Bár néha tényleg többet töltök a kibertérben mint a valóságosban (létezik-e egyáltalán való világ, vagy csak a mindenki által szubjektíve megélt valóságok összessége?), azért nem árt az évet ebből a szempontból is összefoglalni.
Megszületett második unokám
2024. október 17.-én megszületett második unokám, Alma. Kati, Petra és Bori már jártak kint nála Tel Aviv-ban, én egy esedékes műtét miatt nem vállaltam az utazást. Orsi lányom nagyon jó anyuka, fantasztikus türelemmel oldja meg, hogy a kicsi nővére, Yaara ne érezze, hogy kevesebb figyelem jut rá. Szerencsére a vejem hét év hivatásos katonai szolgálat után nyáron leszerelt, így sokkal többet tud együtt lenni a kibővült családdal, mint korábban. Fiatalosan, lazán nevelik a gyerekeket, nagyon büszke vagyok Orsira ezért. Besszúrok ide néhány fényképet a mindennapjaikról.
További babák a családban
A nagy családban igazi baby-boom volt az idei esztendő, mert sógornőm mindkét lányánál is született egy-egy baba. Először a nagyobbiknál május 13.-án a kis Lióra (ő már a harmadik gyerekük, egy kislány a két fiú után), aztán a kisebbiknél június 22.-én az első gyermekük, Benjámin.
Igazán nagy öröm látni, hogy a családi karácsonyok alkalmával sokasodik a fa alatt az unokák nemzedéke is.
Bori lányom Bécsbe költözött
Májusban Bori Bécsbe költözött, közösen bérelnek egy lakást német barátjával, Jonathannal. Bori szereti komolyan venni a dolgokat, ezért már felszámolta magyarországi állandó lakcímét és társadalombiztosítását is. Az öt éve kényszerűségből Bécsben letelepedő CEU-nál vállalt állást, mellyel együtt jár az osztrák társadalombiztosítás is. Magyar munkaviszonya egy oknyomozó hírportálnál megszűnt.
Bécs mindössze két és fél óra vonattal, így aztán viszonylag gyakran (havonta átlag egyszer) jön Budapestre, és mi is, amikor tehetjük, meglátogatjuk, amit össze lehet kapcsolni bécsi kulturális programokkal (pl. Kati volt kint a Rembrandt-kiállításon, Petra a barátaival a karácsonyi vásáron, és vár ránk az Albertinába szóló, Boritól karácsonyra kapott belépő a Chagall-kiállításra).
Bori a karácsonyt velünk töltötte, barátja meg a német családjával, így négyesben lehettünk szenteste.
Ingatlanokat adtunk-vettünk
Év elején vásároltunk egy használt lakást a 12. kerületben Borinak. Pont mire kifesttettük és beköltözhető állapotba hoztuk, kiderült, hogy Bori Bécsbe költözik. Szerencsére jól ki tudta adni a lakást, így most a bérleti díj is növeli a jövedelmét. Ez nagyjából elegendő a bécsi lakás bérleti díjának felére.
Bori az utolsó fél évben már szüleim Bimbó úti lakásában lakott, amit márciusban hirdettünk meg eladásra, áprilisban már el is kelt és májusban birtokba adtuk. A lehető legjobb tempóban történt Bori kiköltözése, a lakás végleges kiürítése és a birtokba adása.
Utazások
Idén úgy alakult, hogy az egyhetes davosi túrán kívül nem voltam külföldön (itt most egynapos osztrák vagy szlovén kiruccanások nem számítanak), de többnapos belföldi túrán vagy nyaraláson többször is: Zemplén, Dél-Zala, Balatonszemes (kétszer is), Kőszeg környéke, Bakony.
A szokásos év végi szilveszteri bulival egybekötött túrán ezúttal a később részletezett egészségügyi okokból most nem vettünk részt.
Cégügyek
15 év után idén végelszámolással megszűnt volt cégem, a CENTROMATIC Kft. A telefon és a gépkocsi már korábban a tulajdonomba került. A cég megszűnése után a legtöbb iratot és céges számítógépemet felszámoltam, az adattárolókat megtartottam.
A találkozóra mindössze három volt tanárunk jött el. Közülük az egyik, ki az osztály egyik felének angolt tanított (engem nem), két héttel az érettségi találkozó után meghalt (a képen középen, virágcsokorral áll). Valószínűleg ez az utolsó róla készült kép.
Amerikában élő osztálytársam, aki tervezte, hogy eljön, de az utolsó pillanatban lemondta és maga helyett csak egy videóüzenetet küldött, két hónappal az érettségi találkozó után meghalt. Így a 38-ból már két elhunyt osztálytársam van (ami még mindig nem rossz arány).
Politikai aktivizmus
A kegyelmi ügy és Magyar Péter feltűnése kimozdított kényelmes fotelemből. Hosszú évek óta idén kétszer is voltam tűntetésen: tavasszal az ún. influenszer-tűntetésen és október 23.-án Magyar Péter nagygyűlésén.
Októberben én adtam az ötletet a TISZA Pártnak, hogy a hivatalos kormányzat által évek óta hanyagolt Forradalom Lángja emlékműnél ők végezzék el a láng fellobbantását.
Egészség
Még nyáron, a svájci túrán elkezdődött egy lágyéksérvem, mely a nyár végére manifesztálódott és ősszel meg is műtöttek. Az állami egészségügynek, a hosszú várólistának köszönhetően magánúton végeztettem el a beavatkozást.
Egyrészt 68 éves korban már sokkal súlyosabb betegségekre lehet számítani, másrészt a sérvműtét tényleg a világ legegyszerűbb műtétjei közé tartozik, és így, hat héttel a műtét után már tényleg teljesen jól vagyok, ezért semmi okom a panaszra.
Tavasszal volt még egy szemészeti problémám: bal szememben foltok jelentek meg és bevillanásokat láttam. Rögtön mindenféle retinaleválásokat kezdtem vizionálni, de a doki megnyugtatott, hogy ez csak egy egyszerű üvegtesthatárhártya-leválás. Hát mondhatom, rohadtul megnyugodtam 😕.
A jövő év elején nagyobb fogászati beavatkozás is vár rám. Hiába, kezd lejárni a szavatosságom.
Kultúra
Az elmúlt évben átlagosan havonta másfélszer voltunk valamilyen színházi előadáson vagy koncerten.
James Joyce: Ulysses (2023-ban kezdtem neki, már kb. a felénél járok)
Kim Stanley Robinson: A jövő minisztériuma (Ez egy klímaaktivista regény, ha kiolvastam, mindenképpen posztolok róla)
Drága olvasóim ez volt idei utolsó posztom. Az összefoglalóban nem írtam közéleti, politikai eseményekről, ezeket az összefoglalókat bármelyik hírportálon elolvashatjátok. Ezennel zárom blogom 14. évadát, minden olvasómnak boldog újesztendőt kívánok.
A különféle közösségi oldalakon megjelenő posztjaim azért fontosak számomra, mert utólag ezek alapján évekre visszamenőleg vissza tudom keresni a fontosabb történéseket, így a 2024-es esztendő legfontosabb eseményeit is. Vegyük sorra ezeket a social media-kat.
YouTube
A YouTube csatornám már évek óta úgy működik számomra, mint egy zenés vlog. Idén is 12 új dalt töltöttem fel, mind a 12 kapcsolódik valamilyen év közbeni közéleti eseményhez. Csatornám nézettsége idén 100 ezer volt, és feliratkozóim száma is 185-tel nőtt, de ennek legfőbb oka az volt, hogy áprilisban Magyar Péter megosztotta a Karmelita dal című dalomat, amely így immáron több mint 120 ezres nézettségével a harmadik legnépszerűbb dalom lett. Az idei dalaim nem voltak annyira népszerűek, az idei nézettségi 10-es listára is csak három dalom került fel. A 12 dal közül 6 saját zene is volt egyben. De vegyük őket sorba.
Az év elején megalakult a Szuverenitásvédelmi Hivatal Lánczi Tamás vezetésével. A dalt még akkor kezdtem el írni, amikor még csak találgattunk, hogy ki fogja vezetni az új hivatalt, ezért a nóta eleje egyfajta casting a szóba jöhető nevek felsorolásával. A dal végére aztán megtudjuk, ki az igazi legfőbb szuverén. Ez a dalom lett a harmadik legnézetteb az idei dalaim közül.
Az év során aztán a hivatal berkein belül megalakult a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet egy volt titkosszolga, Horváth József irányításával. Fel is vettek kutatói státuszba egy katonapolitikai elemzőt, Somkuti Bálintot, aki rövid hivatalbéli pályafutását azzal koronázta meg, hogy forradalmunk leverése napján ezt posztolta a Facebookra: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond". Ki is rúgták nyomban. A hivatal jelentéseit itt olvashatjátok, már elítélték többek között a Transparency Internationalt, az Átlátszót, Magyar Péter állítólagos szándékos dezinformációját és az Ökotárs alapítványt. Lesznek ezekből még betiltások 2025-ben.
Ez a dal annak állít emléket, hogy a NATO-tagállamok közül utolsónak Magyarország ratifikálta Svédország NATO tagságát. Miközben a szavazással csaknem két éven keresztül Törökországot próbáltuk követni, a végén Erdogan jól átverte Orbánt, és míg a törökök a huzavonával mind Oroszországtól, mind Svédországtól, mind pedig az USA-tól engedményeket tudtak kicsikarni, hazánk osztályrésze csak a nemzetközi megvetés lett.
Orbán all-in módon fogadott Donald Trump másodszori megválasztására, ezért 2024 márciusában az akkor még bukott elnök floridai birtokán járt, miközben még azt a diplomáciai bunkóságot is megengedte magának, hogy nem is próbált kapcsolatba lépni a hivatalban lévő elnökkel, Bidennel. Magam nagyon reménykedtem abban, hogy Trumpot nem jelölik másodszor is elnöknek, hiszen bukott elnököt nem szokott a pártja újból indítani. Trump megválasztása óta Orbán Trump európai helytartója és békenagykövete szerepében tetszeleg.
A kegyelmi ügyet annál súlyosabb ügynek tekintettem annál, hogy ironikus dalocskát énekeljek róla. Viszont a botrány nyomán a semmiből felemelkedő Magyar Péter története, személyisége nagyon is foglalkoztatott. Azon kaptam magam, hogy miközben taszít Donald Trump populista, nárcisztikus személyisége, aközben egyre szimpatikusabb számomra a nem kevésbé populista, nem kevésbé nárcisztikus Magyar Péter. A dalt a már kiürített, de még birtokba nem adott Bimbó úti lakásban forgattam, ez volt a legtöbb munkával előállított klipem, és ez lett idei dalaim közül a második legnézettebb.
A kormány CÖF eredetileg március 15.-ére szeretett volna békemenetet szervezni, de még tartott a kegyelmi ügy negatív hatása, és féltek, hogy alul maradnak Magyar Péter gigatüntetésével szemben. Az uniós és önkormányzati választások előtt - melynek kampányát egy közelgő atomháború rémképére fűzték fel - mégis megtartották a békemenetet, amelynek csúcspontjaként egy Vidnyánszky Attila által rendezett performanszt adtak elő, amely kicsit olyan volt, mint önmaga paródiája. Bár dalomban birkák vonulnak, ezzel nem azt akartam kifejezni, hogy a Fidesz-szavazókat birkáknak tekintem, hanem épp ellenkezőleg, a Fidesz tekinti saját szavazóit birkáknak, amikor ilyen előadásokat tol a képükbe.
Nálam már hagyomány, hogy az uniós szavazások előtt népdal-ihletésű dalokat éneklek. Így volt ez 2014-ben, 2019-ben és idén is. Míg az első két dal zenéjét magam szereztem, az utóbbi a Hej Dunáról fúj a szél kezdetű népdal dallamára íródott. Már régóta kacérkodtam ennek a népdalnak a feldolgozásával.
Orbán Viktor a tusványosi beszéde végén a libsiket "latteavokádós" jelzővel illette. Ez a jelző annyira bizarr volt (mi az a latteavokádó, miért pont a libsik isszák, egyáltalán miért megbélyegző ezt inni?), hogy Magyar Péter egyből felvállalta, és ma már a TISZA Párt relikviái között latteavokádós bögrét, pólót és pulóvert is kaphatsz. Azt is hírül adta a kormánymédia, hogy hazánk együttműködik Csáddal a tevetej nagyüzemi előállításának fejlesztésében. Ezt a két bizarr hírt tettem össze egy dalba, ráadásul jobb fülemet ragtapasszal ragasztottam le, mert Tusványoson így illett megemlékezni a Donald Trump elleni merényletről.
Ezzel ez a dalom lett az idei dalaim közül a legnézettebb.
2024-ben rossz idők jártak a papokra. A kegyelmi ügy háttérembere a Sándor palotába bejáratos magyar Raszputyin, Balog Zoltán református püspök volt, akit egyébként annyira nem rendített meg a belpolitikai földindulást előidéző ügy, hogy a Baár-Madas Gimnázium tanévnyitóján ő tartotta a szentbeszédet a tanulóknak és a KDNP tisztújító kongresszusán is felszólalt.
A fiatal Bese Gergő a NER ökle volt, akinek viszont a Karmelitába volt állandó belépője és aki rendszeresen szót emelt a homoszexualitás és a házasságon kívüli szex ellen, amíg ki nem derült, hogy ő maga is részt vesz meleg orgiákon. Róla szól ez a dal.
Még alig ültek el a Bese atya által felkorbácsolt hullámok, amikor kiderült, hogy Pajor András atya, a Kassai téri templom plébánosa, a Keresztény Kulturális Akadémia országos elnöke, ki maga is gyakran megnyilvánult a fiatalok vallásos nevelése témájában, szerette abuzálni a fiatal ministráns fiúkat. (A jobb oldali képen Pajor épp egy Bese által megfogalmazott gondolatot elemez.)
Néhány héttel október 23.-a előtt ment az a beszélgetés a Mandíner szerkesztője, Kohán Mátyás és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója között, melyben Orbán Balázs azt találta mondani, hogy 56 tapasztalata alapján mi Zelenszkij helyében nem harcolnánk a ruszkik ellen, mert felelőtlenség. A dalom is erről szól. Bár ellenzéki oldalon hatalmas volt a felháborodás, ez egyáltalán nem rendítette meg Orbán Balázs pozícióját, változatlanul élvezi a miniszterelnök bizalmát, változatlanul a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke.
Legújabb hír, hogy az MCC felügyelete alá kerül a Mandíner újság, így a jövőben Orbán Balázs és Kohán Mátyás között már főnők-beosztott viszonyban szólhat a beszélgetés.
YouTube csatornám állandó szereplői a Nemzeti Konzultációk, melyekről immár kilencedik alkalommal énekeltem. Ígérem, amíg lesz Nemzeti Konzultáció, addig születni fognak ilyen dalok.
Már több mint 1000 napja tart az orosz-ukrán háború. A témáról nem lehet ironikus dalt énekelni. Volt egy szlávos dallamom, melyhez végül egy amatőr irodalmi portálon találtam egy verset. Bár a követőim nem ájultak el tőle, nekem ugyanúgy édes gyermekem, mint a többi idei dalom.
BlogSpot
Hetente átlag kétszer posztolok a blogomon, ez a 14. évfolyam ezen a felületen. Idén több mint 36 ezerszer kattintottak valamelyik bejegyzésemre, igaz, másfél-két hónapon keresztül egy hongkongi, később egy szingapúri oldalról jöttek robotkattintások. Ahogyan rendszeres olvasóim megszokhatták, posztjaim nagyon vegyesek, vannak benne családi bejegyzések, úti beszámolók, helytörténeti írások, vicces történetek, füstölgések belpolitikai kérdésekről, színházi élményeimről és olvasmányaimról szóló kritikák.
Az év legolvasottab bejegyzései az alábbiak voltak:
A révbe ért Láng (60 kattintás): Ebben a posztban leírom, hogyan hívtam fel a TISZA párt figyelmét arra, hogy a hivatalos kormányzat már nem folytatja a korábban a Kossuth téren álló Forradalom Lángja örökmécses fellobbantásának és eloltásának hagyományát, és ezt átvehetné a TISZA. Figyelemfelhívásom nyomán Magyar Péter lobbantotta fel idén a lángot az emlékműnél.
Orbán és Trump (59 kattintás): Ez a poszt áttekinti Orbán és Trump korábbi viszonyát. Szól arról, hogy első elnöki ciklusában Trump szinte észre sem vette Orbánt, a Biden-ciklus alatt pedig a mélypontra süllyedtek a magyar-amerikai kapcsolatok. A poszt írásakor még nagyon reméltem, hogy Trump nem lesz újra elnök, nem ül tort a populizmus, az összeesküvés-elmélet a józan ész felett.
Házassági évforduló, unoka (58 kattintás): Tipikus családi poszt sok-sok fényképpel arról, hogy Orsi lányomék a kisunokánkkal éppen 34. házassági évfordulónkon látogattak haza egy hétre.
Metastabil állapot (57 kattintás): Számtalan magyarpéteres posztom között ebben arról írtam, hogy mennyire hasonlít a túlhűtött folyadékok metastabil állapota a magyar társadalom állapotához: elég egyetlen apró megbomlás, és pillanatok alatt végbemegy a halmazállapot-változás. A kegyelmi ügy egy ilyen állapotban ütötte meg a társadalmat és mutatta meg a jelenlegi kormányzat velejéig romlott állapotát. A gyors változásban Magyar Péter csak katalizátor-szerepet játszott, ő volt a kristályosodás kiinduló pontja.
Nemzeti Czekelius Aurél Program (55 kattintás): Követője vagyok a Nemzeti Hauszmann Alajos Programnak, és rettentően iritál az a lebecsülő hangnem, ahogyan a Budai Vár '60-as évekbeli rekonstrukciójáról írnak és ahogyan mindenben e fölé próbálják helyezni a most folyó rekonstrukciót. Ebben a posztomban azt képzeltem el, mi volna, ha ugyanez történne a pont idén 60 éves Erzsébet híddal, ha ezt is visszabontanák csak azért, hogy a helyén korábban álló hidat építsék vissza.
Természetesen blogomnak vannak állandó, rendszeresen vagy alkalmilag jelentkező rovatai is:
8 flashback korábbi eseményekre: Bori diplomázása, Felirat a Kő-hegyi emlékművön, Karácsony Gergely megválasztása, Népszabadság betiltása (kétszer), Forradalom Lángja emlékmű, kirándulás, advent.
9 beszámoló egyéb programokról: Lumina Park, Zene Háza, Vígszínház, Gellérthegy, hidrogénmeghajtású busz, novemberben virágzik az orgona, sérvműtétem, havas muskátli, dubai csoki.
13 beszámoló ünnepről, évfordulóról: nőnap, Sándor-József-Benedek, húsvét (kétszer), április 4, május 1, születésnapom, anyák napja, apák napja, aradi vértanúk, Alma unokám megszületett, Forradalom Lángja fellobbantása, karácsony.
15 politikai bejegyzés: propaganda a 168Óra portálon, tiltakozás a kegyelmi ügy ellen, Navalnij halála, influenszer-tűntetés, új köztársasági elnök, Orbán és Trump, Háború, Béke, Szeretet (kétszer), választások (háromszor), október 23.-i tűntetés, nemzeti konzultáció (kétszer), Blikk címlapja.
5 egyéb bejegyzés: kiadó lakás hirdetése, szeptemberi nyár, vicces bejegyzés egy használtautó-hirdetésről, a közvéleménykutatások különbözősége, borítókép-változás.
Vagyis politikai jellegű posztjaim mindössze bejegyzéseim negyedét teszik ki, a másik negyed kirándulós kép, a többi pedig egyéb. Legtöbb lájkot (68) a borítóképem megváltoztatására kaptam, mert ezen két unokám szerepel.
Coub és X
Coub-csatornámra idén mindössze 1 bejegyzést tettem, szép lassan leszokom erről a felületről. Nagyjából ugyanez a helyzet a korábbi Twitterrel, a mostani X-szel is: leggyakrabban csak a dalaimat osztom meg ezen a platformon is. Amióta Elon Musk átvette ezt a platformot és az Trump játszóterévé vált, és nem tudom beágyazni a blogomba, azóta elment a kedvem tőle. De álljon itt egy tavaly decemberi posztom mottónak:
Amikor Orbán azt mondja, hogy az EU 27 tagállamából 26 rosszul döntött, csak mi látunk világosan a kérdésben, akkor nekem Bödőcs Tibor mondása jut eszembe: "Mielőtt azt állítanád, hogy a város összes utcája húgyszagú, győződj meg róla, nem te vagy-e behugyozva!"
Kedves olvasóim! Ezen a karácsonyon az én kis karácsonyi angyalkáim fényképével és az időmértékes versírásban egyik legkiválóbb költőnk, Lackfi János pattogó versével (tá-ti-ti tá-tá) kívánok Nektek áldott, békés karácsonyt.
Előző posztomban nagyon is hosszasan írtam az elévülési ügyről, és hogy ez alapján hogyan is szavazták meg gyorsított menetben a büntetőtörvénykönyv "hibáját" reparáló "Lex Till Tamás" törvényt. Akkor nem értettem, hogy mire volt ez a nagy sietség, hiszen Ésik Sándor átnyálazta a döntvénytárt, és megállapította, hogy a magyar kriminalisztika történetében még nem volt olyan eset, hogy valaki fiatalkorúként követett el gyilkosságot, de csak több mint 20 év után derült fény a tettére, ezért aztán egyhamar nem is várható egy ilyen ügy.
Aztán a parlamenti szavazás estéjén volt egy beszélgetés Hack Péterrel, az ELTE Büntetés Eljárásjogi Tanszékének vezetőjével, és ez a beszélgetést sok mindent megvilágított.
Akinek nincs ideje végignézni ezt a 12 percet, annak összefoglalom a professzor két legfontosabb állítását:
A Fidesz által megalkotott, jelenleg hatályos Btk, vagyis a 2012. évi C. törvény alapján - bármit is állít róla utólag a kormánypárt - F. János cselekménye elévült. Ez nemcsak a törvény szövegéből derül ki, hanem a törvényhez mellékelt miniszteri magyarázatból, amit már az előző posztomban is idéztem: "Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el." Bár a miniszteri magyarázat nem része a törvénynek, de pont azért látja el a törvényalkotó ilyen magyarázatokkal a szavazásra bocsátott törvényeket, hogy az országgyűlési képviselők számára egyértelmű legyen, hogy mit szavaznak meg. Vagyis Hack Péter szerint a Bács-Kiskun vármegyei ügyészség döntése F. János letartóztatásáról nem volt megalapozott, ráadásul maga a főügyész, Polt Péter - aki rá jellemző módon most hallgatott a kérdésben - évekkel ezelőtt szintén kiadott egy kommentárt ezzel kapcsolatban: "Az elkövetéskor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményének elévülése tizenöt év elteltével következhet be, a tízévi, valamint az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményének elévülési ideje tíz, illetve öt év."
Az országgyűlés által lóhalálában megreparált törvény már rendbe tette ezt a kérdést, és így már nemcsak a törvény szövege, de a hozzáfűzött indoklás is egyértelművé tette "az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el." Hasonló volt a helyzet az elkövetéskori (1978-as) Btk.-val, mely szerint a cselekmény soha el nem évülő. És itt jön a csavar: Az elévülés elbírálásakor csak a cselekmény elkövetésekor és a cselekmény elbírálásakor hatályos Btk.-t kell összevetni és a kedvezőbbet alkalmazni. Márpedig a cselekmény elbírálásakor - valamikor a 2025. év során - már ez a "kijavított" Btk. lesz hatályban. Akárhogy is nézzük, itt most egy visszamenő hatályú törvénykezés soft változatával van dolgunk: gyorsan módosítsuk a törvényt, hogy mire elbírálásra kerül a cselekmény, már az legyen hatályos!
Gondoltam, megnézem, hogyan rendelkezik a Btk. a Lex mitior-ról, vagyis az elkövetőre nézve kedvezőbb szabály alkalmazásáról. 2. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a releváns szabályt: "Ha a cselekmény elbírálásakor a cselekmény elkövetésekor hatályos törvényhez képest más törvény van hatályban, azt a törvényt kell alkalmazni, amelynek rendelkezései az elkövető számára kedvezőbbek."
Tudom, hogy jogi kérdésekben nem szabad a ChatGPT-t megkérdezni, de nem álltam meg, és rákérdeztem, hogy mi a helyzet, ha közben enyhébb szabály(ok) is hatályban voltak. Ezt a választ kaptam: "A bírói gyakorlat figyelembe veszi az időközben hatályban volt, már hatályukat vesztett jogszabályokat is, ha azok kedvezőbbek az elkövetőre nézve." Oké, de az elévülés inkább eljárásjogi, mint büntetőjogi kérdés, azzal mi a helyzet? Erről is megkérdeztem a ChatGPT-t: "Elévülési szabályok közbenső változása: Ha az elévülési szabályok a cselekmény elkövetése és az elbírálás között változtak, akkor a bíróságnak a közbenső időszak szabályait is vizsgálnia kell. Ha valamelyik időszakban kedvezőbb szabályok voltak hatályban, azokat kell alkalmazni." Hát Hack Péter nem ezt mondta, és ő valószínűleg jobban tudja.
Az viszont tény, hogy a Fidesz számára nem ördögtől való a visszamenőleges hatályú törvénykezés. A második Orbán-kabinet kormányzása kezdetén, 2010-ben törvényt hozott, ami a 2 millió forint feletti (úgymond "pofátlan") végkielégítéseket visszamenőleg is 98 százalékos különadóval sújtotta. Petra lányom egy barátnőjének édesanyja az ELTE-n oktat politológiát. Kérdezte Navracsics Tibor igazságügyi minisztert, ki megtartotta oktatói katedráját az ELTE-n, hogy vajon átengedné-e a vizsgán azt a hallgatót, aki ezt a törvényt jogszerűnek találná? Navracsics azt válaszolta, hogy ez nem jogi, hanem politikai kérdés.
Az Alkotmánybírósággal szembement ezzel, alkotmányellenesnek találva azt a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal. A Fidesz végül emiatt korlátozta úgy az Alkotmánybíróság hatáskörét, hogy az költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket csak bizonyos esetekben véleményezhet. Miután a leváltott vezetők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán sorra nyerték a pereket, az adót 2013-ban 98 százalékról 75 százalékra csökkentették. 2018-ban aztán szép csendben, nem nagydobra verve kivezették ezt a különadót. Minden esetre ez volt az a pont a Fidesznél, melyről Stumpf István így írt: "A korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek".
Úgyhogy ma már ott tartunk, kedves olvasóim, hogy Magyarország politikai menedékjogot ad egy másik uniós ország, Lengyelország korrupciós cselekmény miatt körözött volt igazságügyminiszter-helyettesének, csak azért, hogy a volt lengyel kormánypárt, a PiS képviselői is belépjenek az Orbán által alapított Patrióták Európáért képviselőcsoportba. Képes ezért a hagyományos lengyel-magyar barátságot teljesen lenullázni, és Európa páriájává válni. 😡
2000 májusában Baja környékén egy 11 éves fiú, Till Tamás kerékpárral egy gyermeknapi lovas rendezvényre indult, de nem ment haza. A késve megindított nyomozás során a fiú biciklijét megtalálták, de a fiút nem. Csak 24 év múlva, ez év nyarán vett fordulatot az ügy, amikor is egy tanú - F. János, a későbbi gyanúsított - aki az elkövetés idején 16 éves és egy gyermekotthon lakója volt, elmondta, hogy egy társával rendszeresen kisegítő munkát végeztek egy helyi vállalkozónál, aki egyszer egy betonozásra kérte meg őket, de ő nem, csak társa vett részt a munkában. Társa elmondta neki, hogy a betonozás közben a talicska kereke megakadt egy holttestet rejtő zsákban. Időközben mind a vállalkozó, mind a tanú társa öngyilkosok lettek, de a vállalkozó tanyáján az aljzatbeton feltörése után valóban megtalálták az eltűnt fiú holttestét.
Az ügyet akkor úgy jelentették, hogy bár a fiú holtteste előkerült, a tettes és a cinkosa már nem élnek. Az internet népe el is kezdte kommentelni az esetet, és ezek között felbukkant a szokásos antiszemita vonal is: "Szegény Till Tamás ugyanúgy járt, mint Solymosi Eszter, mert Baja környékén sok a 'zsiráf'." Tudni való, hogy az 1882-es tiszaeszlári vérvád felemlegetése a legócskább zsidózás.
Az ügy azonban december 10.-én újabb fordulatot vett: a rendőrség közölte, hogy F. János tanúvallomásában ellentmondásokat véltek felfedezni, ezért az újabb kihallgatása során megtört és beismerte, hogy brutális módon, ácskapoccsal ő maga ölte meg a 11 éves fiút. A rendőrségi jelentés szerint F. Tamás szabadon távozhatott a vallomás után, mert fiatalkorúaknál a leghosszabb elévülési idő 15 év, ami már letelt.
A közvélemény tombolni kezdett, és követelték a halálbüntetés visszaállítását, az elévülés lehetőségének visszamenő hatállyal való eltörlését. Az ellenzéki politikusok (Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter) azonnali Btk.-módosítást követeltek, és erre a kormánypártok csak két nap késéssel reagáltak. Az ügyészség kiadott egy közleményt, hogy lehet, hogy a tanúk befolyásolása miatt mégiscsak eljárást indítanak F. János ellen. Ám aki azt gondolta, hogy ezzel az ügy szép lassan nyugvópontra jut, az nagyon tévedett.
December 12.-én az ügyészség kiadott egy közleményt, hogy sem az elkövetéskori, sem a jelenleg hatályos Btk. szerint nem évült el a gyilkosság, ezért F. János ellen körözést adtak ki, és még az arcképét is leközölték. A most 40 éves férfit el is fogták és őrizetbe vették. Feldúltan siettem haza, hogy hogyan lehetséges a Btk. többféle értelmezése, de mire hazaértem, már nyilatkozott Tuzson Bence igazságügy-miniszter, hogy szerinte is elévült a bűneset. Később Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője - ki egyben Petra lányom szeminárium-vezetője - is így nyilatkozott, majd Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter is. Megkértem harmadéves joghallgató lányomat, hogy ő hogyan értelmezi a Btk.-t, és ő is arra a következtetésre jutott, mint a szeminárium-vezetője: az ügy elévült.
A gyilkosság mind az elkövetéskori, mind pedig a 2013 júniusában, már a Fidesz-kormány alatt hatályba lépő mostani büntető törvénykönyv alapján elévültnek tekinthető. Ez a fiatalkorúakra vonatkozó azon speciális szabályból vezethető le, hogy a rájuk kiszabható leghosszabb szabadságvesztés 15 év, és ezzel egyezik meg a cselekmény elévülése. Ez egy római jogban is meglévő jogelv: Lex specialis derogat legi generali - A speciális szabály lerontja az általános szabályt.
Sem a gyilkosság elkövetése idején hatályos, sem pedig a mostani Btk. alapján nem évült el cselekmény, mert a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabály csak a kiszabható büntetési tétel felső határát szabja meg, nem pedig az elévülést. Lényegében a Bács-Kiskun vármegyei ügyészség érvelésében is ezzel találkozunk.
A gyilkosság idején hatályos Btk. szerint a gyilkosság nem évül el, mert abban az el nem évülő bűncselekmények között taxative meg van említve a minősített emberölés. Viszont a jelenleg hatályos Btk.-ban ezt az általános "Nem évül el a büntethetősége a életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek" szöveg szerepel, márpedig fiatalkorúra nem szabható ki életfogytiglan, ezért a cselekmény 15 év után elévül. Ebből viszont kétfajta megoldás is levezethető:
A "Lex mitior" elvet alkalmazva, vagyis ha a cselekmény elkövetése óta változott a jogszabály, akkor az elkövetőre kedvezőbb szabályt kell alkalmazni. Tehát a bűncselekmény elévült.
Mivel az elkövetéskor a minősített emberölés nem elévülő cselekmény volt, a mostani Btk. hatályba lépésétől indul az elévülés, vagyis F. János cselekménye valamikor 2028 júniusában évült volna el, ha addig meg nem indították volna ellene az eljárást.
Időközben a nyomozati bíró elrendelte F. János előzetes letartóztatását, hiszen neki nincs joga az elévülést vizsgálni. Érdekes pernek nézhetünk elébe, hiszen ha F. János vallomását a rendőrség azzal az ígérettel csikarta ki, hogy "valljon be nyugodtan mindent, az úgy már úgyis elévült", akkor az törvénytelen és ebbe a per során a védelem nyugodtan belekapaszkodhat.
A családi hagyatékban van egy régi, 1912-es Btk., gondoltam, megnézem, az hogyan rendelkezik a fiatalkorúak büntethetőségéről és az elévülésről. Legnagyobb megdöbbenésemre a 18-20 év közötti elkövetők még fiatalkorúaknak számítottak, és rájuk az alábbi büntetési tétel volt kiszabható:
Az elévülés még liberálisabb volt: legkésőbb 25 év elteltével minden bűncselekmény elévült:
Vagyis az első világháború előtti, nemzeti liberális Magyarországon kifejezetten enyhe Btk. volt hatályban. Na de mi a helyzet Mansfeld Péterrel, őt miért lehetett halálra ítélni 18. életéve betöltése előtt? Az 1954. évi 23. számú törvény így módosította a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket: A 14–18 évesek vonatkozásában főszabály szerint büntetést kellett kiszabni, és csak a nevelés érdekében dönthetett a bíró a nevelőintézkedés elrendelése mellett. A büntetés kiszabásakor került értékelésre a fiatalkor azzal, hogy velük szemben kisebb mértékű büntetés kiszabásának volt helye. (Kevesen tudják, hogy Mansfeld Pétert alapvetően nem a forradalom alatti cselekedeteiért ítélték el, hanem a forradalom utáni tetteiért, amelyek között volt robbanóanyag-, fegyver- és lőszerrejtegetés, rablás, személyes szabadság megsértése, szervezkedés, de gyilkosság nem.)
Esetünkben a Fidesz igyekezett gyorsan cselekedni, tegnap benyújtották, ma már meg is szavazták a Btk. módosítását, amely egyértelműsítette az elévülési szabályokat. A probléma a törvény indoklásában van: "A törvényjavaslat célja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény jelenleg hatályos normaszövegével összefüggésben esetlegesen felmerülő jogértelmezési bizonytalanságot megszüntesse, és egyértelművé tegye azt a következetes jogalkotói akaratot, amely szerint az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el." A probléma az ezzel az indoklással, hogy nem igaz. A Btk. minden paragrafusához fűződik miniszteri magyarázat, ezenkívül számos kommentárt fűznek hozzá a Kúrián és a Legfelsőbb Ügyészségen, hogy egyértelmű legyen a jogalkalmazói gyakorlat. Nos az összes kommentár az elévülés mellett érvel. Íme néhány:
Szerző: Mészár Róza és Molnár Ferencné, mindketten a Kúria tanácselnökei
A büntetés elévülésére és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezés kapcsán a (4) bekezdés szerint ezek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időtartamok az irányadóak.
Így a fiatalkorú büntethetősége életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény akkor, ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el. A többi bűncselekmény elévülése esetén sem a különös részi tételkeret felső határa az irányadó, hanem a törvény 109. § (2)-(3) bekezdéseiben írt tételkeretek.
A Btk. miniszteri indoklása (Navrasics Tibor):
A büntethetőség elévülését a Javaslat 26–28 . §-a szabályozza. Az ott írt rendelkezésekhez képest fiatalkorúak esetén eltérő szabályokat kell alkalmazni . Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú a z elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el . A többi bűncselekmény elévülése esetén sem a különös részi tételkeret felső határa az irányadó , hanem az Javaslat 109 . § (2)–(3) bekezdéseiben írt tételkeretek.
Vagyis jelen esetben a törvényalkotó azt próbálja sugallni, hogy a törvényalkotói szándék mindig is az volt, hogy az életfogytiglannal büntethető cselekmények a fiatalkorú elkövetők esetében se évülhessenek el, ezzel pedig befolyásolni próbálják a konkrét ügyet. Azt olvastam, hogy az angolszász jogrendben a bíróságnak tilos a jogalkotói szándékot fürkészni, kizárólag a törvény szövegéből szabad kiindulni. Ezért fontos a hibátlanul és egyértelműen megfogalmazott törvény, és ezért nem vezet jóra az elkapkodott, eseti törvényalkotás.
Emlékeztek még arra az esetre, mikor az egyik könyvterjesztő vállalatot azért akarták megbüntetni, mert nem lefóliázva árult egy, a gyermekvédelmi törvény hatálya alá eső kiadványt, de egy vesszőhiba miatt felmentette őket a bíróság? Az inkriminált szövegrész így hangzott: „termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Csakhogy vessző nélkül ez annyit tesz, hogy ha a többi terméktől elkülönítjük, akkor csak zárt csomagolásban forgalmazható.
De számos példa volt arra, hogy populista politikusok a közvélemény haragját meglovagolva hogyan próbálták befolyásolni az igazságszolgáltatást. 2002-ben Orbán pár hetes bukott miniszterelnökként a móri vérengzésen felháborodott közvélemény hangját meghallgatva felvetette a halálbüntetés újbóli bevezetésének lehetőségét. Érdekes, hogy végül éppen ez az ügy szolgáltatta a legerősebb érvet a halálbüntetés ellen, hiszen Kaiser Edét bűnösnek találták ebben a bankrablásban és meg is kezdte életfogytig tartó szabadságvesztésének letöltését, de később elfogták a valódi tetteseket és Kaisert felmentették. Orbán ennek ellenére 2015-ben a kaposvári trafikosgyilkosság után ismét előhozta a kérdést.
Aztán itt volt a Rezesova-ügy. A szlovák milliomosnő ittasan vezetve okozott halálos közúti balesetet, de a nyomozati bíró csak háziőrizetet rendelt el. Ezúttal Rogán Antal hallotta meg a nép hangját:
Meg is szüntették Rezesova háziőrizetét, és ment vissza a böribe. Hát így válik az igazságszolgáltatásunk szép lassan a populista politikusok szajhájává.
PS. Ma Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője elmagyarázta, miért volt ez a nagy törvényhozási sietség. Elévülés vizsgálatánál az elkövetéskori és az elbírálás idején érvényes elévülési szabályokat kell figyelembe venni. Mivel F. János ügyének elbírálására 2025 január 1.-je, vagyis a "kijavított" Btk. hatályba lépése után kerül sor, így előáll az a helyzet, hogy mindkét időpontban nem elévülő cselekmény a minősített emberölés. Hack szerint egyébként ez nincs összhangban az uniós joggal, mert a legtöbb uniós országban az is vizsgálni kell, hogy az elkövetés és az elbírálás között volt-e olyan időszak, amikor kedvezőbb elévülési szabályok voltak, mert akkor azt kell alkalmazni.
Egy tavalyi posztomban arról írtam, hogy a kereskedelmi tévékben 2003-ban indultak el az igazi tehetségkutató énekversenyek. Előbb a TV2-n a német Deutschland Sucht Den Superstar mintájára lebonyolított Megasztár, majd 2010-től az RTL-en az X-Faktor. Mindez most onnan jutott eszembe, hogy 12 év szünet után a TV2 megint megrendezte a Megasztárt, az RTL pedig egy év kihagyás után az X-Faktort, ráadásul teljesen párhuzamosan bonyolítva: az RTL szombat esténként, a TV2 pedig vasárnap esténként.
Azt a gamatságot nem merték megcsinálni, mint 2010-ben, hogy teljesen egy időben fusson a két műsor, de azért mindkét csatorna igyekezett a másik műsorára valami szintén népszerű produkciót tolni: a TV2-n szombat esténként a Dancing With The Stars ment, az RTL-en vasárnap esténként pedig az Álarcos énekes. Még az a szerencse, hogy a time shifting televíziózásnak ma már számtalan módja van. Míg 2010-ben az analóg DVD-felvevőmmel (még mindig megvan, csak már analóg adás nincs) vettem fel az egyik műsort, most a következő lehetőségeim voltak:
Az RTL-re és a TV2-re is működik a visszanéző funkció egy hétig visszamenőleg;
Módomban áll a műsorokat felvenni, melyek a felhőben tárolódnak;
A televíziós csomagomhoz tartozik az RTL+ és a TV2 streaming szolgáltatás, melyen szintén visszanézhetők bizonyos műsorok.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Megasztár második szériájának összes élőshow-s adását 2005-ben felvettem DVD-re. Bori lányom a végleges Bécsbe költözése alkalmából búcsúbulit tartott a mi lakásunkban (csupa 30 körüli, már nem annyira fiatal) és rábukkantak erre a DVD-re. Akár hiszitek, akár nem, erre buliztak 😉.
Térjünk vissza a két mostani énekversenyre és a posztom címében beígért Hollywood-i fordulatokra. 2010-ben a Megasztár 5. szériáját az a Tolvai Renáta nyerte, aki az élő showba csak vigaszágról, közönségszavazattal jutott be. Hasonló dolog történt a 2014-15-ben futó Rising Star énekversenyen (ez mindössze egy évadot élt meg), melynek győztese, Várhegyi Lucas Palmira szintén vigaszágas versenyző volt. Szerintem ilyen katartikus fordulatra vágyik minden tehetségkutató szerkesztője, és suttyomban talán tesz is valamit ennek érdekében.
A vígaszágas Orbán Rudi
Tény, hogy a mostani Megasztár élőshowjába a műsorfolyam második helyezettje, Orbán Rudolf szintén közönségszavazattal jutott be, az X-Faktor győztese, Fehér Krisztián is szintén cikkcakkos utat járt be: először Majka mentoráltja volt, aki viszont kiszórta a középdöntőben, de egy másik mentor, Valkusz Milán jelezte, hogy neki kell a versenyző. Aztán ő is majdnem kiszórta, hogy aztán egy drámai fordulattal a piros székre, a biztos élőshow-s helyre ültesse le.
Sok hasonlóság és sok különbözőség volt a két párhuzamosan futó énekversenyben. Felgyorsult világunkra jellemző módon mindkét széria sokkal rövidebb volt, mint akár a Megasztár, akár az X-Faktor első három szériája. Az első Megasztár 21 héten keresztül futott (3 casting, 7 elődöntő és 11 élőshow, melyben egyesével estek ki a versenyzők). Az első X-Faktor is hosszú futam volt: 4 hét válogató, egy hétvége Tábor, egy hétvége Mentorház és 10 hét élőshow (a finálé szombaton és vasárnap), szintén egyesével kieső versenyzőkkel. Vagyis akkoriban még ilyen sokáig életben lehetett tartani a nézők érdeklődését. A második és harmadik Megasztár döntőjével meg lehetett tölteni a Papp László Sportarénát (2005-ben én is ott voltam Caramel győzelménél).
A mostani Megasztárnak és X-Faktornak is csak 5-5 hét volt az élőshow-s szériája, kezdetben 3 ill. négy versenyző esett ki, utána is kettesével hullottak. Az X-Faktorból kimaradt a Mentorház is. A Megasztár kezdeti szériáiban még volt a műsor elején a még versenyben lévők által közösen elénekelt Csillagdal, a végén pedig a kiesőt búcsúztató Búcsúdal. Mára ezek is eltűntek, akárcsak a döntős versenyzőkkel kiadott CD-k is. (Mi az a CD? - kérdezi most egy alfa-generációs).
Érdekes, hogy mindkét zsűriben volt régi Megasztár-os: a Megasztárban a második és harmadik széria győztesei, Caramel és Rúzsa Magdi, az X-Faktorban az első széria harmadik helyezettje, Gáspár Laci. De az X-Faktor zsűrijében ott ült a 10 évvel ezelőtti X-győztes Tóth Andi is. A Megasztár zenei producere pedig az X-Faktor legelső szériájának győztese, Vastagh Csaba volt. A VALMAR zenekar két tagjából Valkusz Milán a az X-Faktor, Marics Peti pedig a Megasztár zsűrijébe ült be, és a pletykák szerint végérvényesen szétváltak zenei útjaik.
Ami viszont a két műsor közötti különbséget illeti, az a zenei stílus. A Megasztár mindig is kifejezetten énekeseket keresett, ez így volt a mostani szériában is, az X-Faktor viszont az utóbbi időben egyre inkább nyitott volt a progresszív zenei irányzatok, a zenekarok, a rap, sőt a mostani szériában a mulatós műfaj felé. És ha egy tehetségkutatóba beengeded a mulatós zenét, azt a közönségszavazat egészen biztosan a győzelemig repíti. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy míg a Megasztárt a hatalmas hangú, epikus dalokat éneklő Gudics Máté nyerte, de énektudásban a második Orbán Rudi (aki az eredményhirdetés után rosszul lett és mentőt kellett hívni hozzá) és a harmadik Balogh Rebeka sem maradt el tőle, addig az X-Faktort viszont a saját mulatós dalait éneklő Fehér Krisztián nyerte, kinek nótái már milliós nézettséggel futnak a YouTube-on, a második egy sármos swing-énekes, Sárközi Roland lett, a bronzérmet pedig egy old-school rapet nyomó fiúcsapat, az Éber Kóma kapta a műfaji sokszínűség jegyében.
A két győztes: Gudics Máté és Fehér Krisztián
A Megasztár műsorvezetője a műsort 21. éve folyamatosan moderáló Till Attila volt, társa pedig a fáradhatatlan Ördög Nóra. Az X-Faktor műsorvezetői Miller Dávid (nemrég tudtam meg, hogy Ullmann Mónika fia!) és az esetlenségében is megnyerő Pápai Joci voltak. Az élőshowk (a finálét is beleértve) egy-egy nem túl nagy közönség befogadására alkalmas stúdióban kerültek megrendezésre, hiszen ma már nehéz lenne tizenkétezer embert egy énekverseny döntőjére összeverbuválni.
Bevallom, a mostani szériákat már nem követtem olyan izgalommal, mint a régieket, és a versenyzőket sem tudnám felsorolni. De azért még mindig töretlen dalverseny-rajongó vagyok.
Nálunk az adventi időszak rituáléjához hozzátartozott, hogy 2-3 héttel karácsony előtt édesapámmal felkerekedtünk, és megtettük az év utolsó látogatását a szentendrei telken. Akkorra már megtörtént a téliesítés, a víz elzárva, szőlőtőkék betakarva, alma, szőlő, dió leszüretelve, bor a hordóban.
Édesapám életében még 150 tőke szőlő - egy egész fajtagyűjtemény - hozta termését évről-évre, folyamatosan szüreteltük augusztustól októberig. Almafák is hozták gyümölcsüket (golden, starking, staymared, ez utóbbit szüleim csak "sztejmeréd"-nek hívták). A leszüretelt szőlő kb. egyharmadát megettük, másik harmadából bor készült (a minőségéről most ne beszéljünk), harmadik részét pedig eltettük télire: a pince előterében felakasztottuk vagy újságpapírra szétterítettük. Závada Pál Wanderer című könyvében ír a budaörsi svábok télire eltett szőlőiről: "Egy szobában széttolták a bútorokat, kimeszelték, több kiló kén elégetésével kifertőtlenítették. A fürtöket külön erre a célra épített állványra, kraksznira aggatták. Tiszta, száraz időben szellőztettek, de egyébként zárva voltak az ablakok, a fürtökről a rohadt szemeket időről-időre lebogyózták." Na, hát mi ennyit nem vesződtünk vele, de karácsonyra azért még így is elegendő szőlő maradt.
Ugyanez volt az almával is: perforált műanyag ládában tároltuk, ami decemberre megrohadt, az ment a komposztba. A karácsonyi gyümölcsöstálra így is jutott egy-két szép darab. A papírhéjú dió is ott várt ránk (a diófa sajnos 2020-ra végérvényesen kiszáradt) és borból általában a tavalyit vittük, mely üvegekbe kifejtve pihent a pincében.
Apropó gyümölcsöstál: nemcsak elmaradhatatlan kelléke volt a karácsonynak, de kb. tíz éves koromtól az én feladatom a volt az összeállítása. Mára már elfelejtettük, hogy déli gyümölcsöt gyermekkoromban csak karácsony előtt lehetett kapni. Még élénken él bennem, hogy miután megettem egy narancsot, a héját sokáig nyomkodtam az orrom előtt, hogy legalább az illatát tovább érezzem.
A karácsonyi gyümölcsöstál hagyománya nálunk mind a mai napig megmaradt és én állítom össze minden évben. Az alma, a szőlő és a dióbél (ami szőlővel fogyasztva a legjobb csemege) kötelező elem rajta, de kerül rá narancs, mandarin, banán, datolya (már nem azt a száraz iraki datolyát vásároljuk, hanem a kövér, zaftos izraelit), füge és földimogyoró.
Az alma, a szőlő és dió származási helye sokáig Angyali-sziget és Szentendre volt, de sajnos mára mindkét telket eladtuk, így meg kell elégednünk (az egyébként sokkal finomabb) piaci gyümölcsökkel.
Szerintem azt már egy bölcsődés sem hiszi el, hogy egyetlen lappföldi Mikulás, Joulupukki (ez is már milyen név?) képes rénszarvas fogatán a bolygó összes gyermeke csizmácskájába december 6.-ára virradó éjszaka ajándékot csempészni. Bizony, hogy nem így van. A Mikulás Világszervezet központja valóban Lappföldön van, de maga a Szervezet egy igazi, piramis-szerűen, MLM-felépítésben működő centralizált nagyvállalat. A szervezet élén természetesen maga Joulupukki ül, minden szál az ő kezében fut össze, de a Szervezet saját hírszerző részleggel, saját beszerzési részleggel, saját logisztikai részleggel rendelkezik. A piramis legalján pedig ott vannak szegény, alulfizetett "talpas" Mikulások.
Ha azt gondoljátok, hogy a köz-Mikulások seregének csak az év egyetlen éjszakáján akad tennivalója, nagyon tévedtek. Joulupukki ördögi hírszerző hálózatot épített ki. A köz-Mikulások évközben nemcsak a gyerekekről kötelesek jelenteni, hogy hogyan viselkednek, milyen rosszaságokat követnek el, de egymást is meg kell figyelniük. Jelenteniük kell a többi Mikulásról, hogy elég szigorúak-e a gyerekekkel, nem hunynak-e szemet egy-egy apró huncutság láttán. Joulupukkinak az a nézete, hogy a Szervezetnek egyetlen célja van: sakkban tartani a gyermekeket, fejükre olvasni, hogy ha rosszalkodnak, akkor nem kapnak ajándékot.
Maga Joulupukki igazi zsarnok, aki lappföldi palotája trónterméből keresztapaként irányítja a Szervezetet. Elég egy Mikulásnak egyszer hibázni, és máris repül a Világszervezetből, bukott Mikulás lesz belőle. A bukott Mikulások itt élnek közöttünk. Könnyű megismerni őket, mert buszvezetőként várnak, ha látják, hogy egy távolabbról siető utas még fel akar szállni, hentesként mindig a legszebb húst adják neked, autószerelőként nem próbálnak lehúzni egy drága, ámde szükségtelen alkatrész beépítésével, tanárként a lelküket is kiteszik, hogy minden gyerek játszva tanulja meg a tananyagot, orvosként minden betegségednek alaposan a végére járnak.
A Mikulásoknak tilos szakszervezetet alakítani, de egy-egy munkanap végén, amikor pár Mikulás beül egy jegeskávéra, óvatosan körbepillantva, hogy nincs-e közöttük tégla, csak elpanaszolják egymásnak, hogy az már mégis micsoda dolog, hogy csak a jó gyerekek kaphatnak ajándékot. A gyereknek azért kell az ajándék, mert gyerek. Mert lehet, hogy az év többi napján nélkülözik a család, de ez az egy varázslatos éjszaka jár a gyermekeknek. És az is milyen már, hogy csak fényesre pucolt csizmácskába tehetnek ajándékot, amikor sok gyereknek csak ruhaadományból jut kopott cipőcske. És milyen megalázó virgácsot vinni a gyerekeknek. Pedig a gyerek nem rossz, csak huncut és virgonc. Sohasem elvetemültségből tesz rossz fát a tűzre.
A Mikulások körében egyre erősödtek ezek az új, reformista hangok, és Joulupukki hiába küldte rájuk krampuszainak seregét, a megkezdődött erjedést már nem tudta megállítani. Így esett, hogy végül a Mikulások letaszították Joulupukkit a trónjáról és egy igazi, demokratikus, alulról szerveződő Mikulás Szövetséget hoztak létre, melynek már nem az volt a célja, hogy megfigyelje a gyerekek rosszaságait. Egy céljuk volt csupán: ezen a gyönyörű éjszakán örömet szerezni a Föld minden gyermekének.
Ha azt mondom, 2004. december 5.-e, akkor mindenkinek a kettős állampolgárságról szóló népszavazás jut eszébe. Pedig aznap két dologról szavaztunk. Ráadásul más-más szervezet vitte el ügydöntő népszavazásig a két kérdést. A kettős állampolgárságról szóló kérdést a Patrubányi Miklós-vezette Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. A kérdés így szólt:
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
A kórház-privatizáció megakadályozásáról szóló népszavazást viszont a Thürmer Gyula-vezette Munkáspárt kezdeményezte, annak szövege ez volt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
Az első kérdéssel kapcsolatos véleményemet, a Fidesz hatalmas pálfordulását a kérdésben egy tíz évvel ezelőtti posztomban elég jól leírtam. Az első Fidesz kormány még az állampolgárság megadása ellen érvelt, viszont a hatalomból kikerülve már az MVSZ kezdeményezése mellé állt. Az, hogy Gyurcsányék ellenezték a kettős állampolgárságot, érthető volt: fél évvel voltunk az uniós csatlakozás után, nem akartuk azzal bőszíteni az EU-t, hogy több millió határon kívüli magyart szabadítunk az unióra. A Fidesz akkori nacionalista kampánya eredménytelen volt a 2006-os választásokon, mert még tartott a Medgyessy-féle osztogatásból (el is szállt tőle a költségvetés, pont emiatt kellett Gyurcsányéknak "hazudniuk éjjel-nappal minden hullámhosszon").
2010-ben hatalomra kerülve a Fidesz - és egyébként a vele együtt szavazó MSZP is - megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és 2014-ben, a Fidesz második kétharmados győzelmekor Orbánnak nem átallott avval dicsekednie, hogy a kétharmados arányt pont a határainkon túl élő magyarok szavazatainak köszönhetik. Sőt, a "rosszul szavazókat", akiket "Kubatov Gábor név szerint is ismert", így fenyegették:
Jelenleg a határon túl élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok az országgyűlési választásokon csak pártlistára szavazhatnak (ahogyan a Bécsben élő Bori lányom, aki pár hete felszámolta magyarországi állandó lakcímét). Idén augusztusban viszont elterjedt, hogy a Fidesz fontolgatja a határon túl élők számára is az egyéni választókerületek bevezetését. Persze ha belegondolunk, ehhez Erdélyben 4-5, a Felvidéken 2-3 "választókerületet" kellene létrehozni. Elképzelhetjük Románia és Szlovákia felháborodását, ha mi magyarok körzeteket akarnánk létrehozni az ő országukban. Azért az már tényleg a szuverenitásukba történő durva beavatkozás lenne.
De még így is, ha 2026-ban az áradó Tiszát a határon túliak szavazatával állítaná meg a Fidesz, az komoly legitimitási aggályokat vetne fel.
Ami a második, kórház-privatizációról szóló szavazást illeti, az a szavazás időpontjára már okafogyottá vált, hiszen az Alkotmánybíróság Szili Katalin gondatlansága miatt érvénytelenítette a kórházak privatizációját lehetővé tevő törvényt (a köztársasági elnök által újratárgyalásra visszaküldött törvényt vita nélkül bocsátotta ismételt szavazásra, és ez alkotmányellenes). Szili Katalin Gyurcsány MSZP-n belüli belső ellenzékéhez tartozott, sokak szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásának is egyik kulcsszereplője volt. Lehet, hogy ez egyfajta bosszú volt a 2004-es népszavazással kapcsolatos gyurcsányi álláspont miatt. Minden esetre Szili politikai pályafutása több, mint érdekes, hiszen 2005-ben még az MSZP köztársaságielnök-jelöltje volt (ez volt a híres vakond-szavazás), ma már viszont az Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottjaként tevékenykedik kisebbségi nemzetpolitikai területen.
Visszakanyarodva a kórház-privatizációról szóló népszavazásra, a Fidesz annak ellenére az igen mellett kampányolt, hogy három évvel korábban a jó öreg Mikola doktor javaslatára még ők is ugyanezzel próbálkoztak. De hát tudni való, hogy Orbán a magyar politika egyik legnagyobb pávatáncosa. Kárpótlásul a 2006-os választási kampányban Orbán Mikola Istvánt szinte a nevére vette, miniszterelnök-helyettesi posztot ajánlott neki egy esetleges választási győzelem esetére, Orbán-Mikola, ez a felirat díszlett a választási plakátokon.
Csakhogy Mikola durván elszólta magát az egyik választási gyűlésen, ahol azt találta mondani: "Ha négy évre nyerni tudunk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudunk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne ebben az országban". Vagyis Mikola világossá tette, hogy a külhoni magyarok állampolgárságára csak szavazatnövelési célból van szüksége a Fidesznek. Ez volt Mikola "köteles beszéde".
Bár Orbán észnél volt, és Mikolát a választási kampány finisében háttérbe tolta és lecserélte az akkor a Fidesz EU-s képviselőcsoportját vezető Dr. Schmitt Pálra, ezt a kikényszerített hibát már nem sikerült hárítani.
Viszont az őszödi beszéde kiszivárogtatásával meggyengített második Gyurcsány-kormány több-biztosítós egészségügy tervei nem szökkenhettek szárba, így a magánegészségügy és a magánbiztosítási rendszer két évtizede a spontán fejlődés útjára lépett, hatalmas egyenlőtlenséget és színvonalcsökkenést eredményezve az állami egészségügyben, ahogyan arról egy nem régi posztomban részletesebben írtam.