. Van még egy állandó szereplő a környéken: a Mészáros utca és a Hegyalja út sarkán dolgozik egy mozgó virágárus, aki az autósoknak árul rózsát, tulipánt. Na, ő 22 éve is pontosan ezt csinálta.

22 év múlva pont 90 éves leszek, talán alulról szagolom az ibolyát, talán egy öregek otthonában demenciába süppedve várom az elmúlást, de lehet, hogy ugyanitt lakom még a Naphegy oldalában. Akkor majd posztolok róla megint.

Gyermekvédelem kirgiz módra

Tudjátok, hogy reggelente szenvedélyesen nézem az állami híradót. Különösen mostanában nagyon vicces, hogyan vergődnek Magyar Péter besározásával, hogyan fenyegetőznek az atomháború rémével, amit - mint tudjuk - Donald Trump egyetlen nap alatt felszámolhatna, de a Karácsony és a hídpénzbotrány című szappanopera is szinte minden reggel új epizóddal megy, egyedül talán csak az a rész állandó, ahogyan Vig Mór letartóztatásakor hasra fektetik a pongyolás nőt és a hátára térdepelnek a TEK-esek.

De azért vannak igazi hírek is néha árvizekről, földcsuszamlásokról, tömegbalesetekről. A ma reggeli hír arról szólt, hogy Kirgizisztánban az évente szabad téren megrendezésre kerülő szavaló versenyen egy teherautó elszabadult és a domboldalon helyet foglaló nézők közé gurult. A rövid hír egészen pontosan így szól:

Elszabadult teherautó hajtott a tömegbe Kirgizisztánban. A kiengedett kézifékű jármű sok embert magával sodort, amikor leszáguldott egy domboldalon. A balesetben több mint harmincan megsérültek.

A baleset óta több gyermeket még mindig a kórházak intenzív osztályán ápolnak.

 A több ezres tömeg egy versmondó versenyre gyűlt össze. Az országban nagy hagyománya van a szavalóversenyeknek, mivel a Manasz című kirgiz hőseposz a leghosszabb a világon.

Around 30 children were injured, three severely, when an adriverless ice cream truck rolled down a hill into a national holiday celebration in the Suzak region of Kyrgyzstan 🇰🇬
▪︎ 2 May 2024 ▪︎#Kyrgyzstan pic.twitter.com/YjAqZw5XGq

— DISASTER TRACKER (@DisasterTrackHQ) May 5, 2024

Ez eddig egy átlag tömegbalesetről szóló hír lenne a híradó végére, ha nem volna a hír végén ez a nagyon meghökkentő mondat:

Az incidens után a kirgiz kormány elrendelte, hogy gyermekek nem vehetnek részt hasonló eseményeken.

Hogy mi van? Kirgizisztánban gyermekek többet nem vehetnek részt szabadtéri rendezvényeken? Ki sem mehetnek a falu szélére focizni? Gyermekek számára nem lesz több szabadtéri sportesemény, de még nézőként sem vehetnek részt rajta? Ez a gyermekvédelem kirgiz módra?

Aztán eszembe jutott, hogy hiszen bennünk is csörgedezik kipcsak vér, mi is szakállas néniktől meg nemváltó műtétektől védjük gyermekeinket. Hiszen a gyermekekre leselkedő többi veszély, az alultápláltság, a nem megfelelő oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a gyermekgondozó intézményekben, egyházakban és a családokon belül megbúvó gyermekbántalmazás és abúzus elhanyagolható ezekhez képest. Mi könyveket fóliázunk, médiatartalmakat tiltunk le, megtiltjuk a gyermekek szakszerű szexuális felvilágosítását, mert ez "egyedül a szülő joga". Kirgizisztánban pedig végre megtalálták a gyermekekre leselkedő legfőbb veszélyforrást: a domboldalon elszabaduló teherautókat.

Azért én titokban abban reménykedem, hogy az egész csak egy prank, hogy legalább a kirgizek nem ilyen hülyék, és valódi megoldásokat keresnek az ehhez hasonló veszélyekre (nem domboldalon, hanem síkon tartják a rendezvényt, gazdátlan teherautó nem hagyható a dombtetőn, a rendezvényt körbe kerített helyen tartják stb). Szerintem a Híradó szerkesztői váltak mára annyira agyatlanná és szervilissé, hogy fel sem tűnik nekik, mekkora baromságot tettek bele a tudósításba.

EU20 (Lángolj fel a lelkünkben)

- Éljen és virágozzék! - kiáltott fel a feleségem május elsején, és elmentünk az Oázisba balkonnövényeket vásárolni az erkélyünkre. Pedig ez a május elseje nem egy egyszerű május elseje volt, hanem egyben uniós csatlakozásunk 20. évfordulója is. Ha nem volna egy büszke és szabad fővárosunk, bizony teljesen megemlékezés nélkül maradtunk volna.

A kormányközeli hírportálok, de még a kormánynak becsicskult Index is hallgatott az évfordulóról.

Az Index címoldala május elsején

A Magyar Nemzet címoldala május elsején

Az Origo címoldala május elsején

Szerencsére az évforduló előestéje Karácsony Gergely jóvoltából kapott egy kis ünnepi díszkivilágítást.

Pedig jól emlékszem a csatlakozás előtti este eufórikus hangulatára a Millenárison. Két nagyobb lányommal mentem el, Kati otthon maradt az egy hónapos kis Petrával. Volt fényfestés, ünnepi koncert, éjfél előtti visszaszámolás.

Húsz évvel ezelőtt az egész főváros uniós díszben pompázott, és mi a nagylányokkal egész nap csak csatangoltunk.

Kásás Tamás az Erzsébet híd pilonjában

A Lánchíd nemzeti színekben

(A vízilabdacsapat megjelenítése az Erzsébet hídon jó ómennek bizonyult: három hónap múlva Kásásék Athénban megszerezték zsinórban második olimpiai aranyukat, négy év múlva Pekingben pedig a harmadikat).

Még a Városligetben is megcsodáltuk a balsorsú időkereket, melynek dicstelen sorsa jól szimbolizálja uniós várakozásainkban való csalódásunkat.

Pedig ha megnézzük az alábbi két grafikont, igazán nem panaszkodhatunk az elmúlt 20 évre (forrás: Átlátszó)

A tegnapi dekorálatlan csend és hallgatás elég lehangoló volt, szerencsére szabad és büszke fővárosunk megemlékező koncertet tartott a Városháza parkban (amit Karácsony ígéretének megfelelően hamarosan tényleg megnyitnak a budapestieknek). Először a Budapest Kórus közreműködésével a nézőközönség elénekelhette az Örömódát, az Unió himnuszát, utána a 20 év 20 sláger című zenei egyveleg következett.

20 éves uniós csatlakozásunk többet érdemelt volna. Vegyük komolyabban!

Beszkárt-kalauz

Tudjátok, mi az a Beszkárt, egészen pontosan BSzK Rt? Hát Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság, a BKV elődje. Több mint 100 éve hozták létre a főváros tömegközlekedésének lebonyolítására. A villamosokon és autóbuszokon szolgálatot teljesítő jegyárusok voltak a Beszkárt-kalauzok. Élet és halál urai voltak, ha egyszer lecsengették a villamost, akkor a villamos le volt csengetve és slussz: se le- se felszállni már nem lehetett.

Édesapám a Beszkárt-kalauzokban látta megtestesülni azoknak az embereknek az archetípusát, akik minden feléjük irányuló kérdést vagy gesztust személyük ellen való támadásnak fognak fel.

- Bocsánat, hányadik megálló a Nyugati Pályaudvar?
- Inkább kapaszkodjon, ne kérdezősködjön!

- Csak egy tízesem van, tud visszaadni?
- Kalauz vagyok, nem pénzügyminiszter, ha csak ilyen nagy pénze van, menjen taxival!

Mostanában a politikusok is kezdenek egyre inkább Beszkárt-kalauzokká válni, olyan lett a Parlament, mint egy zsúfolt 66-os villamos a '60-as évekből. A legártatlanabb kérdésre is egymást kezdik gyalázni.

Ezelőtt egy hónappal a paksi atomerőműben - pont a 4-es blokk nagyjavítása közben - villamos védelmi működés miatt kiesett az 1-es blokk is a termelésből egy napra. Ilyenkor az a szokás, hogy az erőmű csak egy kurta közleményt tesz közzé a honlapján:

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1. blokkján 2024. március 25-én 10 óra 45 perckor automatikus védelmi működés történt, aminek következtében a reaktorblokk leállt.  Az eseménynek nukleáris biztonságra gyakorolt hatása nincsen, a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán.

Az erőmű kommunikációs igazgatója egyébként az a Dr. Kovács Antal, aki az 1992-es atlantai olimpián cselgáncsban aranyérmet szerzett és mind a mai napig ő az egyetlen magyar cselgáncsozó, akinek olimpiai aranya van. Sportolói körökben csak Atom Antinak hívják. Valószínűleg nemzetközi standardokat követnek ezekkel a rövid közleményekkel, mert egyébként az atomerőmű közösségi tájékoztatása mintaszerű: van múzeumuk és látogató központjuk, lehet őket követni Facebookon és a honlapjukon is mindent meg lehet tudni az atomerőmű működéséről.

De azért azt is tudomásul kell venni, hogy az atomenergiát nagyon sok bizalmatlanság övezi. Pont ma van a csernobili baleset 38. évfordulója. Ráadásul a háborús időkben egy új orosz atomerőmű építését is sok ellenérzés kíséri. Szóval egy ilyen bizalmatlan légkörben a kormányzat elemi érdeke volna, hogy oszlassa az emberekben a kétségeket. Ehelyett Beszkárt-kalauz módjára viselkednek.

Történt, hogy az említett eseménnyel kapcsolatban Tóth Bertalan MSZP-s képviselő a Parlamentben ezt a kérdést intézte a miniszterhez:

1. Mi okozta a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának március 25-i leállását?

2. Miért nem adtak hírt a szokásos módon az üzemzavarról?

Lantos Csaba miniszter a válaszadást államtitkárának, Koncz Zsófiának szignálta ki. Koncz Zsófia úgy került be az országos politikába, hogy BAZ megye 6. számú választókerületének országgyűlési képviselője, Koncz Ferenc motorbalesetben váratlanul meghalt, ezért időközi választást írtak ki. A képviselői posztért ringbe száll a néhai képviselő lánya, a volt fidelitasos Koncz Zsófia és egy jobbikos képviselő, Bíró László. A korábban egy Facebook-posztban zsidózó íBrót a karaktergyilkos kormánymédia ízekre szedte, így Koncz 51%-kal képviselő lett Bíró 46%-ával szemben.

Koncz Zsófiát még Palkovics László nevezte ki államtitkárnak, Lantos Csaba pedig megtartotta. Hogy a jogász végzettségű hölgy mennyire ért az energetikához, az nem tudható, viszont Beszkárt-kalauznak egészen biztosan jó lenne. Ezt a pökhendi választ sikerült ugyanis adnia:

Nem túl hiteles, amikor az. MSZP és személy szerint Ön az ellátásbiztonságért aggódik. Amikor az Önök pártja vezetésével a baloldal kormányzott, felelőtlenül külföldi kézbe adták az energiavállalatokat és a földgáztárolókat, igy tizenötször emelkedtek az energiaárak, szó nélkül hagyták megsarcolni a magyar családokat.

Képviselő Úr most azt a magas szintű nukleáris biztonságot félti, melynek a további jogi garanciáit nyújtó atomtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását Ön nem támogatta...

Kérem Képviselő Urat és az MSZP frakcióját, hogy a Paksi Atomerőmű működését és a nukleáris energia témáját még a választások közeledtével se akarják politikai hangulatkeltésre használni.

Hogy e helyett mit kellett volna sokkal inkább válaszolnia? Hát valami ilyesmit, hogy:

• Egy atomerőmű védelmi berendezései egyrészt megvédik az erőművet és környezetét az üzemzavaroktól, másrészt az erőmű főberendezéseit egy esetleges károsodástól;
• A védelmi rendszerek hibátlan működése a garancia arra, hogy az atomerőművet biztonságosan lehessen üzemeltetni;
• A villamosenergia-termelésben bekövetkező elektromos védelmi működések a nukleáris technológiára semmiféle hatással nincsenek.

Minden esetre az átlag ember meghallgatva az államtitkár asszony válaszát arra gondolhatott, hogy ezek már megint eltitkolnak valamit. Ez az ostoba nő meg csak annyit értett az egészből, hogy már megint itt egy remek alkalom beolvasni a baloldalnak.

Miben különbözik ez az este a többi estétől?

Ez az a kérdés, mely minden évben minden zsidó családban szédereste, a pészách beköszöntekor elhangzik, és minden olvasni tudó gyermek tudja rá a választ (hogy csak kovásztalant és keserűt eszünk, hogy bemártjuk az ételt és támaszkodva ülünk).

Orsi 20 évvel ezelőtt elmondja a "ma nishtana"-t

A tegnapelőtti széderste csak a dalt énekeltük el. Utána - ahogy minden évben - valaki elmeséli a zsidók Egyiptomból való kivonulásának történet, ahogyan azt egyébként minden keresztény is ismeri Mózes Második Könyvéből, az Exodusból.

De ami miatt ezt a posztot írom, az Mózes sajátos története. Mózest a fáraó saját gyermekeként nevelte fel, része volt a NER-nek az uralkodói rendnek, otthonosan mozgott a legfőbb oligarchák a felső vezetők és a papság körében, sőt, fontos pozíciót is kapott: a Diákhitel Központ vezetője volt a nagy egyiptomi építkezéseket irányította. Aztán úgy fordult a sorsa, hogy pont ő lett az Örökkévaló kiválasztottja.

Aki szerint egy politikai vezetőt az hitelesít, hogy honnan jön, annak álljon itt Illyés Gyula kétsorosa:

Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Kellene: honnan jössz, - azzal, ecsém: hova mész!

Egy új Kivonulás reményében beszúrom ide kedvencemet, Cippóra és Mirjam kettősét az Egyiptom hercegéből (soha sem tudom könnyek nélkül végighallgatni).

---

Viktor kerál és egy új vitéz születése

A csatákbúl mindig győztesen megtérő Viktor kerált régóta erős fejfájás gyötörte. Hogyne gyötörte vóna, amikor a keráli kincses kamara teljesen kiürült, a kerál által veretett bergengóc ezüstdukát már fabatkát sem ért, Bergengócia hű szövetségesei, a pollákok is elpártoltak Viktor kerál mellől, és dölyfös Ejrópa is egyre ellenségesebbé vált egykori hívével szemben.

Amikor Bergengócia ellenségei, az Ejrópából guruló tallérokkal fizetett spionok és krónikások kutakodása által kitudódott, hogy Bergengócia lelki életét vezető Katalin nővér és Zoltán barát egy várbörtönben sanyargó fertezett vérű gyermekrontót titokban szabadon engedett, a kerál főfájása még sokkal erősebb lett. Egy sötét, csillagtalan este már annyira kibírhatatlanná vált a fájdalom, hogy a magos Karmelitába, a keráli sasfészekbe hívatta Bergengócia propagandakovácsát, Antal mestert. Antal mester Viktor kerál propagandavillámainak kovácsa volt, az általa kovácsot villámokat szórta a kerál minden vélt és valós ellenségére szerte az országba és a világba.

- Lépj a trónusomhoz, hű kovácsmesterem, és pörölyöddel sújts a homlokomra, múljék el főfájásom hamar! - így a király.
- Na de felségem, nagy baj is lehet ebbül -  szabadkozott Antal mester.

- Egyet se szabadkozzál, csak lendítsd meg a propaganda pörölyét, és sújts homlokom közepibe.

Háromszor forgatta meg Antal mester pörölyét a feje felett, majd egy erős ütéssel a kerál homloka közepibe sújtott, de olyan erővel, hogy nemcsak a trónterem, nemcsak az egész Karmelita, de egész Bergengócia beleremegett. Kerekedett nagy fényesség, és a kerál fejibül egy ragyogó vitéz pattant ki teljes páncélzatban.

Ámult-bámult a teljes udvarnép, első ámulatábul Viktor kerál ocsúdott:
- Mi a neved, jó vitézem?
- Péter az én becsületes nevem.
- No, édes Péterem, állj be vitézeim közé, küzdjünk együtt Bergengócia ellenségei ellen.
- Engem a keráli propaganda pörölye hívott életre, de nem szolgálatodra, hanem ellenedre - válaszolt fenyegetően Péter vitéz.

Támadott nagy ijedelem-riadalom a Karmelitában, a kerál szórni kezdte propagandavillámait az új vitézre, de annak páncélzatárul úgy siklottak le a villámok, akár a napfény a víz tükrérül. Mire az udvarnép felocsúdott, Péter vitéz - illa berek, nádak, erek - kiviharzott a Karmelitábul.

Azóta Antal mester kovácsműhelyében éjjel-nappal izzik a faszén, dohog a fújtató, kettőzött erővel kovácsolják a keráli propaganda villámait, s mindet Péter vitézre szórják, de ő csak járja Bergengócia napfényes, lankás vidékét és sereget gyűjt Viktor kerál ellen. 

Lészen majd nagy csata és lőporfüst. Legyetek ott ti is!

Magyar Péter hatása a közösségi médiára

Igazából Magyar Pétert csak a Facebookon követem, ahol túllépte a 250 ezer követőt és naponta 2-3-szor posztol, valamint minden róla szóló posztra csípőből visszatüzel. Ugyanakkor a Megafon háza táján mintha egy kis zavar lenne észlelhető, hisz kiabálnak rá fűt-fát-bogarat: asszonyverő, női napszemüveget hord (!), puhapöcsű és a barátnője kikotyogta, hogy a grafikus csapata részben külföldi, vagyis: D.O.L.L.Á.R.B.A.L.O.L.D.A.L!

Trombi elemében van

A CÖF-nek arra futotta, hogy Fekete Győrt lecserélték Magyar Péterre

Magyar Pétert ez nemigen zavarja, sőt, inkább mintha élvezné is a dolgot. Ráadásul egy gyönyörű, napsütéses szombat délutánon simán összehozott egy százezres tüntetést a Kossuth térre.

Nos, Magyar Péter csütörtökön egyik Facebook-posztjában megosztotta egyik dalomat, a Karmelita-dalt. Nekem csak azt tűnt fel, hogy érkezni kezdenek a megjegyzések a dalhoz, aztán több ismerősöm is felhívta a figyelmemet a megosztásra.

Nos ezzel a megosztással a dal napi nézettsége elérte az 52 ezret, amivel az eddig 112 ezres napi nézettségi rekordot tartó TESCO-dal után a második helyre került, össznézettségével (eddig 120 ezer) pedig a TESCO-dal és a Kipcsak-csacsacsa után a harmadik helyre kúszott fel. 

Dalaim napi nézettsége (katt a nagyobb felbontáshoz)

A Karmelita dal 1800 lájkjával is feljött a második helyre.

Ráadásul az a megtiszteltetés ért, hogy valaki a dalomat az eredeti szöveg megtartásával rap-esítette.
Hallgassátok meg hát először az eredeti dalt, aztán a rap-es változatát.

---

Minden nap Karácsony

Bár a hivatalos kampány még nem kezdődött el, de a közszolgálatinak csúfolt állami híradóban már minden reggel lemegy egy 5-8 perces hírblokk Karácsony Gergely lejáratására. Van, hogy egyszerűen leadják Szentkirályi Alexandra aktuális propaganda-videóját (Értitek? Egy hírműsorban!), amiből megtudhatjuk, hogy Karácsony azért A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N., mert nincs jogosítványa, rosszul beszél angolul és még egy villanykörtét sem képes becsavarni.

Viszont már hónapok óta fut egy szappanopera Karácsonyról, amit a propagandasajtó "Lánchíd-botrány"-nak vagy "Hídpénz-botrány"-nak nevez. Történt ugyanis, hogy tavaly ősszel házkutatást tartottak egy foglalkozásától eltiltott ügyvédnél, Vig Mórnál adócsalás és okirathamisítás gyanúja miatt. Hetekig csak azon lovagoltak, hogy Vig Mór annak a Vig Dávidnak a testvére, aki történetesen az Amnesty International Magyarország igazgatója. Lám-lám, mondták, bűnöző mind a kettő.

Aztán valaki kiszúrta, hogy Vig Mór egyik cégével, a Sunstrike Kft-vel kapcsolatban az adóhatóság adatokat kért az A-Híd Zrt-től is. Mint kiderült, az A-Híd is adott megbízásokat a Sunstrike-nak, melyből Vig Mór jelentős összegeket vett ki készpénzben. És itt elkezdtek zakatolni Rogán propagandagépezetének kerekei: De hiszen a Lánchidat is az A-Híd újította fel! Máris elvezettek a szálak Karácsonyhoz: az A-Híd Zrt. a Lánchíd-projektért kenőpénzt fizetett, amit Vig Mór cégén keresztül fizetett ki!

Az A-Híd alapvetően állami út- és vasútépítéseken végez munkát, de szokott megbízásokat kapni a MOL-tól is, és számukra a Lánchíd felújítása csak zsebpénz volt, de erről valahogyan nem hallani a "Hídpénz-botrány" kapcsán. Az A-Híd persze nyilatkozott az ügyről, de ez sohasem hangzik el az állami médiában:

"Az A-Híd Zrt.-nek nem kivitelezésre vonatkozó és nem kivitelezéshez kapcsolódó szerződése volt az eljárás alatt álló céggel, az nem kapcsolódott közbeszerzésen elnyert projekthez, így értelemszerűen a Lánchíd felújításához sem. A szerződések teljesítését az A-Híd Zrt. felé igazolták, a kiállított számlák ellenértéke kizárólag az eljárás alatt álló cég számlájára került utalásra. Külső cégek gazdálkodására, kapcsolatrendszerére és egyéb működésére a teljesítésen túl az A-Híd Zrt.-nek semmilyen rálátása és ráhatása nincs. Adatszolgáltatóként a hatósági eljárás egyéb részleteit (okát, résztvevőit, helyszíneit stb.) nem ismerjük, de mi is megdöbbenve olvassuk az arról szóló sajtóhíreket, így azt is, hogy a hatósági eljárással érintett cég az ATV-vel beszállítói kapcsolatban állva az ATV-nek is kárt okozott. Hangsúlyozzuk, hogy az A-Híd Zrt. nem alanya a hatósági eljárásnak, csak a külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatott a NAV felé. Az A-Híd Zrt., mint minden nagyvállalat, több ezer külső céggel állt, illetve áll kapcsolatban, és nem ez az első eset, hogy a hatóságok információkat kértek tőlünk. Ahogyan az eddigiekben, ebben az esetben is maradéktalanul eleget tettünk az adatszolgáltatási kötelezettségeinknek, a jogszabályokat mindenben betartva működünk, és természetesen a későbbiekben is együttműködünk a hatósággal."

A Valólanul című filmből megtudhattuk, hogy pár hónappal a választások előtt megindított karaktergyilkosság már bírósági úton nem állítható meg, hisz évekig tart egy rágalmazási vagy személyiségi jogi per. Pedig a Lánchíd-projekt akár sikertörténet is lehetne, a szerződött költségkereten és a határidőn belül ritkán valósul meg ilyen nagy projekt.

Karácsony ellen az egyik fő érv, hogy drágábban szerződött le a Lánchídra, mint a Talóséknak adott ajánlatban szereplő összeg. Csakhogy ez nem így van. Ahogyan azt egy korábbi posztomban is leírtam, Tarlósék a Lánchídra, az Alagútra és a pesti hídfőre kértek ajánlatot, ami bruttó 35,3 milliárd forint volt. Még Tarlósék nyilvánították eredménytelennek a pályázatot, és Karácsonyék már csak a Lánchíd rekonstrukciójára indítottak új közbeszerzési eljárást, melyet szintén az A-Híd nyert 26,8 milliárdos ajánlatával. A korábbi ajánlatban a Lánchídra vonatkozó költségtételeket összeadva 21,8 milliárd jött ki, ezért most azt kérdezik Karácsonytól, miért nem rendelte meg ennyiért a felújítást. Nos, még ha el is vállalta volna ennyiért az A-Híd, ez a közbeszerzési szabályok megsértése lett volna: megváltozott műszaki tartalom esetén kötelező új eljárást kezdeni.

És persze megvan a magyarázat: azért lett drágább a Lánchíd, hogy pénzt lehessen belőle kiszivattyúzni. Mostantól fogva a választásokig minden nap megkérdezik majd Karácsonyt: hol a lé? Aztán majd valamikor 2030 táján megnyer néhány rágalmazási pert, amikor már senki sem emlékszik majd az egész ügyre. Viszont az én kedvenc szórakozásom annak a filmrészletnek a megtekintése, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tett közzé, és az látható rajta, hogyan kezdődik a házkutatás Vig Mór házában: a nappaliba benyomul vagy 10 TEK-es, az emeletről pedig lebotorkál gatyában Vig Mór és pongyolában egy testes asszonyság, talán a felesége. A következő snittben már azt látjuk, hogy a férfi és a pongyolás nő is a földön fekszik, rajtuk egy-egy TEK-es térdepel. Sohasem lehet tudni, hogy egy pongyolában hány maroklőfegyver vagy kézigránát rejtőzik. 😀

---

Lavinahatás

Szokták mondani, az élet olyan, mint a lavina: egyszer fent, aztán meg nagyon gyorsan lent.

Megint színházban voltunk, ezúttal a Belvárosiban néztük meg Ruben Östlund-Tim Price Lavina című darabját. Ráadásul négyesben, mindig ünnep, ha Bori is velünk jön egy színházi estén. Östlund filmjét láttuk már tíz évvel ezelőtt, de egy színházi előadás hús-vér szereplői mindig nagyobb hatást képesek a nézőben kiváltani, pedig már a film is sok gondolatot ébresztett bennem.

Egy család síelni vannak a francia Alpokban, épp egy panorámateraszon ebédelnek, a szemközti hegyoldalról éppen robbantásokkal távolítják el - egy nagyobb lavinát megelőzendő - a felgyűlt havat. Az egyik ilyen mesterséges lavina látszólag nem áll meg az étterem előtt, hanem fenyegetően közelít, és ekkor a családfő feleségét és gyermekeit hátrahagyva menekülőre fogja. Persze kiderül, hogy semmi baj nem történt, csak porhó terítette be a teraszt, de a férfi gyáva viselkedése rányomja bélyegét az egész üdülésre. Nemcsak a családjában, de baráti körében és a többi random üdülőtárs körében is drámai konfliktusok robbannak ki.

Megindul a lavinahatás. A lavina valójában csak egy trigger volt mélyen elfojtott konfliktusok felszínre kerülésére.

Igazi Pelsőczy Réka-féle rendezésben drámai erővel tör felszínre a tehetős felső középosztálybeli családok minden konfliktusa: megbomlott egyensúly a család terheinek viselésében, nyitott házasság, nagy korkülönbségű kapcsolatokban feszülő generációs ellentétek, hazugságok, megcsalások, önzések, önbecsapások. Szinte az összes színész játéka - beleértve a két tüneményes gyerekszereplőt is - tökéletes volt, a díszlet pedig egyenesen zseniális.

Én tíz évvel ezelőtt a film láttán és most is azon kezdtem el filózni, hogy én magam sem tudom, hogyan viselkednék egy vészhelyzetben. Vajon gyáva nyúl vagy bátor oroszlán lennék? Furcsa dolgokra képes az ember stresszhelyzetben. Legyen erre példa az elmúlt hét egyik felkavaró híre, Danka, egy szerb négyéves kislány eltűnése.

A kislány még március 26-án tűnt el házuk udvaráról, és szerte Szerbiában, sőt egész Európában keresték, mert gyermekrablásra gyanakodtak. Pár napja derült ki, hogy két, a helyi vízműveknél dolgozó férfi egy autóval elütötték a kislányt, majd holttestét egy szeméttelepre szállították. A két gyanúsítottat letartóztatták és beismerték a tettüket, de a kislány holtteste még azóta sem került elő, viszont a bulvársajtó már igyekszik kiszínezni a történetet. Egyes hírek szerint a kislány a baleset után még élt, a két elkövető ölték meg. Borzalom. De engem meg nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy mi más magyarázhat egy ilyen tettet, mint a hirtelen stresszhatás.

Gondoljatok bele, ha egy autó elüt valakit vagy balesetet okoz, azért csakis a sofőr a felelős. Viszont ha elmarad a kötelező segítségnyújtás, és akár cserbenhagyás, akár - mint a szerb kislány esetében - a bűnjelek eltüntetése történik, akkor már az utasok is bűnrészessé válnak. Miért nem mondta az autó utasa a sofőrnek, hogy tanúsítom, hogy a kislány váratlanul lépett az útra, már nem tehettél semmit a baleset megakadályozására. Gyere, gyorsan vigyük kórházba vagy hívjuk a mentőket.
Olyan erős alá-fölé rendelési viszony volt közöttük, hogy nem mert ellentmondani a sofőrnek? Mindketten részegek voltak? Vagy csak a hirtelen stressz hatására jött elő belőlük az állat?
De még az is benne lehet a pakliban, hogy féltek az Olaszliszka-szindrómától. Minden esetre a lehető legrosszabb döntést hozták.

Nem szeretném, ha az én jellememet is próbára tenné egy ilyen extrém helyzet.

Fekete húsvét Ukrajnában

Igaz, csak Ukrajna nyugati részén, a görögkatolikusok, katolikusok és protestánsok körében volt húsvét az elmúlt napokban. Az ortodoxok csak öt hét múlva ünneplik a húsvétot. A görögkatolikusok erőszakos áttérítéséről egy korábbi posztomban már írtam. De azért az elmúlt hét egész Ukrajna számára fekete hét volt.

Az történt ugyanis, hogy Oroszország célzott és tűpontos rakétatámadásokkal Ukrajna villamosenergia-rendszerének módszeres lerombolásába kezdett. Az alábbi Telegram-bejegyzésből sok minden kiderül.

----

A térkép nézegetése valamint 10 év szorgalmas orosztanulás a DeepL Translator fordításának eredményeképpen megtudhatjuk, hogy "Ukrajnát kilenc nagy hőerőmű (egyenként több mint 2000 MW beépített kapacitással) és három atomerőmű látja el. Ezek közül négyet megsemmisítettnek nyilvánítottak, egy másik, a Szlavjanszkaja pedig még a "különleges katonai művelet" előtt leállt, és úgy tűnik, nem üzemel, legalábbis nem találtunk róla híreket".

"Mindhárom fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló atomerőmű működik, és nem érte őket találat:
✅-Dél-ukrajnai atomerőmű
✅-Hmelnickij atomerőmű
✅-Rovno atomerőmű.

(Jól látható, hogy a zaporizzsjai atomerőmű a maga 6000 MW kapacitásával már orosz erőműnek számít, pedig ez Európa legnagyobb atomerőműve - PJ).

Mi lesz a következő? Mint látjuk, még ha a termelés egy részét gyorsan helyre is tudják állítani, még két-három napnyi ilyen támadás elég lesz ahhoz, hogy Ukrajna energiaszektora egységes rendszerként megszűnjön létezni. Az Európából származó energiaimport nem segít, helyi termelésre van szükség ahhoz, hogy az energiarendszer működőképes maradjon.
Tegyük fel azonban, hogy a közeljövőben nem lesz gyilkos csapás, és ennek oka a három atomerőmű. Rendszeres baleset (áramszünet) esetén az atomerőművek külső áramellátás nélkül maradnának, le kellene állítani őket, és dízelgenerátorokból kellene vészhelyzeti áramot biztosítani számukra.
És bár az erőművek tervezése rendelkezik ilyen esetekről, ezek elég komoly, politikai bonyodalmakkal teli vészhelyzetek számunkra, még akkor is, ha az atomerőművekben nem történik sugárveszélyes esemény."

Putyin szándéka nyilvánvaló: az ukrán közművek elleni célzott csapásokkal megbénítani Ukrajnát. A villamosenergia-ellátás akadozásával egyidejűleg akadozik a vízellátás (szivattyúk), a gázellátás (kompresszor-állomások), a közlekedés (vasút). Ez előbb-utóbb olyan elégedetlenségi hullámot vált ki, mely Putyin reményei szerint Zelenszkij bukásához vezet majd.

Egy korábbi posztomban írtam arról, hogy hazánk számított az Ukrajnából importált villamosenergiára, ebből a célból Szabolcsbákán 2020-ban új alállomást létesítettünk, itt végződik az Ukrajnából érkező 750 kV-os távvezeték (magyar gyártmányú 750/400 kV-os transzformátorokkal), és itt került volna szétosztásra Magyarország, Szlovákia és Románia felé. Nem sokáig élvezhettük ennek a beruházásnak az áldásos hatását.

Az orosz-ukrán háború jelenlegi eldurvuló szakaszában kétféle békés kimenetet tudok elképzelni:

1. Putyin (és Orbán) által preferált változat: A tömeges sorozások, a romló közszolgáltatások miatt Zelenszkij megbukik és jön helyette egy oroszbarát vezető, egy Lukasenka V2.0. Mint tudjuk, egy ilyen helyzetért Orbán is mindent megtett, Magyarországon tárgyalt volna a bukott ukrán elnökkel, Petro Porosenkoval, ha le nem fülelik a határon a volt elnököt. Ebben az esetben Oroszország megtarthatná a négy szakadár ukrán megyét (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon) és a Krímet, Ukrajna elfehéroroszosodna és nem is álmodhatna sem uniós sem NATO-tagságról.
2. Egy talán még elérhető változat: Oroszország megtarthatja a szakadár megyéket és a Krímet, Ukrajna újjáépítésébe beszáll Európa és az USA (és Kína is biztosan), és a lehető leggyorsabban csatlakoznak az Unióhoz és a NATO-hoz. Ez elrettentené az oroszokat, hogy tovább nyomuljanak nyugat felé, és az orosz határ sem itt lenne nálunk Csapnál, állandó fenyegetést jelentve.
3. A szerintem már nem elérhető változat: Ukrajna visszanyeri területi integritását az 1991-es határokig, beleértve a Krímet is. Ez az Ukrajna aztán szép fokozatosan csatlakozna az Unióhoz és a NATO-hoz. Sajnos ez a hajó már elment.

Szerintem minél hamarabb a 2. változat elérésére kellene törekedni. Addig is minden elismerésem az ukrán energetikai szakembereknek, akik emberfeletti erőfeszítéssel próbálják fenntartani az ország energiaellátását.

Update 2024.04.27.
Az ukrán energetikai létesítmények orosz támadása töretlenül folytatódik 😢

Húsvéti zöngemények

Mivel ezen a húsvéton semmi sem jutott eszembe, az elmúlt évek húsvéti locsolóverseit idézem fel.

2019

 

2020

2021

2022

2023

---

Magyar Péter utolsó vacsorája

Posztomban senkit nem akarok vallásos hitében megsérteni, egyszerűen csak egy érdekes analógiát találtam.

Nagycsütörtök van, más nevén zöldcsütörtök, a keresztény hit szerint ezen az estén volt az utolsó vacsora, mely után Júdás elárulta Jézust. A nagycsütörtöki vacsora egyébként egy széderesti vacsora volt, a zsidó húsvét, a pészách beköszöntét ünneplik és ünnepelték már a krisztusi korban is a zsidók. A keresztény és a zsidó naptár rejtelmei miatt időnként valóban pont nagycsütörtökre esik a széder.

Nekem erről a napról eszembe jutott a Jézus Krisztus Szupersztár című film, annak is az utolsó vacsorát bemutató jelenete. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájából Norman Jewison 1973-ban rendezett filmet, de jó tíz évet kellett várni a magyarországi vetítésre. Pedig a film inkább provokatív, sőt kissé már istenkáromló is, a szocialista Magyarországon nyugodtan bemutatható lett volna a '70-es években is. A filmet rengetegszer megnéztem, lemezen, VHS-kazettán és DVD-n is birtokoltam, a szövegét sokáig tudtam és magyarra is lefordítottam.

Ha hiszitek, ha nem, az utolsó vacsora jelenetről, Jézus és Júdás vitájáról nekem a Magyar Péter-jelenség jut eszembe. A jelenet az apostolok kórusával kezdődik, melyben többek között ez hangzik el:

"Always hoped that I’d be an apostle
Knew that I would make it if I tried
Then when we retire, we can write the gospels
So they'll still talk about us when we've died"

(Mindig is reméltem, hogy apostol leszek.
Tudtam, hogy sikerülni fog, ha megpróbálom.
Aztán amikor nyugdíjba megyünk, megírhatjuk az evangéliumokat.
Hogy még akkor is beszéljenek rólunk, amikor már meghaltunk.)

Vagyis az apostolok a NER hű kiszolgálói, Krisztus (Orbán) hű követői, akik az apostolságban látják életük kiteljesedését.

Aztán Krisztus (Orbán) megtöri a kenyeret, kitölti a bort, és ezt a meglepő kijelentést teszi:

"For all you care, this wine could be my blood
For all you care, this bread could be my body"

(Tőletek ez a bor akár a vérem is lehetne
Tőletek ez a kenyér akár a testem is lehetne)

Vagyis az apostolok szemére veti az önzésüket. Ugye nem pont így szerepel ez a szöveg a Bibliában?

És ekkor kezdődik Júdás (Magyar Péter) és Jézus (Orbán) kiélesedett vitája:

[JUDAS]

"You sad pathetic man, see where you've brought us to
Our ideals die around us, and all because of you
But the saddest cut of all, someone has to turn you in
Like a common criminal, like a wounded animal
...
Every time I look at you, I don't understand
Why you let the things you did get so out of hand?"

(Te szánalmas, szánalmas ember, nézd hova juttattál minket...
Az eszményeink meghalnak körülöttünk, és mindez miattad.
De a legszomorúbb dolog mind közül, valakinek fel kell adnia téged.
Mint egy közönséges bűnözőt, mint egy megsebzett állatot...
...

Valahányszor rád nézek, nem értem.
Miért hagytad, hogy a dolgaid ennyire kicsússzanak a kezedből?)

A filmbeli Júdás azt hányja Krisztus szemére, hogy az általa hirdetett eredeti eszmények helyett fontosabb lett Jézus személye és a körülötte kialakult csodálat.

Magyar Péter kilépett a NER-ből, de hisz a NER eredeti eszményeiben, és azt akarja visszahozni. A NER-ben most mindenki árulóként, júdásként tekint rá, nekem meg eszembe jutott ez a filmrészlet, amit itt akár eredetiben is megnézhettek (libabőr garantált):

---

Virágvasárnapon holokausztra emlékezve

Biztos észrevettétek, hogy ha holokauszttal kapcsolatos esemény, rendezvény, előadás híre jelenik meg, mindig megjelennek azok a hangok, hogy nem volt elég már az emlékezésből, nem lehetne végre más témával foglalkozni? Akinek van (vagy lassan már csak múltidőben: volt) holokauszt-túlélő ismerőse vagy családtagja, az nagyon jól ismeri ezt a jelenséget: képtelenek elfelejteni a múlt szörnyűségeit még akkor is, ha mélyen eltemetik magukban. Apósom és öccse mindketten deportálva voltak, apósom Mauthausenba, öccse pedig Dachauba. Mindketten másképpen dolgozták fel a múltat. Apósom sohasem beszélt róla, került minden holokauszttal kapcsolatos könyvet, filmet vagy előadást. Pista bácsi, az öccse viszont pont ellenkezőleg: idős korában családi beszélgetéseken újra és újra előhozta deportálásának történetét, megírta visszaemlékezéseiben, és ami az érdekes volt, szinte mindig szóról szóra ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket, fordulatokat használta.

A múlt héten volt a német megszállás 80. évfordulója. Az egykori Józsefvárosi Pályaudvar helyére épült Sorsok Háza épületkomplexum már 10 évvel ezelőtt, a 70. évfordulóra elkészült, 2014. április 16.-án, a holokauszt magyarországi emléknapján nyílt volna meg, de a megnyitás mind a mai napig várat magára, pedig már nagyon sok gazdája volt. Helyette csak a vérlázító német megszállási emlékművet sikerült felállítani.

1944 április 16.-án, a pészách, vagyis a zsidó húsvét végén kezdődött meg az északkelet-magyarországi zsidóság gettósítása. Ekkor gyűjtötték be a kassai zsidókat is egy téglagyárba, így Elefánt Editet, későbbi asszonynevén Edith Eva Egert, aki több mint hetven évvel az auschwitzi majd mauthauseni deportálása után írta meg A döntés című regényét. A könyvet rajtam kívül mindenki olvasta a családban, tegnap, virágvasárnap pedig megnéztük a könyvből készült monodrámát Tenki Réka előadásában.

Tenki Rékával már láttunk monodrámát, az Egyasszonyt, abban is nagyot alakított. Tulajdonképpen Edith Eva Eger holokauszt-történetében szinte semmi olyan nem volt, amely korábbi olvasmány- és filmélményeimben vagy családi történetekben ne jött volna elő:

• A Bécsi Döntések nyomán visszatért területek (pl. Kassa) zsidóságának deportálása. 1938 novemberében a visszacsatolt területek zsidósága boldogan ünnepelte a visszatérést, sőt, az 1941-es népszámláláskor büszkén vallották magukat magyarnak. Sorsukat mégsem kerülhették el. Kati családjában van olyan felvidéki holokauszt-túlélő, aki soha többet nem volt hajlandó megszólalni magyarul, így Kati egyik nagybátyja ezért nem tud beszélgetni saját nászával.
• A folyamatos éhezést úgy próbálták túlélni, hogy gondolatban mindig főztek. Erről Pista bácsi is mesélt, de a Szakácskönyv a túlélésért című könyv és színdarab is pont erről szól, amiről már szintén posztoltam.
• Mengele az auschwitzi rámpa végén élet és halál ura volt: akit balra küldött, annak a sorsa az azonnali elgázosítás volt, akiknek jobbra mutatta az irányt, azok dolgozhattak (a későbbi transzportokkal érkezőkkel már nem tudtak mit kezdeni, őket azonnal a halálba küldték, lásd a Saul fia című filmet). De Mengele néha ördögi választás elé állította a szerencsétlen sorsúakat. William Styron regényében, a Sophie választ-ban egy fiú és egy leány gyermekkel deportált nőt arra kényszerít, hogy válasszon gyermekei közül, hogy ki maradjon életben. Hasonló, egész életére nyomasztó emlékként nehezedő döntésre kényszerítette Editet is. Két nővér, Edit és Magda édesanyjukkal álltak sorban a rámpán sorsukra várva. Mengele az anyára mutatott és megkérdezte Editet: Mutter oder Schwester? (anya vagy testvér?) Mutter - vágta rá ösztönösen Edit, és ezzel ki is mondta édesanyjára a halálos ítéletet, mert Mengele a balra menő sorba küldte.
• Sok zsidó a koncentrációs táborokban veszítette el vallásos hitét: ha létezne Isten, ezt nem engedte volna meg. 
• A tábor felszabadulását Edit ugyanúgy félholtan élte meg, ahogyan Kertész Imre alias Köves Gyuri a Sorstalanságban. Sajnos vőlegénye pont a tábor felszabadulásának napján halt bele az alultápláltságba.
• Sokban hasonlított Edit hazaútja Kassára Pista bácsi által elmesélt kalandos hazaúthoz.

Saját fotóm, 2023

Edith Eva Eger, aki Amerikában neves pszichoterapeuta lett, regényét afféle terápiás regénynek írta. annak példázatára, hogyan kell magunkban lezárni a múltat és továbblépni. Egy fontos idézet a regényből: „Élhetsz a múlt börtönében, vagy ugródeszkának is használhatod a múltat, hogy eljuss ahhoz az élethez, amelyet a jelenben szeretnél élni. Volt egyvalami, ami minden túlélőben közös volt (engem is beleértve): nem volt ráhatásunk azokra a történésekre, amelyek a legpusztítóbbaknak bizonyultak életünkben; az azonban hatalmunkban állt, hogy mi határozzuk meg, miként éljük meg a traumát követő életünket.”

Edit édesapja (aki szintén nem élte túl a vészkorszakot) még az Auschwitzba tartó rettenetes vonatúton ezt mondta a lányának: "Ne felejtsd el, bármi is történik, belül mindig szabad maradsz". A balett táncosnak készülő Edit 11 évesen táncolt Horthynak, aki megsimogatta érte, 17 évesen táncolt Mengelének, egy darab kenyeret adott érte. Edit belül végig megmaradt balerinának.

Álljanak itt Pista bácsinak, a család egyik utolsó holokauszt-túlélőjének a szavai: "Nincs bennem bosszúvágy, de elfelejteni sem szabad, ami történt".

---

Mint egy tóba dobott kő

Ha egy nyugodt tó vizébe kavicsot dobunk, körkörös hullámokat vet. Ezek a hullámok mindent elérnek a környezetükben. A kegyelmi úgy - amiről írtam, hogy talán posztolok még róla - is ugyanilyen körkörös hullámokat vet, és olyanokat is elért, akik talán nem is számítottak rá.

Kónya Endre nem nyugszik

Azt gondolhattuk volna, hogy az ügy fő érintettje, Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgató-helyettese egy időre háttérbe vonul, esetleg visszavonul az erdélyi Zabolára, szülőfalujába. De nem, Kónya (juszt sem vagyok hajlandó K. Endrének hívni) annyira hisz saját ártatlanságában, hogy továbbra is minden követ megmozgat ennek bizonyítása érdekében.

Az RTL Klub Házon kívül című műsorában bemutatott, rejtett kamerás felvételen Kónya Endre februárban azzal kereste meg a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának egyik áldozatát, hogy pénzért mondja videóra, hogy ő, Kónya Endre ártatlan, miközben a sértett a bíróságon korábban ennek az ellenkezőjét vallotta, amiért Kónya Endrét jogerősen el is ítélték.

Pár nap múlva a Gulyáságyú riporterei Bicskén követték Kónya Endre autóját, aki nemes egyszerűséggel az őket követőkbe tolatott, majd az autóból nem szállt ki, hanem telefonon segítségül hívott egy magyarul törve beszélő román férfit, aki megfenyegette a stáb tagjait.

A kegyelmesasszony nyaralása

Érdekes módon csak kisebb botrányt kavart, hogy Novák Katalin és családja pár hónappal azután, hogy aláírta Kónya Endre kegyelmi kérvényét, az erdélyi Zabolán, egy, a Kónya Endre családjának érdekeltségében lévő panzióban töltött el pár napot és erről még a Facebookon is posztolt. Gondolom Kónyáék igyekeztek kedvében járni jótevőjüknek.

A köztársasági elnök és a "zsidóbútor"

A jelöléstől számítva mindössze négy nap alatt köztársasági elnökké választott Sulyok Tamás régi jogász családból származik. De most azt is megtudhattuk róla, hogy talán Háry Jánossal is rokonságban áll. Még a nyáron - akkor még az Alkotmánybíróság elnökeként - mesélte el édesapjáról, Sulyok Lászlóról, hogy a felszabadulás után tíz évig bujkálni volt kénytelen, mert egy magas rangú kommunista feleségét képviselte egy válóperes ügyben, amiért az a kommunista halálra ítéltette. Ezzel az állítással szemben viszont Ungváry Krisztián történész azt állapította meg, hogy Dr. Sulyok László ügyvéd Székesfehérváron átvette egy, a zsidó törvények miatt állásától megfosztott zsidó ügyvéd, dr. Lőwy Endre praxisát, és nyomozás indult ellene a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után.

A köztársasági elnök a történész állításán felháborodott, és ragaszkodott ahhoz, hogy édesapja filoszemita hazafi volt. Pár napja viszont a Hócipő nevű lap megírta, hogy Sulyok László a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezete nevében iroda céljára deportált zsidók lakását igényelte ki, majd később az iroda berendezésére szintén zsidóktól elkobzott "zsidóbútort" is igényelt.

Forrás: Hócipő

Forrás: Hócipő

Nem állítom, hogy ezért le kellene mondania a köztársasági elnöknek, de a "zsidóbútor" jelző lehet, hogy rajta marad.

A rendíthetetlen püspök úr

Balog Zoltán, aki Kónya Endre kegyelmi ügyét Novák Katalin előtt támogatta, a botrány kipattanása óta azért küzd, hogy megtarthassa pozícióit a református egyházban, amelyet az elmúlt néhány évben az uralma alá hajtott. Bár az egyik fontos pozíciójáról már lemondott, hivatalosan még onnan sem távozott, és püspökként továbbra is ő vezeti az egyik egyházkerületet.

Azóta kiderült, hogy Balog Zoltán személyesen is találkozott Kónya Endrével, mielőtt lobbizni kezdett azért, hogy Novák Katalin adjon neki kegyelmet. Erről maga Balog Zoltán beszélt a református lelkészeknek, akikkel március 7-én a Dunamelléki Református Egyházkerület gárdonyi, rendkívüli egyházmegyei közgyűlésen, illetve két nappal később a budapesti Ráday utcában találkozott. Kónya Endre már házi őrizetben volt, amikor feleségével hozzá fordultak, elmentek hozzá, és másfél órát beszélgetettek, majd közösen imádkoztak is. Balog meg volt győződve arról, hogy Kónya ártatlan, ezért ment bele abba, hogy támogatni fogja a férfi kegyelmi kérvényét.

Az ex-ex-államfő testvére

Ki gondolta volna, hogy még Áder János testvére, Pölöskei Gáborné is érintett lehet a kegyelmi ügyben? Pölöskei Gáborné ugyanis 2011 és 2013 között az Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály vezetője volt. Ezen főosztály alá tartozik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály, melynek osztályvezetője, Csókay László vette fel a jegyzőkönyvet a bejelentés alapján a bicskei gyermekotthonban történtekről. Az ombudsmani jelentésből tudjuk azt is, hogy a vizsgálat keretében bekérték a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály vezetőjétől az ügyben keletkezett dokumentumokat.
Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa szerint a volt államfő testvére megakadályozhatta volna, hogy a bicskei igazgató tovább zaklassa a rábízott gyermekeket, de ezt nem tette. Pölöskei Gáborné az ex-ex-államfőn keresztül üzente meg Gy. Németh Erzsébetnek és Dobrev Klárának, hogy büntető feljelentést tesz ellenük rágalmazás miatt. Állítása szerint tájékoztatta a főjegyzőt az igazgatóval kapcsolatos bejelentésről, aminek nyomán elkezdték a feljelentés előkészítését, és végül később nyomozás indult.

Ki a nagyobb pedofil, az ellenzék vagy a kormány

Óvodás-szintű homokozóba való sárdobálás indult meg a médiában nagyjából ilyen stílusban: Nem is mi vagyunk a pedofilok hanem ti, bibibíííí! Aki mondja másra, az mondja magára bibibíííí! Gyurcsányék az Isten? Haza? Pedofília! plakáttal hergelik a kormánypártokat.

A kormánymédia viszont azt harsogja, hogy Gyurcsányék alatt csak 81-en ültek börtönben pedofília miatt, bezzeg Orbán alatt 660-an! A XI. kerületi Fidesz pedig a jelenlegi DK-s polgármester lemondását követeli, mert egy kerületi óvodai alkalmazott az óvoda mosdójában fajtalankodott egy gyermekkel, de állítólag azért nem léptek fel ellene, mert édesanyja az önkormányzatnál dolgozott.

Ha másra nem, arra jó lesz ez a sárdobálás, hogy a gyermekvédelem fókusza a nemlétező nemváltó óvodásokról végre ismét a gyermekek kiszolgáltatottsága miatt erős látenciájú pedofíliára irányuljon.

Magyar Péter: messiás vagy futóbolond

Kétségtelenül a kegyelmi botrány legbizarabb hozadéka a Magyar Péter-jelenség. Biztos voltatok már úgy, hogy elkezdtetek beszélgetni egy ismeretlennel, és egészen értelmes dolgokat mondott, majd a beszélgetés során egyre inkább kiütközött rajta az őrület, szkítákról kezdett beszélni, meg arról, hogy Jézus Krisztus magyar volt, a világ ősnyelve a magyar stb.

Na pont ilyen érzésem van MP-rel kapcsolatban. Ráadásul a birodalmi lépegető végre irányt vett, és míg március 15.-e előtt egy átlag közszolgálati hírfogyasztó nemigen tudhatta meg, ki is az a Magyar Péter, addig az elmúlt héten minden híradóban kapott 7-8 percet. De MP nem hagyja magát, minden támadást megkontráz, és most éppen ott tartunk, hogy:

Ennek az ügynek még egészen biztosan lesz folytatása, és akkor posztolni is fogok róla még.

Update

Van egy zseniális deep-fake videó Magyar Péter és Varga Judit házasságáról, nézzétek meg.

Hány az óra, Vekker úr? - 2. rész

Előző posztomban írtam néhány történetet az ipari informatika és az időmérés kapcsolatáról az elektronika hőskorából. Most újabb sztorik jönnek.

Hogyan szinkronizáljunk egy ingaórát a frankfurti időhöz

Egy másik sógorom (nővérem férje) nagy ezermester: harangjátékot épít, templomfűtés létesít, de ha kell, egyéb feladatokat is elvállal. Vagy húsz évvel ezelőtt felvetették neki, meg tudná-e oldani az egyik sátoraljaújhelyi templomtorony ingaórájának a frankfurti időhöz való szinkronizálását, de lehetőleg úgy, hogy ne kelljen az egész óraszerkezetet kicserélni.

Sógorom azt a módszert eszelte ki, hogy az óra ingáját 12-kor egy retesz a végponton megfogja, és csak akkor engedi tovább, ha egy DCF77 vevőáramkör pontosan 12:00 jelez. Ehhez persze a toronyórának kicsit sietnie kell, hogy aztán 12:00-kor bevárja a valódi időt. Kétségtelenül ötletes megoldás, de bevállaljuk-e, hogy óránk egy picit mindig pontatlan, cserébe viszont sohasem lesz nagyon pontatlan. Ugyanakkor megvan az a kockázat, hogy ha az óra mégis késik, akkor a retesz 12 óra időtartamra blokkolja az óra működését.

Ugyanez a helyzet volt egy, a Paksi Atomerőműbe a '90-es évek elején szállított rendszerünkbe épített VERTESZ gyártmányú óramodullal. Az óramodul fogadta az erőmű percszinkron-hálózatán érkező szinkronimpulzust, és ilyenkor nemes egyszerűséggel kinullázta a másodpercet. Ez a módszer szintén csak akkor működik, ha az óra picit siet. Ha az óra mégis késne, és mondjuk 13:59:58-nál érkezik a szinkronjel, ahelyett, hogy 14:00:00-ra állna be, 13:59:00-ra ugrik vissza. Arra a kérdésemre, hogy miért nem csinálták azt, hogy 30 másodpercig visszafelé állítják az órát, afölött pedig előre, azt a választ kaptam, hogy az előre állítás komplikált, mert 59 percnél az órát is léptetni kell, 23 óránál napot, 28., 29., 30., 31. dátumnál attól függően, hogy melyik hónapban vagyunk és szökőév van-e, hónapváltást kell csinálnunk, ez nagyon számításigényes. Végül is a problémát Kolumbusz tojása módon oldottam meg: ha a szinkronimpulzus akkor jött, amikor az óra 31-59 közötti másodperc-értéket mutatott, akkor eggyel megnöveltem a perc értékét, de csak akkor, ha az kisebb volt, mint 59. 59-nél egyszerűen nem módosítottam az órát, hiszen ha a percenkénti szinkronizálásból óránként kimarad egy, attól az óra még nem lesz pontatlan.

Ez az órakártya kilenc készülékben teljesített szolgálatot csaknem 25 éven keresztül a Paksi Atomerőműben.

Meddőteljesítmény-szabályozó, benne a VERTESZ óramodulja

Az Y2K-para

Rettegve vártuk az ezredfordulót, az évezredváltástól a számítástechnika összeomlását vártuk. Attól féltünk, hogy minden évszámláló 0-ra ugrik vissza, 100 évig nem kapunk fizetést vagy éppen 100 év adótartozását hajtja be rajtunk az adóhivatal. Az ipari informatikában attól féltek leginkább, hogy bizonyos időzített feladatok rosszul hajtódnak végre, vagy elmaradnak vagy túl sokszor futnak le.
Az ipari informatikai rendszerekről a felhasználok Y2K tanúsítványt kértek, mi pedig elvégeztük a szükséges vizsgálatokat és elemzéseket, persze nem ingyen. Sok szoftvergyártó cég kiadta szoftvereinek Y2K-biztos verzióját, és ezekért persze külön pénzt számolt fel. Érdekes módon gyakran maga az Y2K vizsgálat okozott később bajt, pl. a gyógyszertárak informatikai rendszere azért állt le 2001 január 1.-én, mert bent maradt egy olyan tesztprogram a rendszerben, melynek éppen az Y2K-állóságot kellett volna vizsgálnia.

Na és mi a helyzet a téli/nyári óraátállítással?

Magyarországon a téli/nyári óraátállítást 25 év szünet után 1980-ban vezették be újból. Célja a villamosenergia-megtakarítás: ha a nyári időszakban az órákat a zónaidőhöz képest egy órával előbbre állítjuk, tovább van világos és később kell lámpát gyújtani. 1996-ig az óraátállítás nagyjából egybeesett a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséggel, de 1997-től az őszi óravisszaállítás októberben van, így tulajdonképpen 7 hónapot töltünk el a keleti időzónában és csak ötöt a saját közép-európai időzónánkban.

Az évenkénti óraátállítás sok hercehurcával jár, össze kell hangolni a menetrendeket is, de informatikai problémát ott jelent, hogy ha egy eseményt a helyi idővel címkézünk fel, akkor a tavaszi óraátállításkor lesz egy órányi szakadás az időben, de ami még rosszabb, az őszi óraátállításkor a 2:00-tól 2:59-ig tartó idő kétszer fut le.

Napjainkra a villamosenergia-fogyasztási szokások annyira megváltoztak, hogy igazán sokat nem lehet spórolni az óraátállítással, ezért még 2020 környékén az EU a tagállamoknak az óraátállítás eltörlését javasolta, egyben nemzeti hatáskörbe utalva azt, hogy a téli vagy a nyári időt szeretnék-e megtartani. Ez egyébként a mi cégünknek is adott feladatot, egyelőre csak koncepcióterv szinten.

Bár Magyarországon is megindult egy társadalmi párbeszéd arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás állandósuljon-e, és persze az emberek inkább a nyári felé hajlottak, mert hogy akkor sokáig van világos, de aztán az egész probléma elhalványult a koronavírus-járvány majd az orosz-ukrán háború árnyékában. De azért az, hogy Magyarországon a közép-európai (CET) vagy a keleteurópai (EET) idő legyen-e bevezetve, az alapvetően attól függ, hogy az ország melyik természetes időzónába esik. A greenwichi idő szerint akkor van dél, amikor a 0 fokos hosszúsági kör fölött áll a Nap, a közép-európai időzónában pedig akkor, amikor a keleti hosszúság 15. foka fölött.

Én 2000-ben Greenwichben a 0 meridián fölött

Kati 2022-ben Jindřichův Hradec-ben a 15 fokos hosszúságon

Tehát a közép-európai időzóna természetes határai 7,5 fok és 22,5 fok között vannak, Magyarország területe a beregi részt leszámítva beleesik ebbe az övezetbe, vagyis a téli időszámítás megtartása lenne nálunk a földrajzilag indokolt.

És ha már szó esett arról, hogy a Nap 24 óránként éri el delelőpontját, a vetélkedők népszerű kérdése, hogy mennyi idő alatt fordul meg a Föld a tengelye körül. Nos, a válasz a meglepő 23:56:04! Igen mert a Föld tengelykörüli forgásának és a Nap körüli keringésének iránya megegyezik, így egy teljes fordulat után még kb. 1 foknyit tovább kell fordulnia, hogy ismét a Nap irányába nézzen, ez kb. 4 percet vesz igénybe. Így egy év alatt pont összejön egy plusz fordulat. Tehát egy normál évben a Föld 366-ot fordul, egy szökőévben pedig 367-et!

Na de a Föld sem forog ám egyenletesen. Időnként lelassul, máskor meg felgyorsul. Ha lelassul, szökőmásodperceket kell beiktatni. Szökőmásodperceket 1972 óta iktatnak be, volt olyan év, hogy egy évben kettőt is. Most viszont a Föld forgása gyorsulni látszik, mert 2016-ban volt utoljára szükség ennek alkalmazására.

Hogyan mondjuk meg egy informatikai rendszernek, hogy mennyi az idő?

A frankfurti időről, vagyis a DCF77-ről posztom első részében már beszéltem. Ezt a kódot bármelyik óraszerver ki tudja magából adni, de ezen kívül az óraszerverek számos más nyelven is "beszélnek". A DCF77 százszorosára felgyorsított változata az IRIG időkód, mely a nevét az amerikai Inter-Range Instrumentation Group szervezetről kapta. Szemben a DCF77-tel, mely egy másodperc alatt mindössze egy bitet sugároz ki magából, így egy perc alatt pont leadja az aktuális időt, az IRIG századmásodpercenként ad le egy bitet, így minden másodpercben lemorzézza a dátumot és az időt. A morze hasonlat megállja a helyét, mert hosszú és rövid impulzusok váltogatják egymást, de míg a DCF77-ben csak 0 és 1 van, addig az IRIG-ben a rövid impulzus a 0, a közepes az 1 és a hosszú a referenciajel.

Az időszerverek beszélik még a GPS-ek által használt NMEA-kódot, de ahány adatátviteli protokoll van, annyiféle módon kódolják az időt. Számítógépes hálózatokon viszont az NTP (Network Time Protocol) illetve SNTP (az előbbi egyszerűsített változata) óraszinkronizálási mechanizmust alkalmazzák, mellyel kiterjedt hálózaton is viszonylag nagy pontosság érhető el. Nagyon nagy sebességű hálózatokon a a PTP (Precision Timing Protocol) protokollt használják, amellyel már akár milliomod másodpercnél is kisebb időeltéréssel szinkronizálhatók a rendszerek.

Hatmillió időformátum között váltok folyamatosan

Kétrészes posztomban megpróbáltam összefoglalni, milyen idővel kapcsolatos problémákkal találkoztam szakmai életem során, melyek egy része mind a mai napig munkát ad nekem és cégünknek.