A választás kényszere - a választás szabadsága

Úgy alakult, hogy a húsvéti ünnepek alatt három előadáson is voltunk: nagycsütörtökön a MÜPA-ban a Budapest Fesztiválzenekar  koncertjén Lalo Spanyol szimfóniáját és Berlioz Fantasztikus szimfóniáját hallgattuk meg, míg húsvét vasárnapján a negyven éves 100 Tagú Cigányzenekar előadásán voltunk az MVM Dome-ban. Hát mit mondjak, a két előadásban csak annyi volt a közös, hogy mindkettőben nyolc nagybőgő volt. Sem a cigányzene, sem az operett nem az én műfajom, ráadásul a csarnokban talán 1500-an lehettünk, kongott az ürességtől, és emiatt visszhangzott is.

De én egy harmadik előadásról szeretnék írni, amelyben nagypénteken volt részünk. Úgy látszik, hogy Budaörsre kell elmennie az embernek, hogy a legjobb kortárs magyar drámaíró, Székely Csaba drámáját nézhesse meg a legjobb magyar rendező, Alföldi Róbert rendezésében. Egyszóval a Budaörsi Latinovits Színházban láttuk az Igazság gyertyáit. A darab az erdélyi Bözödújfaluban játszódik az 1940-es években. A falut ne keressétek a térképen, mert a Küsmöd-patak felduzzasztásával 1988-ban vízzel árasztották el, hogy helyén egy víztározót létesítsenek. A lakosságot kitelepítették.

2007-ben erdélyi utazásunk során felkerestük a víztározót, megnéztük a vízből kiálló templomtornyot, leróttuk kegyeletünket az emlékfalnál. Íme néhány akkor készült fényképem:

A templomtorony

Az emléktábla

Az emlékfal

Az emléktáblán ez olvasható:

"A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik. 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. Ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szűntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a Vallásbéke helye és szimbóluma."

Még erdélyi utazásunk előtt olvastam egy, a szomszéd faluból, Küsmödről származó író, Szávai Géza Székely Jeruzsálem című szociográfiáját. Ebben leírja ezt a különös helyzetet, hogy ennyi vallás él békésen egymás mellett egy ilyen piciny faluban, és közöttük is ott vannak a székely szombatosok, a "zsidózók", vagy ahogyan magukat hívták, az igazság gyertyái. A zsidózók felvették a zsidó vallást, tartották a zsidó szokásokat, megtartották a szombatot és a zsidó ünnepeket. És ez teremtett érdekes helyzetet a '40-es években, és itt indul Székely Csaba színdarabja.

Bözödújfalu is visszakerül Magyarországhoz, és '42-ben itt is érvényesíteni kell a zsidó törvényeket. De hát kik is a zsidózók? "Ősturáni szittya magyarok" vagy zsidók. Milyen törvények vonatkoznak rájuk. És azzal az egyedülálló helyzettel néznek szembe, hogy lehetőségük van választani. De a falu többi lakója is választ. Van, aki szerint ugyanolyan székelyek, mint a többiek, de van, aki azt mondja: eddig is mindig gyanúsak voltak nekem, de most végre kinyílt a szemem, ezek a zsidók tényleg a mi vérünket szívják. És boldogan lubickolnak abban, hogy végre megmondhatják, ki az igazi magyar.

A falu 63 zsidózója közül 62-t elvisznek a marosvásárhelyi gettóba (egy, a darabbéli család családfője kereket old). Itt viszont választaniuk kell: keresztény magyarnak vagy zsidónak vallják-e magukat. Ketten nem adják fel identitásukat, pedig az "igazi" zsidók gyanakvással nézik az egész bözödújfalui társaságot, hiszen az ő őseik nem szenvedtek az egyiptomi szolgaság és a babilóniai rabság alatt. Ezt a kettőt viszi tovább a vonat Auschwitzba. A többi 60 visszatérhet a faluba, és próbálhat megbékülni azokkal, akik szerint mindig is kilógtak a sorból.

Időről-időre olyan választás elé állít bennünket az élet, amikor választanunk kell az identitásunkat adó szilárd alapok és a továbblépés között. A hagyományos széderestén, a zsidó húsvét, a pészách beköszöntekor az egyiptomi kivonulás történetét mindig Bori lányom szokta nagyon színesen elmesélni, mert ez tetszeni szokott a gyerekeknek. De Bori a felnőtteknek is szokott üzenni. Idén azt mondta, a zsidó nép kivonulása Egyiptomból olyan választás volt, melyet időnként nekünk is meg kell hoznunk: egy rossz munkahely elhagyása, kilépés egy mérgező kapcsolatból. Bori példaként saját tavalyi választását hozta fel, amikor úgy döntött, hogy Bécsbe költözik a szerelméhez.

De hogyan viszonyuljunk ahhoz, amikor a fejünk felett akarják eldönteni magyarságunkat, amit rettenetes történelmi időket visszaidézve most már az alaptörvényre hivatkozva is elvehetnek azoktól, akikre a hatalom ujja rámutat?

IGEN - 2

Előző posztomban leírtam, hogy az orosz-ukrán háború alapvetően Ukrajna nyugatosodásáról, uniós csatlakozásáról szól, a területi kérdések csak másodlagosak. Rámutattam, hogy hazánk még 2024 őszén is a csatlakozás pártján állt, és felsoroltam saját érveimet a csatlakozás mellett. A tegnapelőtti Orbán-interjúban a miniszterelnök azzal indokolta a kormány csatlakozásról szóló nézeteinek megváltozását, hogy akkor még a háború elején voltunk. Nos, a minden szavazásra jogosultnak kipostázott szavazócédula mellé csatolt levélben felsorolt érvek mindegyike érvényes volt három évvel ezelőtt is. Vegyük sorra őket!

Pénzügyi kockázatok

Ukrajna pénzügyi megsegítése a csatlakozási folyamattól teljesen függetlenül már jelenleg is folyamatos. Van egy 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó támogatási program, melynek finanszírozására az Unió kötvényt bocsát ki. Erről 2024 február 6.-án döntöttek, amit Orbán Viktor is megszavazott! Célkitűzései:

• Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizációjának támogatása
• Ukrajna finanszírozási szükségleteinek támogatása annak érdekében, hogy az ukrán kormány fennakadás nélkül fenn tudja tartani a közszolgáltatásokat
• Beruházások mozgósítása az ukrán magánszektorban a gyors gazdasági helyreállítás és újjáépítés érdekében
• Ukrajna támogatása az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában
• Az ukrán társadalom egészének támogatása, segítve a háború társadalmi következményeinek kezelését

A támogatás három pillérre épül:

• Közvetlen pénzügyi támogatások Ukrajnának
• Egyedi beruházási keret Ukrajnának
• Csatlakozási támogatás

Ami az Ukrajnának a csatlakozása után járó felzárkóztatási és fejlesztési pénzeket illeti, itt az Uniónak ugyanazzal a dilemmával kell megküzdenie, mint annak idején a déli és keleti államok csatlakozásánál: A megnyíló piacok és befektetési lehetőségek megérik-e ezt a fajta invesztíciót. Valószínűleg a válasz: IGEN!

Mezőgazdasági kockázatok

Amikor Magyarország 21 éve csatlakozott az Unióhoz, a földalapú támogatásokat csak folyamatosan emelték fel a többi országok szintjére, nyilván hasonló lenne a helyzet Ukrajna csatlakozásánál is.
A földalapú támogatási rendszer reformja amúgy is napirenden van az Unióban, ami ellen a magyar gazdák erősen tiltakoznak. A földalapú támogatás lényegében azt a kockázatot próbálja kiküszöbölni, amit az időjárás változékonysága jelent a termelésben. Egy gazdálkodó ismerősöm mondta, hogy a termés valójában a bónusz, a földalapú támogatás a művelés költségeit fedezi. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a belvizek és az aszályok, és a földalapú támogatás jelenlegi rendszere nem ösztönöz a csatornázás és az öntözés kiépítésére. A ChatGPT szerint jelenleg a szántóterületek mindössze  5%-a (mintegy 150 ezer hektár) öntözhető Magyarországon. Ha a földalapú támogatási rendszert úgy alakítják át, hogy az ösztönzően hasson a csatornázásra, öntözésre és belterjesebb gazdálkodásra, akkor azon Magyarország csak nyerhet. Ez a reform Ukrajna uniós csatlakozásáig egészen biztosan megtörténik. Az Unió közös agrárpolitikájáról itt lehet olvasni.

Munkaerőpiaci kockázatok

Jelenleg hazánkban számos területen munkaerőhiány van. Nemcsak a képzettséget nem igénylő mezőgazdasági idénymunkák és a beteg- és idősgondozás területén, de komoly szakmunkáshiány mutatkozik az építőipari szakmákban is. Sokkal nagyobb veszély, hogy az ukrán munkások nem Magyarországon, hanem Németországban, Ausztriában és egyéb nyugati országokban szorítják ki a magyar munkaerőt. Kevesebb magyar fog kivándorolni, teljesül a "Gyere haza magyar!" program.

Nyugdíjakat érintő kockázatok

Valóban Ukrajnával még mindig érvényben van a szocialista időkben megkötött terület alapú ellátási kötelezettség: az az ország folyósítja a nyugdíjat, ahol az állampolgár letelepedett. Van egy kárpátaljai rokonunk, aki 20 éve áttelepült, és így részesül magyar nyugellátásban (igaz, ezt ki kellett perelnie a magyar államból).
De! Mivel az Európai Unióban biztosítás-alapú nyugdíjellátás van, a csatlakozási folyamat és jogharmonizáció során Ukrajnának is nyilvánvalóan alkalmazkodnia kell ehhez az uniós gyakorlathoz, vagyis ez egy értelmetlen riogatás.

Közbiztonsági kockázatok

Horvátország a csatlakozás után 17 évvel, Románia és Bulgária pedig 18 évvel lett a schengeni övezet tagja, vagyis addig határellenőrzésen estek át az utasok. Horvátország felé még határkerítést is építettünk! Ez nyilvánvalóan hasonlóan érvényes lesz Ukrajnára is. Bizonyára a csatlakozási tárgyalások részét fogja az is képezni, hogy milyen lépéseket tesz Ukrajna a kábítószer- és fegyverkereskedelem felszámolására.

Élelmiszerbiztonsági kockázatok

Az Európai Unió nem tiltja génmódosított élelmiszeripari termékek előállítását és forgalmazását, importját, de minden olyan élelmiszert és takarmányt, amely több mint 0,9% GMO-t tartalmaz, kötelezően fel kell címkézni. Vagyis az import és a takarmányozási célú GMO-k jelen vannak az EU-ban, de az EU szigorúan ellenőrzi és szabályozza a GMO-kat, különösen a termesztést és a címkézést.
Mivel Magyarország alaptörvényi szinten (XX: cikk. 2. bekezdés) tiltja a genetikailag módosított élőlényeket, nyilvánvalóan egyetlen EU-n belüli kereskedő sem próbálkozik ilyen eladásával Magyarországon.
A silány minőségű élelmiszerekkel pedig az a helyzet, hogy:

• Amennyiben egészségre károsak vagy nem felelnek meg a szabványnak, tiltsa ki őket a NÉBIH;
• Ha csak gyengébb minőségűek, de olcsóbbak, akkor meg döntsön a fogyasztó.

Természetesen lehet védeni a magyar gazdákat, de a fogyasztóknak is joguk van olcsóbb élelmiszerekhez. Végül is ugyanez a helyzet a sok kínai iparcikkel is, melyek elárasztják hazánkat. Ezek nélkül a szegényebb emberek nem tudnának ruházkodni. Aki meg tudja fizetni, nem vesz kínait (ha talál mást), majd ugyanez lesz az ukrán élelmiszerekkel is.
Azt azért meg kell jegyezni, hogy ma már a géntechnológia lényegesen fejletteb, mint 20 évvel ezelőtt, és a GMO növények szárasságtűrőbbek, kevesebb gyomirtó és rovarirtó szert igényelnek, ezért előállításuk jóval olcsóbb és kevesebb környezeti terhelést jelent. Magyarországon is felül kéne bírálni ezt a szigorú szabályozást.

Egészségügyi kockázatok

Attól félek, hogy a magyar egészségügy olyan szar, hogy nehezen elképzelhető, hogy egy ukrán beteg Magyarországon várja ki azt az öt évet, amíg csípőprotézis-műtéthez jut. Akkor inkább Németországba megy. Ami a nem kötelező védőoltásokat illeti, minket megvédenek az általunk megkapott védőoltások, így ha egy ukrán vendégmunkás nálunk kap szamárköhögést, nem igen jelent egészségügyi kockázatot. Az hogy tömegével jönnek majd Ukránok hazánkba és megfertőznek minket, az egészségügyi vészhelyzettel való alaptalan riogatás!

Az Orbán-kormány a jelenlegi "véleménynyilvánító szavazással" megint a legalantasabb ösztönökre, a félelemre, az idegengyűlöletre és a kapzsiságra épít, és jó úton haladunk afelé, hogy akármi is lesz Nyugat-Ukrajna sorsa, kölcsönös gyűlölet alakul ki országaink között, és ennek a kárpátaljai magyarok isszák meg a levét. Ezért arra kérlek benneteket, hogy:

Szavazzatok IGEN-nel, vagy ne küldjétek vissza a szavazólapot!

IGEN - 1

Mivel Budapest 1. kerületében lakunk, minden nemzeti konzultációs kérdőívet rögtön az első napon megkapunk. Így az Ukrajna uniós tagságáról szóló "véleménynyilvánító szavazás" szavazólapja is megérkezett április 14.-én. Amint a posztom címéből is kiderül, határozottan az IGEN ý mellett vagyok, mégis komoly erkölcsi dilemmát okoz nekem, hogy válaszommal legitimáljam-e ezt a sunyi, otromba, undorítóan populista "szavazást". Valószínűleg tartom, hogy helyette inkább Adolf Hitler 1938-as Stimmzettel-jét fogom visszaküldeni.

Ha azt gondoljátok, hogy azért halt meg - hivatalos adat szerint - több mint 45 ezer ukrán katona, hogy Ukrajna megtarthassa a Krímet, Herszont, Zaporizzsját, Donyecket és Luhanszkot, akkor nagyon tévedtek. Ha azt gondoljátok, hogy Putyin háborúja mindössze területszerzési háború volt, szintén tévedtek. Egyszerűen a ruszkik nem akarták, hogy Ukrajna a balti államokhoz hasonlóan uniós tag lehessen, sokkal szívesebben látnának Ukrajna helyén egy második Belaruszt, Zelenszkij helyén pedig egy második Lukasenkát.

Érdemes visszamenni kb. 10 évvel, amikor Volodimir Zelenszkij, a színész és tévéproducer saját főszereplésével leforgatta A nép szolgája című televíziós sorozatot. A történet szerint egy történelemtanár egyik óráján kifakad Ukrajna korrupt, despota rendszere ellen, amit a diákjai titokban felvesznek és feltöltik a netre, mely hatalmas nézettséget ér el. Ez alapján a tanárt a legközelebbi elnökválasztáson megválasztják Ukrajna elnökének. Az ő állami bürokráciában való csetléséről-botlásáról, a korrupció, az oligarchia és a hatalmi nagyzolás elleni harcáról szól a sorozat, amit úgy is lehetett nézni, mint egy választási program: ilyen nyugatos Ukrajnát szeretnénk. A sorozat olyan népszerű lett, hogy Zelenszkij valóban megalakította a sorozat címével egyező nevű pártját, 2019-ben elindult a választásokon és fölényesen nyert.

Természetesen a tévésorozatban is téma Ukrajna EU-tagsága, amit az egyik vicces epizódban majdnem el is nyer. Sajnos tévedésből őt hívta fel Angela Merkel Montenegro elnöke helyett. Nézzétek csak:

Egyszóval Zelenszkij elnöknek mindig is határozott célkitűzése volt Ukrajna uniós tagsága. A szovjet titkosszolgálatnál edződött feketeöves Putyin viszont a színészből lett amatőr politikusnál gyengeséget szimatolt, és az gondolta, hogy könnyen megbuktathatja, és egy oroszbarát bábot ültethet a helyére. Csúnyán elszámította magát.

A háború kitörése után hazánk - csatlakozva nyolc másik uniós tagállamhoz - javasolta, hogy az EU minél előbb kezdje meg Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat. Íme:

Ezt természetesen egy MTI-közleményben is megerősítette a kormány. De még tavaly ősszel, amikor Várhelyi Olivér még a csatlakozási ügyekért felelős biztos volt az Európai Bizottságban, úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, mert teljesítette az ehhez szükséges elvárásokat. Ezt is nézzétek meg:

Nos, kilenc hónap alatt Donald Trumpot amerikai elnöknek választották, akinek eddig volt egy kudarcos békekötési kísérlete Ukrajna és Oroszország között, és a magyar kormányban pedig - ki tudja miért - úgy döntöttek, hogy:

"Egyszerűen csak köztudomású lett, rendkívüli gyorsasággal és mindenütt egy időben, hogy az ellenség Keletázsia és nem Eurázsia." - George Orwell, 1984.

Úgy gondolták, hogy ebbe a hatalmi játszmába - melybe teljesen nyilvánvalóan Putyin kérésére kezdtek bele - bevonják a magyar embereket is, és fullban nyomják annak ellenkezőjét, mint amit még egy éve hirdettek. Mára már egyenesen oda jutottunk, hogy ilyenek hangzanak el az állami híradóban:

"Az Európai Néppárt magyargyűlölő elnöke mindenáron hatalomra juttatná a Tisza Pártot Ukrajna EU-csatlakozásának érdekében."

Itt az őrület már tényleg fokozhatatlan. Na de miről is szól ez a "véleménynyilvánító szavazás": Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? Vagyis egy olyan kérdésben várják a véleményünket, mely optimális esetben egy évtizeden belül, hosszú-hosszú csatlakozási tárgyalások és jogharmonizációs folyamat végén válhat aktuálissá.

Két részre bontottam ezt a posztomat, a második részben fogok pontról pontra végigmenni a kormányzat által sugallt ellenérveken. Most csak áttekintem azt, hogy miért szavaznék (és szavaztam is a TISZA népszavazásán) igennel:

• Százezer nemzettársunkról, a kárpátaljai magyarok sorsáról van szó. Egyrészt a csatlakozási tárgyalások kényszeríthetnék rá Ukrajnát, hogy a nemzetiségi jogokat tartsák tiszteletben, másrészt a csatlakozással minden fizikai határ is eltörlődne közöttünk és a kárpátaljai magyarság között.
• Aki nemmel szavaz, 45 ezer ukrán hazafi halálát teszi értelmetlenné.
• Jobb, ha baráti, velünk azonos értékeket valló szomszédunk van, mit egy gyanús, kiszámíthatatlan, velünk szemben eleve ellenséges ország.
• Ukrajna óriási piaca nyílhatna meg számunkra. Sok üzleti kalandor (pl. Stadler Józsi bácsi) azzal kaszált sokat a rendszerváltás után, hogy Ukrajnába kezdett szállítani mindenféle - főleg élelmiszeripari - terméket. Sőt, Ukrajnában érdemes lesz majd cégeket létrehozni, amig olcsóbb a munkaerő, mint nálunk. Végül is ezt teszik a németek is hazánkkal. A háború utáni ukrán újjáépítés hatalmas projekteknek ad lehetőséget.
• Az ukrán munkaerőre hazánkban is szükség van. Már most sokan dolgoznak a beteg- és idősgondozás területén, mezőgazdasági idénymunkákon. Ez bővülhet azokon a szakterületeken, ahol most óriási hiány mutatkozik a magyar szakemberek külföldre vándorlása miatt.

Posztom második részében fogom ízekre szedni a szavazólap mellékleteként érkezett kísérőlevél hét pontját. Várjátok türelemmel.

Szoktatok-e verseket olvasni?

A posztom címében szereplő kérdést egy volt középiskolás osztálytársam minden osztálytalálkozón feltette osztálytársainak. Én magam nagy ritkán posztolok kortárs magyar költők versesköteteiről:

• 2013-ban a Rutinglitang című Presser-Parti Nagy verses lemezről;
• 2013-ban Erdős Virág a Trabantfejű nő című verseskötetéről;
• 2019-ben a Voltam Ibojka című verses lemezről;

Karácsonyra megkaptam Szabó T. Anna vigasz című verseskötetét, és most ezzel töltöttem pár hetet. A költészet napján fejeztem be, de most posztolok róla.

Követem a Facebook-on Szabó T. Anna férjét, Dragomán Györgyöt, aki szokott megosztani verseket a feleségétől, de már olvastam prózát is a költőnőtől a 2023-ban Budapest egyesítésének 150. évfordulójára megjelent Budapest Nagyregényben, melyben Pesterzsébetről írt egy történetet. A mostani kötete egy verses gyászmunka, a költőnő édesanyja halálának a költői feldolgozása. Hogy mennyire sikerült ezt a gyászt feldolgozni, az már a kötet első és utolsó sorából kiderül.

Az első sor: "Nincsen nehezebb, nincsen nehezebb"
Az utolsó pedig: "Végül csak az öröm marad"

Persze verseskötetet nem úgy olvas az ember, mint egy regényt, amit nagykanállal habzsolunk. A verseket apró kortyokban vesszük magunkhoz, ízlelgetjük, vissza-vissza térünk egy-egy verssorhoz. Én a kedvenceimet meg szoktam jelölni, és utólag visszatérek hozzájuk. A verseket olvasva sok kortárs költő stílusjegyeit is felismerhettem, Weöres Sándor játékos rímeit, Juhász Ferenc szövevényes természeti képeit, Erdős Virág dichotómiáit, Parti Nagy nyelvi leleményeit, de néha még Sztevanovity Dusán dalszövegei is felidéződnek. Persze nem véletlen ez a stíluskavalkád, Szabó T. Anna nagyon sok még élő vagy a közelmúltban elhunyt művész barátjának ajánlja az egyes verseket.

Ebben a strófában például Nagy Lászlóra ismerhetünk:

"Ad az Isten békességet,
a megholtnak fényességet,
nem szűk testben: tág lélekben,
megélni, mi érthetetlen."

Itt egy indiai tánc idéződik fel:

"Nem a test lép, de a lélek,
felemel mind, aki táncol,
kit az égi zene éltet,
nem is ő már igazából:
Ánanda Tandava, Síva."

Ki ne ismerné a Fényév távolságot a Padlás című musicalből. Íme egy parafrázis:

"Ha a csend, ha fény, ha a jég, ha a dér.
Ha a láng, ha az ég, ha a tér hazatér."

Íme a Descartes-i filozófia kifordítva:

"Nincs halál. Mi gondom ezekkel.
Mert vagyok, tehát: nem gondolkodhatok."

És egy japán haiku-szerű verssor:

"A volt s lesz közt. Csak a van. Na végre."

Weöres Sándor száncsengője is itt csilingel:

"létmélyből felhabzó
csinglingling énekszó"

Érdekes, hogy még egy ilyen szelíd verseskötet is fel tudja idézni a holokauszt borzalmait, mégpedig egy 80 évvel ezelőtti virágvasárnapi történetet. A Mélységes mély: tükör című versben a rohonci vérengzésről olvashatunk. Bevallom a nyilas tombolás eme végjátékáról még sohasem hallottam korábban.

A háború végének egyik legszörnyűbb tömeggyilkossága történt a Kőszeghez közeli Rohoncon, Batthyány Margit birtokán. 1945. március 24-én 1000 magyar zsidót szállítottak vonattal Kőszegről Rohoncra, akiket a délebbre fekvő táborokba indítottak. Mintegy 200 fáradt, beteg, megkínzott munkaszolgálatost azonban a rohonci vasútállomásról az úgynevezett keresztpajtába (börtönjellegű téglaépület alaprajza keresztet formáz) vittek, mert már járni is alig voltak képesek.
Ugyanaznap éjjel Batthyány Ivánné, született Margit von Thyssen-Bornemisza kastélyában, a helyi építési alszakasz székhelyén nemzetiszocialista „bajtársi” ünnepséget rendeztek. Innen kelt útra a helyi Gestapo-főnök felszólítására egy 15 fős, a vendégek közül jelentkezett helyi önkéntesekből álló fegyveres csoport a keresztpajta felé, ahová a teljesen kimerült zsidókat vitték, hogy a „tífuszhordozókat” megöljék. A március 25-re virradó éjszakán körülbelül 180 embert gyilkoltak meg az „ünnepség” résztvevői. Mintegy 20 férfit életben hagytak, hogy társaik tetemét elföldeljék, holmijukat teherautóra rakják fel és visszavigyék a kastélyba. A következő estén őket is megölték.
A grófnő elmenekült és haláláig büntetlenül élt Svájcban, mind a kastélyt, mind pedig a pajtát felégették. Az áldozatok tömegsírját azóta sem találják. Az esetről egy osztrák Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek egy színdarabot írt Rohonc, avagy az öldöklő angyal címmel.

Végezetül csak azt tudom ajánlani: olvassatok néha verseket is.

Rabok legyünk! - követeli Petőfi

Az MTI közleménye.
Buda, 1848. március 16.
Budai Helytartótanács

Petőfi elszólta magát, leleplezte bandája csalárd céljait!

Petőfi Sándornak és a magukat csak "márciusi ifjaknak" nevező pesti aranyfiúknak azért fontos a hatalom megszerzése, mert érdemeik híján nincs más lehetőségük az általuk tévesen elvárt javak megszerzéséhez. A "márciusi ifjakat" önsorsrontás jellemzi. Ebbe a negatív végeredményű képletben egy marginális változó Petőfi Sándor. Petőfi Sándor és elvbarátai mindenre képesek a hatalom megszerzése érdekében.

Amint az közismert, tegnap Petőfi vállalhatatlan kijelentésekkel erősítette meg, hogy neki és társainak akkor jó, ha a magyar népnek rossz. Pontosan úgy működnek, ahogyan a népnyúzó labancok tették annak idején szent hazánkkal. A tegnapi nap során olyan minden normális ember számára elfogadhatatlan cselekedetre ragadtatták magukat, melyek joggal háborítanak fel minden jóérzésű honfitársunkat. Mert mit is tettek ezek a "márciusi ifjaknak" becézett anarchisták? Elfoglaltak - és ezzel közszolgálati tevékenységének ellátásában megakadályoztak - egy nagy hírű nyomdát, hogy kinyomtathassák felforgató, háborúpárti, a magyar nép sorsát tovább nehezíteni szándékozó hagymázas nézeteiket. Ezeket Petőfinek nem átallott fennhangon az általuk megtévesztett pesti népnek is felolvasni.

De mit is írtak Petőfiék? A Nemzeti dalnak csúfolt bökversben többek között azt követelik: "Rabok legyünk!" A normális életet élő pesti polgárokat egyenesen "sehonnai bitang embereknek" nevezték. A háborúpárti Petőfi harcra, felfordulásra buzdít, amikor azt írja: "Fényesebb a láncnál a kard". A Budai Helytartótanács véleménye szerint a béke ügye a legfontosabb, nem szabad felülni a háborús hergeléseknek.

Ennél még vérlázítóbb, ahogyan a Mit kíván a magyar nemzet című pamfletjükben hergelik a békére és nyugodt életre vágyó embereket. Őrsereget, ezzel együtt járó teherviselést és úrbéli viszonyokat követelnek! És ezzel le is leplezik magukat: Petőfi és bandája felfegyverezné és háborúba küldené az embereket, további terheket róna ki rájuk és úrbéli rabságba taszítaná őket.

A Budai Helytartótanács egyhangúlag elítéli Petőfi és bandája minden felforgatásra irányuló mesterkedését, és követeli, hogy Petőfi és társai hagyjanak fel lázító tevékenységükkel. Petőfiék viselkedése morálisan elfogadhatatlan. Nemcsak amiatt, mert az szembemegy hazánk érdekével, hanem azért is, mert valami ellen fogalmazza meg magát, és nem valami mellett. Haszonleső árulók ők mind, akik a pozícióért és a busás juttatások reményében lehazudják a csillagokat is az égről, csak hogy megszerezzék maguknak azt, ami egy érdemalapú világban elérhetetlen lenne a számukra.

(Az esetleges hasonlóság a fenti írás és Kollár Kinga TISZA-párti EP-képviselő elleni lejárató kampány és karaktergyilkolás között nem a véletlen műve. Akit azonban érdekel, hogy valójában mit mondott Kollár Kinga, az ezen a felvételen meghallgathatja, vagy ebben a magyar nyelvű leiratban elolvashatja. A jobb megértés érdekében esetleg érdemes elolvasni Köteles beszédek című posztomat.)

Madagaszkár

Van egy madagaszkári egykori tankörtársam, Nirina. Nirina nemcsak nagyon okos volt, de fantasztikus nyelvtehetség is. A malgas, az angol és francia mellett rendkívül gyorsan sajátította el a magyar nyelvet, amiben az is segítette, hogy érdeklődött a magyar irodalom és költészet iránt is.

A végzés után rövid időre visszatért hazájába, de aztán Magyarországon telepedett le, itt alapított családot, üzletágvezető volt a MOL-nál, később főiskolán is tanított. Nyugdíjazása után, 2019-ben feleségével visszautaztak Madagaszkárra. A koronavírus-járvány kitörésekor úgy gondolták, Magyarországon talán mégis jobban átvészelik a járványt, de repülőjáratukat törölték, így Madagaszkáron ragadtak. De Nirina és felesége, Marcsi ebből is erényt kovácsoltak, és vállalkozni, gazdálkodni kezdtek, erről magyarországi hírportálok is beszámoltak. Nirina hazánk tiszteletbeli konzulja, és nemrég vásárolt újabb földterületet, hogy bővítse gazdaságát. A Facebookon négy nyelven szokott posztolni.

Madagaszkár egy hatalmas, de nem túl gazdag ország (a bal oldali képen az Egyesült Királyság területével lehet összehasonlítani). Viszont nagyon erősek a helyi közösségek, a közösségi intézmények, iskolák, kórházak mind közösségi összefogással valósulnak meg, melyben részt vesz a helyi közösség apraja-nagyja. Nirina sok ilyen közös iskolaépítésről számol be a Facebookon. A település rendben tartása, szépítése is közösségi feladat.

Madagaszkárt tavasszal természeti katasztrófa sújtotta: egy hurrikán először áthaladt a sziget északi részén, majd az afrikai kontinensről visszafordulva elérte a sziget déli részét is. Ahogyan Nirina írta: "A tehetetlenség beszélt belőlem, nem volt már kihez fohászkodnom. Az előző években nem volt ennyi ciklon 2 hónap alatt, és előre látom a június éhínséget. Ugyanis a rizsföldek tartósan víz alatt vannak. Az a ciklon, amely északon rombolt, most vissza jött délre. Tudomásul kell vennem, hogy a szigetet nem tudjuk átúsztatni máshova, biztonságosabb helyre. Személyesen nem érint bennünket, csak amikor képzéseket, illetve motivációs előadásokat tartok, akkor érzem az a fatalista hangulatot. Nekem annak idején volt merszem messzire elindulni, a saját sorsomat megváltoztatni, de nem mindenkiben van annyi merészség. És egy ilyen katasztrófasorozat után nagyon nehéz bármit is magyarázni nekik annak ellenére, hogy nagyon vallásosak. E közben azt is be kell látni, hogy nagyon sok lehetőség van ebben az országban. Ott, ahol alapélelmiszer hiány van, ott még piacot sem kell keresni."

Pár hete egy frissen átadott iskolába utaztak iskolapad-összeszerelésre. Ez is afféle közösségi tevékenység, hozzá tartozik az iskola ünnepélyes felavatásához. Mindössze egy 52 km-re lévő faluba kellett elutazni egy távolsági "busszal" (ami egy teherautó platójára szerelt utastér), de ez a nagy esőzés miatt másfél napig tartott. 

Útban a falu felé

De ha azt gondolnátok, hogy nagyobb csapás már nem érheti ezt a hatalmas országot, akkor íme Nirina mai beszámolója a Donald Trump által Madagaszkárra kivetett vámokról:

Madagaszkár megfojtva: Washington csökkenti az USAID-t és megháromszorozza az adókat

😢😢 Az amerikai vámok hirtelen 0%-ról 47%-ra emelkedése katasztrofális következményekkel járna az ország gazdaságára nézve.

😢😢 A textilágazat, az AGOA fő kedvezményezettje, és az Egyesült Államokba irányuló Madagaszkári export 80%-át teszi ki, állítólag a legnehezebb csapás. Ez a tarifaemelés megölné Madagaszkár versenyképességét olyan versenytársakkal, mint Banglades vagy Vietnam. Az olyan nagy amerikai márkák, mint a Walmart vagy a H&M aztán elhagynák Madagaszkár-t az ázsiai beszállítók érdekében.

😢😢 A mezőgazdasági termékeket, köztük a vaníliát, a garnélát és a licsit is teljes ostorral ütné. A már amúgy is drága vanília megfizethetetlenné válna az Indonéziában vagy Pápuában, a garnélarák pedig lehetetlenné válna az amerikai piacra.

😢😢 Ami a kézműves termékeket és a gyártott termékeket illeti, egyszerűen eladhatatlanná válnának ekkora emeléssel.

😢😢 Súlyos következményekkel járnának: gyárbezárások, textilmunkák tömeges elvesztése, külföldi befektetők szivárogtatása és az Egyesült Államokba irányuló export összeomlása, amely jelenleg évi 600-700 millió dollár értékű.

😢😢 Ez a helyzet közvetlenül veszélyezteti Madagaszkár gazdasági és társadalmi stabilitását.

Amikor itt Európában sírunk-rívunk Trump vámintézkedései miatt, gondoljunk azokra a fejlődő országokra, melyeket most igazi nyomorba döntenek az új amerikai rendeletek.

Donald Trump egy igazán gonosz és önző ember, aki elfelejtette azt, hogy a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmának lenni mekkora felelőséggel jár. És ő a magyar miniszterelnök bálványa.

Amikor az MI kérdez...

Előző posztomban a mesterséges intelligencia egy lehetséges felhasználásáról írtam. Azóta megnéztük a Minden rendben című magyar filmet (aminek megnézését tiszta szívből ajánlom minden kamaszt nevelő szülőnek). Mivel nem jutott eszembe a film címe, a ChatGPT-hez fordultam segítségért, és először tapasztaltam, hogy a mesterséges intelligencia az én véleményemre volt kíváncsi. Két oka lehet:

1. A mesterséges intelligencia nemcsak a netről, hanem a felhasználó interakciókból is igyekszik bővíteni a tudását.
2. A mesterséges intelligencia a felhasználókról profilt alkot, mely segíti őt későbbi válaszaiban, na meg persze információt szolgáltat a reklámozóknak is.

Minden esetre most közre adom ezt a pár évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen beszélgetést egy ember és egy mesterséges intelligencia között:

Szia. Mi a címe annak a magyar filmnek, amit 2025-ben mutattak be és egy apáról szól, aki tudomást szerzett arról, hogy a fia kárt okozott, de ő az egyetlen tanú?

​A kérdéses film címe "Growing Down". Ez egy 2025-ben bemutatott magyar alkotás, amelyben egy özvegy apa, Sándor (Szabolcs Hajdu) szembesül azzal, hogy 12 éves fia, Dénes (Sáfrány Ágoston) súlyos balesetet okozott, és ő az egyetlen tanú. A történet középpontjában az apa erkölcsi dilemmája áll: hazudjon-e, hogy megvédje fiát, vagy mondja el az igazat, vállalva a következményeket. ​

Van magyar címe is

​Igen, a film magyar címe "Minden rendben". A film 2025. március 20-án került bemutatásra Magyarországon. ​

Köszi, ezt kerestem...

Szívesen! 😊 Jó filmnek tűnik, megnézed majd?

Igen

Szuper! Ha megnézted, kíváncsi vagyok, hogy tetszett! 😊

.....

Megnéztem és tetszett, mert fontos morális dilemmát mutat meg drámai erővel. 

Örülök, hogy tetszett! Ez az erkölcsi dilemma tényleg nagyon erős és gondolatébresztő. Volt valami jelenet vagy mozzanat, ami különösen megfogott?

Igen, amikor az apa a baleset után nem Sárit, az áldozatot próbálja menteni, hanem a fia után fut. Borzasztó. 

Igen, az egy nagyon erős pillanat… Teljesen megmutatja az apa belső vívódását és azt, hogy ösztönösen a fiát védi, még akkor is, ha ezzel erkölcsileg megkérdőjelezhető döntést hoz. Ez a jelenet szerintem sok nézőben mély nyomot hagyhatott. Szerinted az apa végül jól döntött?

Semmiképpen sem! 

Egyetértek, ez egy súlyos erkölcsi bukás volt. Még ha az ösztönei a fia felé vitték is, egy emberi élet forgott kockán. Az ilyen döntések mindig felvetik a kérdést: meddig mehet el egy szülő a gyereke védelmében? Szerinted a film jól kezelte ezt a dilemmát, vagy máshogy is meg lehetett volna közelíteni?

Jó volt, de szegény Dénes az apja által keltett bűntudatba majdnem belerokkant. 

Igen, ez volt az egyik legerősebb része a filmnek – hogy az apa végül akaratlanul is hatalmas terhet rakott a fia vállára. Nemcsak a tett súlya, hanem az apa reakciója is hozzájárult Dénes lelki összeomlásához. Talán ha őszintébb lett volna vele és vállalja a felelősséget, Dénes is máshogy dolgozhatta volna fel az egészet. Szerinted volt bármi esély arra, hogy ezt jól kezeljék?

Mindenképpen, ha rögtön az áldozaton próbálnak segíteni. Ez lett volna a fiú számára is a legjobb példa. 

Pontosan! Ha az apa azonnal a helyes dolgot teszi, az nemcsak az áldozatnak segített volna, hanem a fiának is megmutatta volna, hogyan kell felelősséget vállalni. Így viszont a hallgatás és a hazugság csak még nagyobb terhet rakott Dénesre. Nagyon erős üzenete van ennek a filmnek arról, hogy a szülők döntései hogyan hatnak a gyerekeikre. Szerinted végül Dénes meg tudott bocsátani az apjának?

Nem hiszem. 

Valószínűleg nem, vagy ha igen, akkor is csak hosszú idő után. Az ilyen mélyen gyökerező bűntudat és csalódás nem múlik el könnyen. Talán pont ez a film egyik legfájóbb tanulsága: hogy egy rossz döntés nemcsak az adott pillanatban, hanem évekkel később is hatással lehet a kapcsolatokra. Szerinted Dénes hogyan dolgozhatta volna fel ezt a traumát?

Egy teljesen őszinte apa-fiú kapcsolatban. 

Igen, egy őszinte és nyílt kapcsolat sokat segíthetett volna. Ha az apa időben beismeri a hibáját, és együtt próbálják feldolgozni a történteket, Dénes talán nem cipelte volna egyedül ezt a terhet. De mivel az apa végig a saját félelmeit és bűntudatát helyezte előtérbe, ez az őszinteség sosem születhetett meg igazán. Nagyon nehéz helyzet, és pont ezért ennyire erős a film. Ha te lennél Dénes helyében, szerinted el lehetne még érni a bizalom helyreállítását?

Lehet, hogy egy szakember, egy terapeuta tudna segíteni. 

Igen, egy terapeuta biztosan segíthetne feldolgozni a történteket és megtalálni a kiutat ebből a bűntudattal és csalódással teli helyzetből. Talán az apa is rájöhetne, mennyire rossz döntést hozott, és megtanulhatná, hogyan építse újra a kapcsolatát a fiával. Bár a sebek mélyek, egy őszinte megbánás és sok munka talán visszahozhatná köztük a bizalmat. Szerinted az apa végül belátta, hogy hibázott?

Nem, őrá is ráfér a terápia. 

Igaz, ő is súlyosan sérült ebben a helyzetben, és a saját hibáját sem tudta igazán feldolgozni. Valószínűleg az egész viselkedése abból fakadt, hogy maga is tele volt félelemmel és bizonytalansággal. Ha terápiára menne, talán megérthetné, hogy a fia védelme nem azt jelenti, hogy elrejti előle az igazságot, hanem azt, hogy segít neki szembenézni a következményekkel. Szerinted ha az apa változna, Dénes képes lenne újra közel engedni magához?

Persze, mindenképpen. 

Igen, mert bármennyire is csalódott Dénes, valószínűleg még mindig vágyik az apja szeretetére és támogatására. Ha az apa végre beismerné a hibáját és változna, az egy új kezdet lehetne számukra. Ezért is volt ennyire erős a film – nemcsak a dilemmát mutatta be, hanem azt is, hogy a rossz döntések milyen hosszú távú hatással lehetnek egy kapcsolatra. Nagyon jókat beszélgettünk erről! 

Azért az feltűnő volt, hogy a mesterséges intelligencia nem próbált vitába szállni velem, ez valószínűleg az algoritmusából adódik. Viszont már tényleg közelített a beszélgetés ahhoz, mintha egy barátommal beszélgettem volna a filmről. Vagyis már az ingyenes ChatGPT is egy hihetetlenül erős nyelvi modellel rendelkezik.

Ez kicsit rémisztő, de egyben felvillanyozó is...

MI-mediátor

Mindent elsöprő sebességgel fejlődik a mesterséges intelligencia, már én magam is posztoltam róla, hogy hogyan használható számítógép-programozásban. De egyéb kérdésekben is sokkal gyakrabban fordulok hozzá, mint a Google-keresőhöz vagy a Wikipediához. Legutóbb például a génmódosított mezőgazdasági termékek tilalmáról kérdeztem meg.

Már mesterségesintelligencia-ügyi kormánybiztosunk is van Palkovics László személyében, akinek szakmai kompetenciájában és tudományszervező képességében nem kételkedek, csak politikusnak volt igazi seggfej. Nyilvánvalóan nem maradhatunk le erről a vonatról, bár félek, hogy a Palkovics által beígért 200 MI-startup fele kamu cég lesz, ami csak a támogatást akarja lenyúlni, aztán felszívódik.

Én magam is sokat járatom az agyam, hogy mi mindenre lehetne használni az MI-t, és ennek a gondolkodásomnak egy tegnapelőtti színházi élményem adott új lökést. Megnéztük a Centrál kisszínpadán az Oleanna című darabot, melyből korábban film is készült. Egy kicsit pökhendi, cinikus, de magát nagyon liberálisnak tartó egyetemi professzor (Szabó Kimmel Tamás) és egy alacsony sorból magát felküzdő, önértékelési zavarokkal küszködő, bigott feminista hallgató (Hermányi Mariann) konfliktusa fejlődik ki másfél óra alatt egy nagyon súlyos, a professzor karrierjét romba döntő összetűzésig.

A két fél, az oktató és a tanár teljesen eltérő kulturális felkészültségét és anyagi helyzetét tekintve nem teszi alkalmassá őket arra, hogy akár verbálisan, akár gesztusaikban megértsék egymást. Magyarul elbeszélnek egymás mellett, teljesen képtelenek a másik álláspontjának a megértésére. Ilyenkor jön jól egy mediátor, aki közvetít a felek között, megpróbálja a felek álláspontját a másik fél kulturális mezejében elhelyezni, kvázi érzékenyíteni a másik felet a vitapartner megértésére. (Szörnyű, hogy már maga az "érzékenyítés" kifejezés is szitokszóvá vált).

Arra gondoltam, hogy az MI jó mediátor lehetne, ha fel van készítve azokra a kulturális és nyelvi modellekre, gesztusokra, amelyek a vitatkozó felek sajátjai. Az MI-mediátor például együtt élne a családdal, figyelné a családtagokat, elsajátítaná az értékrendszerüket, megtanulná, mik a prioritásaik, miket szeretnek, miket gyűlölnek. Teljesen tisztában lenne a kamaszkori problémákkal is, ezért nemcsak a házastársak között, de szülő-gyermek vitában is jól tudna közvetíteni. Ellenállna minden részlehajlásnak. Folyamatosan képezné magát a neten, hogy minél profibb konfliktuskezelő lehessen. Az MI mediálása mellett nem fordulhatna elő, hogy egy síró nő vállának megérintése a lányban a szexuális közeledés gyanúját ébresztené fel, épp ellenkezőleg, vigasztalásnak venné. Megszűnnének a munkahelyi összetűzések.

És akkor itt vannak a szinte korlátlan lehetőségek az MI-meditátor számára a politikai viták színterén. A parlamentben a házelnöki székben egy mediátor ülne, mely pontosan felkészült valamennyi pártból, valamennyi képviselőből, pikk-pakk lerendezne minden politikai vitát. Nem kéne füstgyertyákat gyújtani az ellenzéknek. Na és a diplomácia! Micsoda kiaknázatlan terület. Nem lennének többé vallásháborúk, a más-más kulturális közeg többé nem lenne háborúforrás.

Robotmediátorokat minden vitához! De mindenek előtt nézzétek meg az Oleannát a Centrálban.

UI: Most olvasom, hogy a ChatGPT 4.5 már átmegy a Turing-teszten ("Nem vagyok robot"-teszt).