Parlament

Parlament

2024. augusztus 26., hétfő

DNS-örvény

Gerlóczy (Telléry) Sára festménye
Tavasszal olvastam el Gerlóczy Márton saját származását kutató regényét, A katlant. A szerző regényéből, egy korábbi regényéből valamint Péterfy Gergely írásaiból akkor valamennyire sikerült feltárnom a kesze-kusza Jékely-Gerlóczy-Kriegler-Váczi családfát.


Gerlóczy Márton egy szicíliai kisvárosban, Scicliben egy DNS vizsgálat eredményére vár, hogy megtudja, édesapja valóban Gerlóczy Ferenc-e, ahogyan azt 12 éves korában közölték vele, és ez traumatizálta további életét. Közben megtudjuk, hogy nagyapját, az idősebb Gerlóczy Ferencet csak nevére vette Gerlóczy Zsigmond, a valódi dédapja Kriegler Miksa zsidó szállítmányozó. Vagyis Gerlóczy 12 éves korában úgy lett Vácziból Gerlóczy, hogy nem is "igazi" Gerlóczy.

A katlan című regény ott ér véget, hogy az író megkapja egy DNS-vizsgálat eredményét. És itt kezdődik a regény folytatása, Az örvény, amellyel az elmúlt heteket töltöttem. A családi legenda szerint az író édesanyja, Mészáros Zsófia, aki Áprily (Jékely) Lajos unokája, első férjével, Gerlóczy Ferenccel már kétgyermekes édesanyaként fut össze Budapesten a Ráday-klubban egy URH-koncerten, majd az éjszakát együtt töltik, és ekkor fogan meg a kis Márton. De ezt az anya második férje, Váczi Tamás előtt titokban tartja, sőt, szül neki még egy kislányt majd a férj halála után még évekig együtt él egy harmadik férfival, és csak ezután - Márton 12 éves korában - jelenik meg az életében újra Gerlóczy Ferenc. A fiúval közlik, hogy ki a vér szerinti apja, ő mostantól Gerlóczy, sőt, születik még egy kisöccse, Gerlóczy Zsigmond.

Gerlóczy Mártonnak gyanús az ügy, mert visszakeresve a Ráday-klub műsorára, az URH-koncert 10 hónappal a születése előtt volt, ennyire nem lehetett túlhordott baba. DNS-vizsgálatot kér, és az nem mutat egyezést sem az addig édesapjának tartott Gerlóczy Ferenccel, sem annak fivérével, Gusztávval. Kétségbeesetten hívja fel az anyját, aki lakonikusan csak annyit mond neki: "Akkor lehet, hogy mégis Tamás az apád!". És ez az a pont, ahol a szerző teljesen összeomlik egyrészt anyja közömbös hozzáállása, másrészt saját identitásvesztése miatt. Pontosan azon a traumán megy keresztül, amit a lélekgyógyászok így írnak le:
"Egy traumás folyamaton megy keresztül az a személy, akinek identitását megkérdőjelezték azok az emberek, akik hozzá legközelebb álltak. Felmerül benne, hogy eddigi élete hazugság volt, eltitkolták előle, hogy honnan is származik, ki is ő valójában. Szerethet-e, bízhat-e azokban akik becsapták őt, félrevezették, titkot rejtegettek előtte? Hirtelen magányosnak, kitaszítottnak éli meg a helyzetét, ami depressziós hangulatot, önpusztító gondolatokat hozhat létre. Nehéz segítséget kérni ebben az állapotban, mert akikben bízott, azok már elvesztették kompetenciájukat, másokban meg nem mer bízni az előzmények miatt. Ettől még rosszabb pszichés állapot jön létre, akár teljes lelki bezárkózáshoz vezethet."

A szerzőt kezdi beszívni ez az örvény, éppen ezért ebben a kötetben sokkal több az önsajnálat és kevesebb a történet. Ami keveset még megtudhatunk a családról, az is kicsit krasznahorkaisan egy-két oldalakon keresztül hömpölygő mondatfolyamból tudható meg. Pl. hogy nagyanyja (aki végül is nem a nagyanyja), Telléry Sára közvetlenül első gyermekének születése után találkozott össze második férjével, a nála 20 évvel idősebb Gerlóczy Ferenccel, aki gyermekorvosi minőségben vizsgálta az újszülöttet, de a vizsgálatból szerelem, mindkét részről válás majd házasság következett.

A könyv olvasása során végig azon aggódtam, hogy ez az örvény, ez a lelki mocsár ne menjen végérvényesen a Gerlóczy Márton és menyasszonya, Czakó Zsófia kapcsolatának rovására. Szerencsére a válságba került férfiak mellé mindig kellenek erős nők, így Zsófia, valamint az addig féltestvérének hitt, de valójában édes testvér Rozi mindvégig mellette állnak.

Az író eredeti szándéka szerint még további két kötet folytatása lett volna a családregénynek, de úgy tűnik, ezek a kötetek már nem fognak megíródni. Viszont ebből a részletes interjúból megtudható, hogy végül is Márton és Zsófia összeházasodtak, gyermekük is van, és visszaköltöztek Tardra, ahol a Váczi-Gerlóczy család hosszú évekig élt, és a Gerlóczy Márton név most már tényleg csak írói név. A családfa pedig így módosul:



2024. augusztus 22., csütörtök

Üdülés egy 25 évvel ezelőtti teljes napfogyatkozás emlékére

25 évvel ezelőtt, 1999. augusztus 11-én teljes napfogyatkozás volt Magyarországon. Mivel ez a nap pontosan édesapám 78. születésnapjára esett, hatan bepattantunk a Fiat Tipo-nkba (az öt éves Orsi édesanyja ölében ült), és elutaztunk Velem-be, ahol kivettünk egy házat. A teljes napfogyatkozást a Szent Vid kápolnánál néztük végig. Erről öt évvel ezelőtt már posztoltam.

A7 1999-es napfogyatkozás

Ilyen szemüvegen át néztük.

Mivel 1999-ben Petra még csak futó gondolat sem volt, és azóta nem jártunk az országnak ebben a csücskében, úgy döntöttünk, hogy az ünnepi négy napot Kőszegen és környékén töltjük. Bükön vettünk ki egy apartmant, és innen portyáztuk be a vidéket.

Első nap (szombaton) Cákra mentünk, mert a történelmi pincesor előtt kirakodóvásár volt. Mivel 25 évvel ezelőtt a szüleimmel is voltunk Cákon, ez is jó kis nosztalgiázásra adott alkalmat.

Cák 1999-ben

Cák 2024-ben
Akkor is vásároltunk a híres cáki szelídgesztenyésben gyűjtött gesztenyemézet, meg most is. Idén termelői feketeribizli-bort is vettünk, amit egészséggel fogyasztottunk el a szállásunkon. A délutánba nyúló ebédünket ugyanúgy a Cáki Csikó Csárdában költöttük el, akárcsak 1999-ben édesapám születésnapi ebédjét.
Négy után foglaltuk el a szállásunkat, és némi felfrissülés után a büki Kóczán fagylaltozóban fagylaltoztunk (ezt utána az összes többi napon is megismételtük), de a gyenge zápor visszazavart minket szálláshelyünkre.

Másnap (vasárnap) Kőszeg volt programban. Itt is jártunk 25 éve, sőt, itt készült az egyik legjobban sikerült családi kép abból az időből. Megpróbáltunk most egy hasonlót készíteni ugyanott, a Jurisics-vár feljárójánál.
Családi kép 1999-ben

Ugyanott 25 évvel később

Amennyire lehetett bejártuk Kőszeget: voltunk bent a várban, megtekintettük az Arany Egyszarvú patikamúzeumot, ebédünket a Biego örmény pizzázóban költöttük el. Megnéztük az óriás platánfát, az óriás gesztenyefa maradványait, felcaplattunk a Szulejmán-kilátóba, a kálváriához és a Trianon-kereszthez is.

Kőszeg közismert főtere

A Biego pizzéria

Óriás platán

Kálváriatemplom

Trianon-kereszt

Egy óriás gesztenyefa maradványai

Kőszeget szokták a legbecsületesebb városnak is nevezni, mert úton-útfélen becsületkasszás pultokba botlik az ember, ahol gyümölcsöt és üdítőt lehet vételezni.



Ellátogattunk Ottlik Géza egykori iskolájához, a Hunyadi Mátyás Reáliskolához (ma Egységes Gyógypedagógiai Intézmény). Ez a hely és az itt eltöltött évek inspirálták Ottlikot a 20. század egyik legjelentősebb regényének, az Iskola a határonnak a megírására.

Iskola a határon

Végül kiruccantunk a Hét Vezér-forráshoz is. Ide a rendszerváltás előtt szigorúan csak határsáv-engedéllyel, határőr kíséretében lehetett jönni. Közvetlen szomszédságában állt egy határőr laktanya, ma omladozó rom. 1999-ben is jártunk itt, beszúrom mindkét képet.

1999-ben


2024-ben

A harmadik nap (hétfő) a fürdőzésé volt, annak ellenére, hogy ezúttal enyhébb volt az idő és a szél is fújt. Mielőtt azonban bementünk volna a hatalmas fürdőkomplexumba, egy kicsit bejártuk Bükfürdőt, sétáltunk a Kneipp-park mezítlábas tanösvényén, futottunk a mókuskerékben, meditáltunk a meditációs gömbben, kipróbáltuk a kondigépeket.





A fürdőkomplexum tényleg hatalmas mindenféle medencékkel és csúszdákkal (10 éve nem csúszdáztam, isteni volt!), masszázs-vízsugarakkal. Ebédünket is itt költöttük el, lángost. Idén eddig kimaradt a nyaralási lángos (piacon ettem csak).

Az esti program egy búcsúvacsora volt a Hordó étteremben, utána ingyenes koncert Bükön: egy Omega tribute-zenekar játszott Omega-számokat az együttes összes korszakából. Szegény Petrát kicsit sajnáltam, mert én voltam 13 éves, amikor a Gyöngyhajú lány, a Petróleumlámpa, a Tízezer lépés vagy a Régi csibészek voltak slágerek.


Negyedik nap (augusztus 20., kedd) az összecsomagolás és a szállás elhagyása után még elmentünk országtortát enni, mert ezt ki nem hagynánk augusztus 20.-án! Szerencsére a Villa Rosato Cukrászdában lehetett kapni.

Mákvirág és zöldmálna (cukormentes)

Ezután autóztunk el arra a varázslatos helyre, amely már 25 éve is annyira rabul ejtett bennünket. Egy Velem fölé magasodó dombon áll a Szent Vid kápolna.

Napfogyatkozás-nézők '99-ben...



...és 2024-ben (na jó, most nem fogyott el)

És persze környék is számos kirándulásra ad lehetőséget, pl. ugyanannál a kesze-kusza gyökérzetnél csináltam képet 25 éve is, mint most.

1999

2024



Egykor Velemnél volt az országos kéktúra végpontja is. Még elmentünk a Hörmann-forráshoz, ahonnan már csak 2,2 km lett volna az Írottkő (1999-ben jártunk ott), de a nők leszavaztak, elindultunk hazafelé. Ebédünket már a Bábolna pihenő McDonalds-ában fogyasztottuk, négyre már otthon is voltunk.

2024. augusztus 21., szerda

Orbánnak mennie kell!

2022 augusztus 20.-án pontosan olyan labilis volt Budapest időjárása, mint idén. A délelőtti vízi- és légiparádé el is maradt az eső miatt, és az esti tűzijátékért felelős operatív törzs déli 12 órára várta az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentését arról, hogy megtartható-e az esti tűzijáték.

Az OMSZ délután kettőig próbált haladékot kérni, hogy pontosabban előre jelezhessék a várható időjárást, de Kovács Zoltánék hajthatatlanok voltak, ezért Radics Kornélia, az OMSZ elnöke az óvatosabb, kevesebb kockázattal járó döntést választotta, és "nagy valószínűséggel" vihart jósolt estére.

Ez alapján Kovácsék lemondták az esti tűzijátékot:

Amint az már köztudott, a vihar elmaradt, és a tébolyult diktátor dühében, hogy elrontották esti játékát, karóba húzatta elcsapatta a fő időjóst, akit a NER csahosai még szabotázzsal is meggyanúsítottak.

Akkoriban sokat posztoltam az ügyről, mert úgy éreztem, hogy ez pontos látlelete a magyar közállapotoknak. Volt némi tiltakozás, az OMSZ-t felügyelő Palkovics miniszter irodája elé ernyőket hordtak az emberek, az OMSZ testületileg tiltakozott, kivéve a főkönyvelőt, akit azonnal meg is tettek az OMSZ ideiglenes elnökének. Utána Palkovics minisztériuma megszűnt, a meteorológiai szolgálat az Eneregiaügyi Minisztérium alá került, de Lantos Csabának kisebb dolga is nagyobb volt annál, minthogy az új elnök személyéről döntsön, végül csak egy év múlva lett új elnöke az OMSZ-nek. Fél év múlva aztán az egész intézményt államosították, és most már HungaroMet néven működik tovább (az államosításnál azt is mondták, hogy mostantól időjárásjelentést csak meteorológus végzettségű szakember mondhat a médiában. Sajnálni kezdtem a formás fenekű, nagy mellű időjós kisasszonyokat, de szerencsére ők maradhattak végül).

Eljött 2024 augusztus 20.-a, és pontosan ugyanolyan labilis időjárás alakult ki Budapest fölött, mint két évvel korábban. Csakhogy ezúttal a HungaroMet és a Kovács Zoltán vezette operatív törzs közösen próbálták magukat zöldágra verni, hogy legyen-e este tűzijáték, vagy sem.

Akasztották a hóhért, Kovács nem háríthatta el a felelősséget. És nem mert dönteni!

Itt már szó sem volt déli 12 óráig meghozott döntésről, húzták-halasztották a döntést, miközben a tömegek gyülekeztek a rakparton. Este nyolckor biztosra mondták, hogy a tűzijáték meg lesz tartva, de fél kilencre megjött a vihar, esett-dörgött-villámlott. Háromnegyed kilenckor bejelentették, hogy a tűzijátékra egy órával később kerül sor, a nézők pedig vonuljanak fedett helyre. Több mint százezer ember!

Kovács Zoltán szerencséje, hogy ez a vihar koránt sem volt olyan brutális, mint 2006-ban, de azért így is volt egy kis tülekedés-lökdösődés a fedett helyekért.

Forrás: Telex

Mindössze pár kilométerre a Duna-parttól jóval nagyobb ereje volt a viharnak, ahogyan ezt Magyar Péter egy posztjában közzétette.

Kovács Zoltán a diktátortól való félelmében nem mert dönteni, mert tudta, hogy ugyanúgy járhat, mint két évvel korábban Radics Kornélia. Gyávaságával, a főnökének való megfelelési kényszerében százezer ember testi épségét tette kockára!

De akkor miért írtam posztom címében, hogy Orbánnak kell mennie? Mert Orbán teremtette meg azt a helyzetet, hogy aki ellent mer mondani neki, azt eltávolítja maga mellől és csak olyan fejbólintó Jánosok maradhatnak a környezetében, akik a langyos levest is megfújják, mielőtt a szájukba veszik.

Emlékeztek Lech Kaczyńskira és a szmolenszki légi katasztrófára? A rossz látási körülmények és az elégtelen műszerezettség ellenére 2010-ben a lengyel elnököt Szmolenszkbe szállító repülőgép pilótája nem mert engedelmeskedni a földi személyzet kérésének, hogy inkább Minszkben vagy Moszkvában szálljon le, mert félt Kaczyński haragjától. Erre minden oka meg is volt. Két évvel korábban a Kaczyńskit szállító repülőgép Tbiliszi helyett egy azeri repülőtéren szállt le biztonsági megfontolásokból. Kaczyński tajtékzott, a pilótát parancsmegtagadással vádolta és természetesen azonnal elcsapatta, mint Orbán a szabotázzsal vádolt Radics Kornéliát. Nos, ennek a gépnek a másodpilótája volt a Szmolenszkben szerencsétlenül járt repülőgép kapitánya. Az elnök ellentmondást nem tűrése 95 ember életébe került. Bár tavaly jártunk a krakkói Wawel székesegyházban Lech Kaczyński síremlékénél, valamint a budapesti szmolenszki emlékparkban is, ezek az emlékhelyek inkább a magukat tévedhetetlennek tartó vezetőknek való megfelelési kényszerből származó tragédiák mementói.

A szmolenszki légi katasztrófa emlékhelye Budapesten

Orbán környezetében egyre inkább a döntéshalogató, ellent mondani nem merő, az esetleges retorziótól rettegő csinovnyikok maradnak csak meg. Ez nemzetbiztonsági kockázat!

Magára a tűzijátékra nem érdemes sok szót vesztegetni. Európa legnagyobb ilyen eseménye barbár, pogány és történelemhamisító volt, mint mindig.

Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell!

2024. augusztus 14., szerda

Keresztet minden köztéri szoborra!

A nyári uborkaszezonban most azon indult meg a pörgés, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében felújítandó Citadella kapcsán közzétették a Szabadság-szobor felújításának látványtervét.


A szobor talapzatán, az egykori szovjet katona helyén egy hatalmas kőkereszt fog magasodni a város fölé. Persze rögtön megindult a vita, a baloldal tiltakozott, a jobboldal pedig egyből keresztényellenességgel, woke-izmussal támadta a tiltakozókat. A kérdés azonban fennáll: szabad-e egy 75 éve álló emlékművet, mely egyben fővárosunk nagyon fontos jelképe, ennyire újraértelmezni?

A Szabadság-szobrot állítólag Vorosilov marsall kezdeményezésére állították fel és egy négyes kompozíció uralta a Budapest fölé magasodó emlékművet: a pálmaágat tartó nőalak alatt helyezkedett el a felszabadító szovjet katona szobra, két oldalán pedig a fáklyás nőalak és a kígyóölő szobra volt látható. Az emlékmű pedig Budapest egyik fontos jelképévé vált.

A rendszerváltást követően a kurzusszobrok - lehettek bármilyen jó alkotások - szépen megindultak a szoborpark felé: Osztapenko és Steinmetz parlamenterek szobrai a városhatárról, Lenin szobra a Felvonulási térről, Kun Béla szobra a Vérmezőről, Marx és Engels szobra a Jászai Mari térről, és még sorolhatnám. És velük együtt távozott a szovjet katona szobra is a Szabadság-szobor alól. Elég sokan voltak, és mind a mai napig hallatják hangjukat azok, akik az egész emlékművet kikukázták volna. Számukra a pálmaágat tartó nőalak csak egy nagy sörnyitó.

Demszkyék 1991-ben, a szovjet csapatok kivonulásakor egy fura installációt találtak ki: a szobrot egy nagy fehér lepellel takarták le, melyre két lyukat vágtak, megalkotva a "szabadság szellemét".


A projekt papíron jobban mutatott, mint a valóságban, csak néhány hétig volt látható. Akkoriban nagy divat volt Európa jellegzetes épületeit becsomagolni.


A Szabadság-szobor megmaradt fontos budapesti jelképnek, a tavalyi atlétikai vébé logójában is szerepelt.

34 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy a Fidesz előjöjjön a kereszt ötletével. Hogy világos legyen: ha most úgy döntenének, hogy állítanak egy olyan emlékművet, amely egyszerre fejezi ki hazánk szabadságvágyát és ezeréves kereszténységét, akkor azt mondom, hogy jöhet a kereszt. De egy meglévő emlékmű ilyen újraértelmezése történelemhamisítás. Az emlékmű annak emlékére épült, hogy hazánk felszabadult egy magát egyébként nagyon kereszténynek valló fasiszta rémuralom alól. Semmi köze nem volt ennek a kereszténységhez. A szovjet katona szobrának hűlt helye azokat, akik még emlékeznek a rendszerváltás előtti időkre, azt szimbolizálja, hogy a ruszkiktól is megszabadultunk. Nem a kereszténység nevében, hanem nemzeti függetlenségünk nevében.

Képzeljük el, hogy ha ismert köztéri szobrainkon megjelenne a kereszt. Például Radnóti milyen keresztény költő volt, nem? Felvette a katolikus vallást, keresztapja Zolnai Béla volt. Hogy végül zsidó származása miatt kellett meghalnia? Mit számít az.
Vagy itt van a zsidómentő Wallenberg. Milyen keresztényi tett volt az is. Ja, hogy a nyilas testvérek is keresztények voltak? Spongyát rá!

Azért őrizzük meg régi emlékműveinket, mert a történelmünkre emlékeztetnek bennünket. Utólagos átértelmezésük történelem-hamisítás.

Mostanában egyébként a felszabadulási emlékművet - nemcsak a fő szobrot de a két mellékszobrot is - furcsa állványzat borítja. Azt mondják, a szobor renoválása igényli ezt a fajta terjedelmes állványozást, de szerintem az augusztus 20.-i "Európa leglátványosabb tűzijátékát" fogja kiegészíteni valamilyen installációval, vagy esetleg görögtűzzel. Kati szerint egy nagy Szent Koronát húznak rá.


Pár nap és megtudjuk.

2024. augusztus 12., hétfő

Párizs megért egy misét

Párizsi ötkarika

Tudjátok, hogy minden olimpia után szoktam szubjektív véleményt írni. A párizsi olimpia pedig felüdítő volt az egy évvel elhalasztott, és végül nézők nélkül megtartott tokiói olimpia után. Kicsit úgy éreztem magamat,, mint a moszkvai (1980) és Los Angeles-i (1984) csonka olimpiák után (előbbit a nyugati világ, utóbbit a "béketábor" bojkottálta) a szöuli olimpia alkalmával.

Nők az olimpián

Korábban az olimpiákon a férfi sportok voltak túlerőben. Bizonyos sportágakban teljesen elképzelhetetlenek voltak a nők, pl. nehézatlétikában (ökölvívás, birkózás, súlyemelés), aztán a pályaatlétika egyes férfiasnak tartott számaiban (pl. rúdugrás, kalapácsvetés). Vívásban nagy kegyesen egyetlen fegyvernemet engedélyeztünk a nőknek, a tőrvívást, és teljesen elképzelhetetlennek tartottuk a női vízilabdát vagy női focit. Női öttusa sem szerepel túl régen az olimpia műsorában.
A párizsi olimpia azzal büszkélkedett, hogy ott már teljesen kiegyenlített a férfi és női versenyzők aránya.
Ezért volt vérlázító a Nemzeti Sport olimpiai számának címlapja, melyen kizárólag férfiak szerepeltek:

A Nemzeti Sport eredeti címlapja

A Nemzeti Sport módosított címlapja

Szerencsére Szöllősiék meghallották a kritikát, és módosították a címlapot, de hát mit tehetnek szegények, ha egyetlenegy nő sem dolgozik Orbán kedvenc napilapja szerkesztőségében. Végül is 19 érmünkből 11-et a férfiak, 8-at pedig a nők szereztek.

A megnyitó

Ádáz vita indult a megnyitó után, hogy ez most woke, vagy csak nagyon francia. Különösen az egyik catwalk-nak berendezett Szajna-híd verte ki a biztosítékot, mert egyrészt a francia divatbemutatókon már teljesen bevett dolognak számító meleg ill. transznemű modellek megjelenését gendertombolásnak tekintették, másrészt az utolsó vacsora jelenetre asszociáltak, ezáltal a kereszténység megcsúfolását látták benne.
Kétségtelen, hogy amióta az utolsó vacsora ábrázolása megjelent a festészetben, mindig az asztal egyik oldalára ültették Krisztust és az apostolokat, mert senkit nem akartak háttal ábrázolni.

Leonardo az Utolsó vacsora készítése közben a modelleket instruálja

De ilyen alapon 2021-ben az ellenzéki összefogás pártjainak képviselői is megcsúfolták a kereszténységet, amikor egy hosszú asztalnál, Karácsonnyal a középpontban aláírták a megállapodást.

Ellenzéki összefogás, vagy az utolsó vacsora megcsúfolása?

Minden esetre a megnyitó ünnepséget én szépnek és méltóságteljesnek tartottam, és Céline Dion dalát megkönnyeztem.

A Milák Kristóf-ügy

Milák Kristóf meginvertálta szöuli szereplését, mert akkor 200m pillangón szerzett aranyat és 100m pillangón ezüstöt, most viszont pont fordítva: 200 pillangón az utolsó 25m-en kiénekelte a sajtot a szájából a francia úszózseni, Léon Marchand. Marchand négy egyéni számban győzött, és szerzett még egy bronzot egy váltóban, ezzel a párizsi olimpia legeredményesebb sportolója volt.
Ami miatt mégis volt Milák-ügy, az az, hogy a felkészülési időszakban Milák eltűnt a MÚSZ szeme elől. Valószínűleg a WADA holléti nyilvántartását rendszeresen kitöltötte, mégis sokan találgatták, hogy vajon pihenéssel vagy felkészüléssel tölti-e ezt az időszakot. Ezért aztán értetlenül állnak a legjobban szereplő magyar úszó teljesítménye előtt.
Kós Hubert 200m hátúszásban pont a fordítottját játszotta el, mint Milák a 200 pillangón: csak az utolsó 25 méteren vette át a vezetést, ezzel megszerezve a magyar olimpiai csapat első párizsi aranyérmét.

A Khelif-ügy

Az algériai bokszolónő, Iman Khelif annak ellenére indulhatott az olimpia női mezőnyében, hogy egy korábbi világbajnokságon kizárták, mert Y kromoszómát is találtak nála, vagyis részben férfi. Szintén ádáz vita indult meg, hogy Khelif is csak a genderőrület miatt indulhatott az olimpián, és nehogymár minden férfi indulhasson női mezőnyben, ha nőnek képzeli magát. Bayer Zsolt szarba mártott tollal írt undorító írást a Magyar Nemzetben. A dolog pikantériája az, hogy a genderharcosok pont azért kardoskodnak, hogy a születéskori nemet ne lehessen megváltoztatni, márpedig Khelif kislányként született, női nemi szervei vannak, és a magyar törvények szerint nem változtathatná meg születéskori nevét.
Szerencsére voltak olyan újságírók, akik - amennyire lehetett - megpróbálták feltárni az egész ügyet. Így aztán, aki szeretne tisztá(bba)n látni a kérdésben, olvassa el a Heti Válasz nagyon részletes cikkét.
Khelifen a negyeddöntőben elvérzett egyetlen női ökölvívónk, Hámori Luca, de a Magyar Ökölvívó Szövetség kárpótlásul harmadiknak járó díjazásban részesítette az ötödik helyen végzett Lucát.
Khelif súlycsoportjában aranyérmes lett, és megnyerte Algéria első olimpiai aranyérmét.

A Gulyás Michelle-ügy

Gulyás Michelle női öttusázó megnyerte a versenyszámát, ezzel megszerezve hazánk hatodik párizsi aranyérmét. (Az öttusa lebonyolítása egyre bonyolultabb: a 36 fős mezőny körvívással kezd: mindenki mindenki ellen egy találatig, majd két 18 fős csoportra bontják a mezőnyt, és lovaglás, úszás majd lézerfutás következik. Mindkét csoportból az első kilenc jut a döntőbe, ahová nem vihetik a selejtezőben elért eredményeiket. A döntőben lovaglással kezdenek, majd "bónuszvívás" következik. A bónuszvívásban fordított erősorrendben vívnak egymással a versenyzők: a 18. a 17.-kel, amelyik győz, az vív a 16.-kal, és így tovább. Ezután ismét úszás majd lézerfutás következik).
Utoljára 2004-ben Vörös Zsuzsa szerzett aranyérmet öttusában. De ami miatt Gulyás Michelle győzelméből ügy lett, az az, hogy a Magyar Öttusa Szövetség több évtizedes válogatási elvei szerint Gulyás nem juthatott volna ki az olimpiára, mert utolsó világversenyén gyengén szerepelt. De a szövetség titkos szavazással mégis őt hozta ki befutónak, amiért Martinek János szövetségi kapitány élesen bírálta a szövetséget. Martinek lemondott Gulyás olimpiai győzelme után *.
 
* 2024. szeptember 26.-án a köztársasági elnök ennek ellenére Martinek Jánost a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetéssel tüntette ki „Olimpiai bajnoki címet eredményező, kiváló szakmai munkája elismeréseként” 😕

A magyar érmek

Végül a magyar küldöttség hét versenyszámban szerzett érmet (vívás, úszás, sportlövészet, taekwondo, atlétika, kajak-kenu, öttusa). Hála annak, hogy Európában volt az olimpia, a hat aranyéremből ötöt élőben láthattam (Rasovszkyék úszása a Szajnában sajnos délelőtt volt, amikor dolgoztam). A többi éremből is sokat élőben láttam:
  • Muhari Eszter párbajtőr bronzát (nem őt tartottuk esélyesnek);
  • Milák Kristóf ezüstérmét 200m pillangón (akkor még nem sejtettük, hogy aranyat is hoz majd);
  • A kardcsapat ezüstérmét;
  • Halász Bence bronzát kalapácsvetésben;
  • Major Veronika lövészetét.
Sajnos egyetlen érmes kajak-kenu futamot sem láttam. És persze örültem a helyezéseknek: országúti kerékpár, vitorlázás, birkózás, ökölvívás, cselgáncs, vízilabda.

A legendák

Az olimpia legnagyobb mémje Juszuf Dikec török sportlövő (kisöbű sportpisztoly) volt, aki ellentétben versenytársaival, akik sportöltözékben, célzószemüveggel, fülvédővel lőttek, ő utcai viseletben, utcai szemüveggel, zsebre tett kézzel lőtt és lett ezüstérmes.
Aztán ott volt a Mijaín Lopez 41 éves kubai nehézsúlyú kötött fogású birkózó, aki hetedik egymást követő olimpiáján lett aranyérmes ugyanabban a számban. Egyéni számban a magyar Papp Laci, Egerszegi Krisztina, Szilágyi Áron tudott triplázni, Mohamed Aida vett részt hét olimpián.
Aztán ott volt a svéd Armand Duplantis káprázatos világcsúcsa rúdugrásban, a holland Femke Bol káprázatos hajrái 400m gáton, és még folytathatnám.

És mi a helyzet egy esetleges magyar rendezésű olimpiával?

Gyulai Zsolt, a MOB elnöke büszkén mondta, hogy Budapest százszor jobb olimpiát rendezett volna. Párizs maradéktalanul megvalósította az Agenda2020 elveit, kivitte az utcára a versenyek nagy részét. Hasonlóak voltak a tervezett budapesti olimpia tervei is. Csakhogy azt Orbán elvette a magyar emberektől, de közben az egészet a Momentumra kente. A Momentum ugyanis mindössze egy népszavazási kezdeményezéshez gyűjtötte össze az aláírásokat, de Orbán megakadályozta azt, hogy a budapestiek dönthessenek az olimpiáról, és miniszterelnöki rendelettel vonta vissza Budapest kandidálását a 2024-es olimpia megrendezésére.

Azt rebesgetik, hogy a 2036-os olimpiát megpályázzuk. Rajta, végül is csak 80 éves leszek akkor.

2024. augusztus 7., szerda

Bem tér

Ma délelőtt dolgom akadt a Bem tér közelében, és ha már arra jártam, körbe jártam a sokak által egekig magasztalt, mások által porba gyalázott új épületet, az egykori Radetzky laktanya helyére épült Bem Centert.

A Tölgyfa utca felé eső traktus

A Bem téri épületszárny

A homlokzat a díszes kovácsoltvas kapuval

Tudjátok, hogy rajongok a kortárs építészetért, ezért ez az épület is nagyon tetszik nekem. Tökéletesen megtartotta karakterét az épületegyüttes Bem tér felé eső hotelszárnya (az építés során a homlokzati fal mögül teljesen elbontották az épületet, a homlokzatot egy speciális állványzat tartotta, akárcsak most a Budavári Palota A-épületének Duna felé néző homlokzatát). Ugyanakkor a hátsó traktus modern irodatömbje jól csatlakozik a már évtizedek óta meglévő Margit Házhoz.

Eredetileg a Radetzky laktanyát gabonatárolónak építették, aztán élelmiszerraktár lett, majd a 19. század végén alakították át laktanyává. Működött benne hadikórház, aztán lett Gestapo-központ, nyilasház, majd működött benne az Államvédelmi Hatóság is. Az 1956-os forradalom egyik legfontosabb eseménye pont az épület előtt, a Bem-szobornál zajlott, jelenleg minden október 23.-án a Rákóczi Szövetség rendez a szoborhoz fáklyás menetet.

A forradalom után az épület munkásőr laktanya lett, és anyai nagypapám is itt szolgált. Amikor már eszméltem, nagyapám nyugdíjas vasutas volt, de lelkes munkásőr, szerintem az ő nyugdíjas életét ez töltötte ki. Nem messze laktak a Bem tértől, a Budai László utcában.

Nagypapám kissé szocreál, túlszínezett
fotója vasutas egyenruhában, de munkásőr
 kitüntetésekkel

Aztán a Bem tér 3-ban működött a II. kerületi pártbizottság is. Élénken él az emlékeimben, hogy egyszer az általános iskolában (6.-os vagy 7.-es lehettem) szóltak, hogy egy másik osztálytársammal másnap menjünk ünneplőben és kössünk úttörő-nyakkendőt. Az volt a feladatunk, hogy a párttitkár elvtársnak postázzuk el az iskolaigazgató névnapi (vagy születésnapi?) ajándékát és szóban adjuk át jókívánságait.

De az épület életébe az igazi fordulatot a rendszerváltás hozta el. Az új parlamentbe jutott pártok ugyanis a következő épületeket kapták meg pártszékháznak:
  • Fidesz–MDF: Váci utca 38., és Széchenyi rakpart 3.
  • Fidesz: Lendvay utca 28., Andrássy út 105.
  • MDF: Bem tér 3.
  • SZDSZ: Mérleg utca 6.
  • KDNP: Nagy Jenő utca 5.
  • FKGP: Belgrád rakpart 24.
  • MSZP: Köztársaság tér 26.
Az MDF a Bem téri székházát egészen 2001-ig megtartotta, ahogyan a Fidesz is a Lendvay utcát (ebbe az épületbe járt a nővérem óvodába, később az Állami Egyházügyi Hivatal működött benne). Viszont a kormányon lévő MDF és az ellenzékben lévő Fidesz által közösen birtokolt Váci utca 38. számú épületet, a volt tiszti kaszinót szerették volna értékesíteni. Ehhez az MDF, mint legnagyobb kormánypárt egy olyan törvényjavaslattal járult hozzá, hogy pártvagyon értékesítése esetén nincs ÁFA-fizetési kötelezettség, sem pedig iparűzési adó, az ellenzéki Fidesz pedig ehhez lelkesen asszisztált.

Így történt, hogy 1993 tavaszán egyrészt mindenki megismerhette a Fidesz zseniális gazdasági igazgatóját, Simicska Lajost, másrészt a fiatal demokraták elveszítették az ártatlanságuk hímporát és vele együtt az 1994-es választásokat is. Azóta viszont a Fidesz tényleg úgy működik, mint egy jól vezetett, prosperáló gazdasági társaság. A Váci utcai épületet az MKB vásárolta meg, azóta is birtokolja, bár most már MBH-nak hívják és Orbán új intézője, Mészáros Lőrinc a tulajdonosa.

Visszatérve a Bem tér 3-ra, az épület 2001 óta gazdátlanul állt, illetve a Feketesas utcai szárnyában működött a Hadtörténeti Intézet központi irattára 2007-ig. A rossznyelvek szerint itt őrizték azt az iratanyagot is, mely Horn Gyulának a szabadságharc leverése utáni viselt dolgait tartalmazta. Ezt az iratanyagot 1994-ben, Horn miniszterelnökké választása előtt valaki kikérte, és többé nem vitte vissza.

Az épület 2006-ban műemlékvédelmi oltalmat kapott és 2011-ben védetté nyilvánították, de 2018-ban egy MvM rendelettel a védettségét megszűntették, így a Market Asset Management Zrt. számára szabad lett az út a beruházás megvalósítására. A cég annak a cégcsoportnak a tagja, amely a milliárdos NER-vállalkozó, Garancsi István, Orbán Viktor barátja, a Fehérvár FC elnöke tulajdonában áll. Így már érthető, hogy a beruházás úgy haladt, mint kés a vajban. Tulajdonképpen ezért van a sok fanyalgó, de szerintem rendszerek jönnek-mennek, Orbán barátsága - mint tudjuk - sohasem életre szóló (Soros, Simicska, Iványi), de az épületek maradnak. És ez most valóban egy jól sikerült épület (tervező: 3H, Csillag Katalin, Gunther Zsolt).


2024. augusztus 4., vasárnap

Őrült beszéd: de van benne rendszer (Shakespeare)

Pontosan 10 éve, 2014-ben hirdette meg Orbán az illiberalizmus eszméjét Tusnádfürdőn. A Liberális Internacionálé egykori alelnökének kijelentése bejárta a világot. Akkor éppen a szintén gázai és libanoni rakétatűz alatt álló Izraelben voltunk, de még kinti ismerőseinkhez is eljutott az illiberális deklaráció.

Az akkor második kétharmadát megnyert Fidesz erősnek és bátornak érezte magát, felállította a német megszállási emlékművet (felavatni már nem merte), amelyről a választások előtt még társadalmi párbeszédet ígért, és Orbán programot hirdetett Tusnádfürdőn.

Utána évről-évre elhangzott egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó kijelentés a tusványosi szabadegyetemen, pl. két éve arról, hogy mi sohasem leszünk kevert népesség. Orbán idei szabadegyetemi előadása azonban más volt: zárt, konzisztens és programot hirdető. Volt benne rendszer. Hamleti értelemben volt őrült beszéd. Én pedig vettem a fáradságot és végighallgattam a valamivel több mint egy órás előadást.

Orbán szerint a háború olyan, mint a piros bogyó a Mátrixban: felszínre hozza az igazságot. És Orbán bevette a piros bogyót.

A három részre tagolt előadásban a háború által felszínre hozott igazságról beszélt, a második részben az eljövő új világról, a harmadikban pedig hazánk kilátásairól ebben az új világban.

A miniszterelnök szerint Ukrajnának a háború új célt adott: a nyugathoz való tartozás, a nyugat keleti végvárának perspektíváját. De ez nem fog nekik sikerülni, mert Európának egyszerűen nem lesz pénze arra, hogy finanszírozza ezt, ezért sem a NATO-nak, sem pedig az Uniónak nem lehet tagja. "Mindenkinek van egy terve, amig szájon nem vágják" - idézi cinikusan Orbán.
Az európai politika összeomlott, behódolt az USA demokrata-párti politikájának. Megszűnt az európai politikát meghatározó Párizs-Berlin tengely, Lengyelország kiszállt a V4-ből, és saját útját járva akarja túlfejlődni Németországot.

Véleményem szerint Ukrajna előtt két út áll: az elfehéroroszosodás és a nyugathoz tartozás. Előbbi egyáltalán nem volna jó nekünk itt, az Unió keleti határán, ezért mégis csak mindent meg kéne tennünk, hogy Ukrajna inkább hozzánk, mint az oroszokhoz tartozzon, kost was kost.

Orbán szerint a nyugat szellemi magányba süppedt, hiszen a világ nagy, vagy feljövő államai (Kínát és Észak-Koreát ne említsük), úgy mint India, Irán, Törökország, Oroszországot támogatja. Mert ezek "vezetett államok" (Értsd: diktatúrák - PJ), melyek politikája éppen ezért kiszámítható.
Nyugaton a '60-as évek diáklázadásai nyomán az egyéni szabadságot előbbre helyezik a közösség érdekénél, ezért meghaladták a nemzetállamot, szemben a kelet saját kultúrájában gyökerező nemzetállam-koncepciójával.
Amint azt Ésik Sándor könyvéből megtudhatjuk, minden radikális mozgalom nyomán végül is sikerül társadalmilag magasabb szintre lépni. A Fidesz által úgy kárhoztatott jakobinus mozgalom nélkül ma nem volna polgári demokrácia, és a Vízöntő korszakának gyermekei nélkül nem érvényesülnének azok az egyéni szabadságjogok, melyek nemcsak nyugaton, de minálunk is alapvetést képeznek már.

A miniszterelnök úgy véli, nyugaton a nép és az őt képviselő elit elszakadtak egymástól, az elit "agresszív törpeként" viselkedik, megszűnt a képviseleti demokrácia, nyugat egy "liberális oligarchia" megszállása alatt áll, woke-kal és a gender-rel az emberek nem értenek egyet.

Fantasztikus, ahogy a miniszterelnök a nyugatra vetíti ki hazánk minden problémáját, hiszen: pont nálunk uralkodik egy agresszív törpe, hazánkra telepedett rá egy Orbán haveri köréből álló oligarchia és hazánkban (és a többi keleteurópai országban) legendásan magas a lakosság politikai vezetőkkel szembeni bizalmatlansági indexe.

Előadása második részében Orbán kifejtette, hogy a világ 500 éve nem látott hatalmas változás előtt áll, melynek lényege Ázsia felemelkedése és a nyugat bukása. Csak Trump állíthatja meg azt a folyamatot, "Trump ante portas". Ha most Trump kapna 4 évet, és alelnök-jelöltje, J.D. Vance további nyolcat, akkor megakadályozhatnák, hogy Európa skanzenné váljon, de akkor Ukrajna biztosan nem lenne NATO és Unió tag.

Orbán talán nem tanult történelmi materializmust, ezért túlzottan hisz az elhivatott vezetők világtörténelemre gyakorolt hatásával. Pedig Trump első négy évében is tapasztalnia kellett, hogy az USA-nak az elnök személyén messze túlmutató birodalmi érdekei vannak, ezért nagyon veszélyes egyes személyek vagy pártok mellett elköteleződni.

A harmadik részben Orbán felvázolta Magyar Nagystratégiát, ami az évszázad végéig vázol fel programot. A változásra nem veszélyként, hanem lehetőségként kell tekinteni, a blokkosodás helyett a konnektivitást - a minden irányba való azonos elköteleződést - kell választani. Saját fejlődési utat kell kidolgozni, nem együtt úszni az árral. Ezzel kapocsaltban egy meghökkentő kijelentést tett: Ha Amerika megfelelő ajánlatot ad Magyarországnak az Unióval szemben, akkor meg kell fontolni az Unióból való kilépést. Ugyanis az USA egészen biztosan magára fogja hagyni Európát (főleg a Trump-Vance tandem). A Nagystratégia impozáns célokat vetít előre: az adósságállomány 30%-ra csökkentése, 2035-re a demográfiai hanyatlás megállítása, melynek elősegítésére a családtámogatásokat megduplázzák és kiterjesztik minden határon túl élő magyarra is.

A magyar termékenységi rátában a II. világháború után kétszer sikerült jelentős növekedést elérni: 1955-ben a fogamzásgátlás és az abortusz szigorú korlátozásával (Ratkó-korszak), és 1974-ben a GYES bevezetésével. Logikus gondolatnak tűnik tehát, hogy családtámogatási politikával újra feltornázható a gyermekvállalási kedv. Azóta azonban a társadalmi változások, a nők karriercéljai felülírják ezeket a kedvezményeket, ezért a legtöbb demográfus elég nagy kétségét fogalmazza meg a miniszterelnök célkitűzésének realitásával kapcsolatban.

Orbán belátja, hogy a távlati célok eléréséhez a mostani 20-30-as korosztály szükséges, ezért meghirdeti a "bátor, két lábbal a földön járó, nemzeti elkötelezettségű fiatalok toborzását szemben a "latte-avokádós, slimfitt-szerkós, mindenmentes libernyákokkal".

Orbántól már megszokhattuk, hogy politikai ellenfeleit külső jegyekkel ruházza fel, habár ez a történelmet ismerőkben nagyon rossz emlékeket ébreszt: "Ezeknek csöpög az orruk, a fülük lejjebb van, mint az orrcimpájuk és csámpásak. Nagyon meg lehet ismerni. Amikor voltam a Szentföldön, én mindjárt tudtam mindent. Gondolom, mi magyarok nem ilyenek vagyunk" - írta pl. Franka Tibor a Magyar Nemzetben 2001-ben, ezzel felidézve az erre érzékenyekben az 1930-as, '40-es éveket. Én viszont szokásom szerint a "latte-avokádótól" megint dalra fakadtam (Figyeljetek a leragasztott jobb fülemre 😉)

 

---

2024. augusztus 1., csütörtök

Megint Balaton, és megint néhány Krasznahorkai-mondat

Idén, akárcsak 2017-től minden évben sikerült pár napot eltölteni barátok körében a balatonszemesi Vadvirág kempingben. Tavaly óta a faházak felét lebontották, tovább csökkent a kemping területe és a szolgáltatásokat is csökkentették (kisebb bolt, megszűnő büfék), de azért a hangulat a régi volt. Még egy szokásos vitorlázásra is sor került volt osztálytársammal, ezúttal végre normális szélben.
A megszokott gasztroélmények sem maradhattak el: Rudi-tanya, Halas Sanyika, és bejött melléjük egy új, a Kis Nápoly pizzázó a szemesi kikötőnél.
Rudi úr, a Rudi-tanya üzletvezetője számára már régi törzsvendégek vagyunk, ezért évről-évre bizalmába fogad minket és összeesküvés-elméleteivel traktál bennünket. Idén például megtudhattuk tőle, hogy Kamala Harris a sátán ivadéka, és ha Trump megkaphatta volna az elmúlt négy évet is, akkor talán a franciák nem mertek volna ilyen provokatív olimpiai megnyitót rendezni.

Akárcsak három éve, megint egy Krasznahorkai-regényt választottam nyári lektűrnek, a Zsömle odavan című regényt (Bori lányomtól kaptam születésnapomra). Ezúttal nem egy mondatból állt, mint a Herscht 07769 című regény, hanem mind a 11 fejezet önálló mondatot alkotott, sőt az első fejezet ezzel a rövid mondattal kezdődik:
Nem teszek többé a tűzre.

 A regénybeli 92 éves Kada Józsi bácsi, bár tudja magáról, hogy Árpád-házi leszármazott (IV. Béla leánya, Boldog Jolán és egy tatár vezér, Kádán kán frigyéből származó vérvonal utolsó élő tagja), akit 16 éves korában Horthy titokban királlyá koronáztatott, és erről minden dokumentuma a birtokában van, éli mindennapos életét egy képzeletbeli falu szélén fenn a hegyen. Csakhogy egyre sokasodó számú híve (akik között megtalálható egy Krasznahorkai László névre hallgató zenész is) nem hagy nyugtot neki, és összeszövetkeznek Józsi bácsi trónra juttatására és az ezeréves királyság visszaállítására. A regény egyik szereplője, Badigy Soós René személyében nem nehéz ráismerni Prof. Badiny Jós Ferencre, aki Jézus Krisztus magyar voltáról és a kereszténység magyar gyökereiről jelentet meg könyveket.

Nem tudom elhessegetni magamtól a gondolatot, hogy Krasznahorkaira a regény megírásához az inspirációt az idén januárban felderített szkíta összeesküvés adta, melyre a TEK a törvény minden szigorával lecsapott, és a zömében nyugdíjas korú, magukat szkíta harcosoknak nevező puccsistákat elhurcolták. A szkíták az időszámításunk előtti első évezredben Kelet-Európában élő iráni származású nép volt, és sokan a magyarságot a szkíták utódjának gondolják: a hunok, az avarok és végül mi, büszke magyarok mind-mind szkíták vagyunk, akik csak visszafoglaltuk háromezer éves jussunkat.

Szele Tamásnak van egy jó írása a világban terjedő nemzetieredet-összeesküvésekről, és szerinte a Capitoliumot 2021 januárjában megostromló Qanon-tagok egy tőről fakadnak az egyre népesebb magyar szkítákkal:

...ez a mozgalom már nem a rendszerváltás veszteseinek, hanem a NER veszteseinek a tábora. Ide szorul a falusi közmunkás, a devizahiteles, akit elbolondítanak a színes UCC-hazugsággal, ide talál az az összes párt által elhanyagolt tömeg, akik valóban veszítettek, és nem csak 1989-90-ben, de 2010-ben is.

 Mindig csodálattal figyeltem azokat a honfitársaimat, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy:

  • Csak azért erőltetik a finnugor nyelvrokonságot, mert nem akarják, hogy kiderüljön, milyen ősi nyelv a magyar;
  • Írásbeliségünk a legrégebbi a világon, de rovásírásos krónikáinkat, eposzainkat és törvénykönyveinket eldugott kolostorokban őrzik, nehogy megismerhessük őket;
  • Azért hazudják, hogy a Szent Korona nem illethette Szt. István fejét (az alsó rész alkotó görög koronán később élt uralkodók képei találhatók), hogy elvitassák ősi jogainkat, és ezért képesek voltak utólag kicserélni a koronán látható zománcképeket;
  • Jézus is magyar, hiszen ő a pártus herceg.
Ha végre győz a maroknyi hívő, és többé nem lehet eltitkolni az igazságot, akkor a Kárpát-medencére az örök béke és boldogság száll, és visszaáll a sokezer éves birodalom.

Na, itt találkozott nyári olvasmányom Rudi úr összeesküvés-elméleteivel.

PS 2024.08.02.

Kicsit jobban utána olvasva a regénynek kiderült, hogy a főhős Kada Józsefet Krasznahorkai egy létező személyről, Daka Józsefről koppintotta.