Ezen a majdnem két éves képen Novák Katalin akkori államfő átadja a hazánkba látogató Ferenc pápának az ajándékát, az Alaptörvény díszkiadását. Még viccelődtünk is, hogy vajon a hatályos változatot tartalmazza-e, hiszen addig pontosan 11 módosításon esett már át. 2023. április 28.-án, amikor ez történt, még meg sem száradt Novák Katalin aláírása Kónya Endre pedofil-segítő kegyelmi döntésén, hiszen éppen a pápalátogatás kapcsán osztogatott Novák kegyelmet. A dolgok aztán éles fordulatot vettek:
- Novák Katalin a következő év elején belebukott ebbe a kegyelmi döntésbe;
- Az alaptörvényt az elmúlt két évben pontosan négyszer módosították, ebből a 13. módosítás a mindenkori köztársasági elnök kegyelmi jogkörét korlátozza, hogy ilyen többé elő ne fordulhasson;
- Ferenc pápa sincs már közöttünk, öt nappal ezelőtt, húsvét hétfőn elhunyt.
- Ha sikerül egy-két százalékot a Mi Hazánktól a Fideszhez átcsábítani, esetleg újra a TISZA elé vághatnak;
- Ha 2026-ban nem sikerül abszolút többséget szerezni, az állandó koalíciós partner KDNP mellé a Mi Hazánkat is bevéve kormányt tudnának alakítani.
A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága határozott időre felfüggeszthető.
A felfüggesztés és annak visszavonása nem a köztársasági elnök jogköre, hanem az ezért felelős miniszteré (Pintér?, Rogán?, Gulyás?). Míg a magyar állampolgárság megvonása jogerős bírósági ítélethez kapcsolódott, mint mellékbüntetés, addig a felfüggesztéshez valószínűleg elegendő lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése. Az Alaptörvényben az is benne van, hogy a felfüggesztés időtartamára megszűnik a magyar állampolgárság. Ha a felfüggesztés időtartama alatt az érintettnek gyermeke születik, az születésénél fogva nem válik magyar állampolgárrá. Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása szerint akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztik, az az országból idegenrendészeti eljárással kiutasítható.
A legsötétebb történelmi időket idézi vissza az, hogy születéssel szerzett magyar állampolgárság hatósági döntéssel megvonható. Megint a hatalom fogja megmondani, hogy ki a rossz magyar, akinek takarodnia kell. Igazi virtigli náci törvény született!
Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi
Itt a módosítási indítványnál már az is vitát váltott ki, hogy a benyújtott szöveg így szólt: " Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő." A korábbi Alaptörvényben ez szerepelt: "Az anya nő, az apa férfi", ráadásul az indoklás szerint a "teremtés sorrendje" miatt került előre a férfi. Ennek aztán úgy húzták ki a méregfogát, hogy a végső változat első mondatában a férfi áll elöl, a másodikban pedig a nő.
Na de miért volt fontos leszögezni egy, a biológiával nem teljesen egybevágó dolgot arról, hogy az ember csak férfi vagy csak nő lehet, miért kellett ezt alaptörvényi szintre emelni? Valóban időnként vannak esetek, hogy női sportversenyen férfiből nővé alakított versenyzők próbálnak indulni, de még arra is volt példa, hogy a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíját egy férfiből lett nő próbálta megigényelni. De ez valóban akkora társadalmi probléma, amihez már alaptörvény-módosítás kell?
Nézzük a biológiai tényeket: Az orvostudomány többféle nemet is megkülönböztet. Ezek közül az első szint a genetikai nem, vagyis a nemi kromoszómapár. A második szint a gonadális nem, vagyis hogy az embriónak heréi vagy petefészkei fejlődnek ki. A harmadik szint a genitális nem, vagyis a külső nemi szervek megjelenése. A negyedik szint a fenotípusos nem, ami pubertásban kialakult másodlagos nemi jellegeket jelöli. Minden szint az előzőből következik. Ha XY nemi kromoszómapárja van a magzatnak, akkor gonádtelepe hereszövetté fejlődik, az férfi hormonokat kezd termelni, azok hatására pedig férfi nemi szervei alakulnak ki a terhesség alatt, majd pedig férfi másodlagos nemi jellegei (izomtömeg, zsíreloszlás, csontozat, szőrzet, hang) a pubertás során. Ha viszont egy mutáció miatt már az elején hiba csúszik a folyamatba, előfordulhat, hogy például a genitális nem eltér a genetikaitól. Ilyenkor melyik számít biológiainak? A kromoszómapár vagy ami az illető „lába között van”?
Nem is volt olyan rég, a párizsi olimpián egy algériai bokszolónő, Iman Helif ügye. Helif ugyanis nem egy férfiből nővé operált transzvesztita, hanem a fentiekben leírtak szerint női genitáliákkal, de XY kromoszómákkal született. Tegyük, fel hogy Helif magyarnak születik, mondjuk Hetési Irma. A kis Irmáról már magzatkorában kimutatja az ultrahang, hogy kislány lesz, amit megszületésekor a bába is igazol, így lánynevet kap, lányként anyakönyvezik és lányként nevelik. Pubertás korában veszi észre, hogy erősebb az izomzata, mélyebb a hangja és olyan helyeken is szőrösödik, ahol a többi kislány nem. A szülei kromoszómavizsgálatot végeztetnek rajta, kiderül, hogy genetikailag férfi. Viszont hazánkban a születéskori nem és születéskori név nem változtatható, Irmából sohasem lehet Imre. Az Alaptörvény alapján Irma nem is létezik.
Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez
Egyszer, amikor volt osztálytársaimmal síelni voltunk, és én hitelkártyával váltottam meg a síliftbérletet, az egyik volt osztálytársam, aki történetesen orvos, csodálkozva kérdezte: "Te kártyával fizetsz? Hát így nyomonkövethetőek a költéseid!" Mondtam neki, hogy de hiszen nekem minden jövedelmem legális.
Igen, a kártyával való fizetés fehéríti a gazdaságot, nehezíti a jövedelmek eltitkolását. A koronavírus-járvány egyik nagy eredménye pont a kártyás fizetés gyors elterjedése volt. A nyugati társadalmakban azért terjedt el gyorsan a hitelkártyával történő vásárlás, mert kártyával könnyebben költenek az emberek, ami annak ellenére jó a kereskedőnek, hogy a jutalékot ő fizeti.
Úgy tűnik, Magyarországon ez sokaknak elfogadhatatlan volt, ők tudják miért. Viszont a készpénz elfogadásának kötelezettsége elég nagy fennakadást fog okozni koncert- és sportrendezvényeken a büfékben. Ez a módosítás most azzal jár majd, hogy minden településre kell ATM-et telepíteni.
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz
Ez a látszólag ártalmatlan módosítás, vagyis a gyermekek alapjogának minden más alapjog elé való helyezése adja a Pride betiltásának egyik alapját. A másik két pillért a gyermekvédelmi törvény 2022-es módosítása és későbbi további szigorításai, valamint a gyülekezési törvény legutóbbi módosítása alkotják. E három pillér együttes alkalmazásával lehet a Pride-ot betiltani és egy betiltott rendezvényen nemcsak a szervezők, de a résztvevők is büntethetők, és ehhez arcfelismerő rendszert is igénybe vehet a belügyminisztérium.
Szerintem ahol a Pride megtartása lehetséges, az demokrácia, ahol pedig ez tilos, az diktatúra. Ez ilyen egyszerű. Az emberek nehezen tűrik a szerzett jogok megvonását, így sokaktól hallottam, hogy még sohasem voltak Pride-on, de idén biztosan kimennek. Bori lányom is hazajön Bécsből csak azért, hogy június 28.-án részt vehessen a Budapest Pride-on. A régi gyülekezési törvényben az szerepelt, hogy egy rendezvényt legkorábban három hónappal hamarabb lehet bejelenteni. Ez most egy hónapra módosult, ugyanis a Pride-ot már március 28-án be lehetett volna jelenteni, de akkor még nem volt kész az Alaptörvénymódosítás, így nem lett volna jogalap a Pride betiltására. Hát így toldozzuk-foldozzuk a törvényeket ebben a lángoktól ölelt kis országban. Viszont született egy új szitokszó is: aki kiáll a Pride megtartásáért, az Pride-párti (prájdpárti).
Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos
A Btk. eddig is tiltotta a kábítószer használatát és terjesztését. Számos európai országban a kannabisz (marihuána) használata nem tilos (Csehország, Németország, Hollandia), hazánkban is vannak a kannabisz legalizálását követelő mozgalmak. (Mikor Bori Hollandiában tanult és turistabusszal átkirándult Belgiumba, a sofőr a határon mindenkit figyelmeztetett, hogy Belgiumban tilos a marihuána, akinél ilyen van, adja oda neki 😄).
A kannabisz tiltása Európában (Forrás: Qubit) |
Azóta naponta vannak híradások kristályt árusító szabolcsi Bözsi néniken való rajtaütésekről, pedig a gettólét csak droggal vagy piával viselhető el. Így még több olcsó pálinka fog fogyni, hiszen a pálinkafőzés viszont olyan alapjog, mint Amerikában a fegyverviselés.
Az alkoholizmus európai áldozatainak térképe (Forrás: Index) |
A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével
Igazi mihazánkos törvény: Nehogy már ne szólhassunk bele, hogy holmi cigányok vagy anyabaszó migránsok a falunkba költözhessenek. Még jól emlékszem a '80-as évekre, amikor Budapest zárt város volt, állandó lakcímet Budapesten csak engedéllyel csak a kormányhivatal engedélyével lehetett kapni. Amikor az első lakásomra OTP-hitelt igényeltem, a hiteligényléshez be kellett adjak egy igazolást, hogy budapesti lakos vagyok.
Hát most a zárt települések száma növekedni fog, és egyre nehezebb lesz a gettólétből kikapaszkodni, a cigánysorról a szomszéd faluba költözni. De kíváncsi vagyok, hogy érinti ez majd azokat a kelet-magyarországi településeket (Bodrogkeresztúr, Tarcal), ahol egyre több ortodox zsidó vásárol ingatlant. Vajon a falvak közössége itt is korlátozást vezet majd be?
A kormány hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, veszélyhelyzetben az Országgyűlés – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott – felhatalmazásával egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet
A különleges jogrend már az Alaptörvény 6. módosításával (2016) bekerült. Magyarországon 2016. március 9.-én rendelték el a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, amely még mindig (!) érvényben van (amihez időnként hozzájön egyéb, pl. a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet vagy az orosz-ukrán háború miatti vészhelyzet). Egyszóval mindig van jogalap a rendeleti kormányzásra, egyre több reggelen ébredünk arra, hogy a Közlöny már megint lehozott egy - az addigi életünket megváltoztató - törvényerejű rendeletet.
------
Időről-időre megéneklem az Alaptörvény módosításait, úgy tapasztgatom össze a dalt, mint a fecske a fészkét, akárcsak a magyar parlament az Alaptörvényt.
Minden újabb módosítás újabb 25 másodperc, egy félhanggal feljebb modulálva. A 15 módosítás egy oktáv és egy kisterc modulációt jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dal hangterjedelme egy oktáv és egy nagyszekund, akkor két és fél oktáv hangterjedelmet kéne áténekelnem. Ez sajnos nekem már nem megy, ezért az utolsó négy módosítás már digitálisan modulált formában került hozzá.
Ugye szerintetek sincs más az országban, aki megénekelte az Alaptörvény összes módosítását? Hát így hallgassátok.
De ha mégsem szántok rá majdnem hét percet, akkor olvassátok el az utolsó négy módosítás szövegét (zárójelben az aktuális hangnemet adtam meg):
12 (E)Itt ez a jó alaptörvény, erős mint a vasbetonCsak egy kicsit igazítunk néhány rövid mondatonSzuverenitás-védelmünk borzasztóan fontosEz volt most az utolsó, a tizenkettedik módosítás13 (F)Itt ez a jó alaptörvényt, kemény, mint az atommagEgy dolgot most mégis bele kell hogy írjunk utólagGyermekmolesztáló többé kegyelmet nem kaphatEz volt most az utolsó, a tizenharmadik módosítás14 (F#)Itt ez a jó alaptörvényt, tartós mint a svédacélEgy bizonyos kérdésben most mégis változott a célMostantól már legfőbb ügyész akárkiből válhatEz volt most az utolsó, a tizennegyedik módosítás.15 (G)Itt ez a jó alaptörvényt, szilárd mint egy bunkerSok-sok apró dolgon mégis módosítanunk kellMagyar állampolgárságod többé már nem biztosEz volt most az utolsó, a tizenötödik módosítás.Biztos lesz még módosítás! - Naná!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése