Parlament

Parlament

2024. május 14., kedd

Akár újra megtörténhetne...

40 éve, 1984 május 9.-én közlemény jelent meg a Népszabadságban:

Kedden ülést tartott a Szovjetunió Olimpiai Bizottsága, s megvitatta a szovjet sportolók részvételének kérdését a XXIII. nyári, Los Angeles-i olimpiai játékokon. Az ülés valamennyi felszólalója hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban az olimpiai játékok előkészületei során kialakult helyzet nem teszi lehetővé a szovjet sportolók részvételét...

Mint ismeretes, a Szovjetunió Olimpiai Bizottsága 1984. április 18.-i nyilatkozatában mélységes aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a játékok szervezői durván megsértik az olimpiai charta szabályait, sz az Egyesült Államok reakciós körei a hivatalos hatóságok beleegyezésével szovjetellenes kampányt bontakoztattak ki... 

Az országban soviniszta hangulatkeltés folyik, szovjetellenes hisztériát szítanak

A bojkotthoz május 9-én csatlakoztak a bolgárok, május 11.-én az NDK, május 12.-én Vietnam és Mongólia, május 13.-án Csehszlovákia és Laosz, és május 16.-i ülésén a Magyar Olimpiai Bizottság is:

...változatlanul nem szavatolják megfelelően valamennyi ország sportolóinak biztonságát és a versenyek zavartalan megtartását, ezért úgy foglal állást, hogy a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét a XXIII. nyári olimpiai játékokon.

A bojkotthoz legutoljára, május 17.-én a lengyelek, május 24.-én a kubaiak, május 26.-án, Dél-Jemen, június 1.-én Etiópia, június 2.-án pedig Észak-Korea is csatlakozott, viszont a románok nem. A bojkottáló országok prágai ülésükön úgy döntöttek, hogy az olimpia időpontja előtt és után az olimpiai számokban nyílt versenyeket rendeznek, ezek az ún. Barátság Versenyek. A Népszabadság június 9.-i számában egy nagyon eldugott közleményben adta hírül, hogy rekord számú ország, összesen 141 nemzet jelezte részvételét a Los Angeles-i olimpiára.

A Barátság Versenyeken végül 14 magyar sportoló 7 sportágban szerzett aranyérmet, és a Magyar Olimpiai Bizottság döntése értelmében ők ugyanúgy részesednek az olimpiai életjáradékban (ami a bruttó átlagkeresetnek felel meg), mintha "igazi" olimpián szerezték volna az aranyat. Ők a következők:

ATLÉTIKA: Bakos György (110m-es gátfutás)
BIRKÓZÁS: Gáspár Tamás (kf. 100 kg)
CSELGÁNCS: Nagysolymosi Sándor (71kg)
KERÉKPÁR: Somogyi Miklós (50km-es pontverseny)
ÖTTUSA: Fábián László (egyéni), Fábián László, Mizsér Attila, Szombathelyi Tamás (Csapat)
SPORTLÖVÉSZET: Kotroczó Lászlóné (légpisztoly, 40 lövés)
VÍVÁS: Stefanek Gertrud (tőr egyéni), Kolczonay Ernő (párbajtőr egyéni), Stefanek Gertrud, Kovács Edit, Jánosi Zsuzsa, Győrffy Katalin, Szőcs Zsuzsanna (tőr csapat)

(Jómagam a Los Angeles-i olimpia két hete alatt, 1984. július 28. és augusztus 12. között minden nap kurucosan "Los Angeles" feliratú pólóban jelentem meg a munkahelyemen)


Elgondolkodtam azon, hogy a jelenlegi felfokozott politikai helyzetben ugyanez ismét előfordulhatna. Ismert, hogy Oroszország és Belarusz sportolói nem nemzeti színekben, hanem csak egyénileg indulhatnak. Képzeljük el, hogy az orosz és belorusz olimpiai bizottság kiadna egy közleményt, mi szerint a háborúpárti, atom-arzenállal és a NATO-csapatok Ukrajnába küldésével fenyegetőző Franciaország nem képes biztosítani a sportolók biztonságát, ezért nem vesznek részt a játékokon. A bojkotthoz hamarosan Törökország is csatlakozna arra hivatkozva, hogy a gülenisták és a kurdok merényleteket készülnek elkövetni Párizsban a török sportolók ellen.

Törökország távolmaradását aztán megtárgyalnák a Türk Nemzetek Közösségében, ahol egyhangúan úgy döntenének, hogy ők is csatlakoznak a bojkotthoz. Hamarosan a Magyar Olimpiai Bizottság is csatlakozna a felhíváshoz, és közleményükben kijelentenék, hogy békepártiságával Magyarország egyedül maradt Európában. A háborúpárti Párizst az olimpia idejére időzített terrortámadások fogják érni, ezért a magyar sportolók biztonsága érdekében hazánk is távol marad az olimpiától.

Budapesten összeülnének a bojkottáló országok olimpiai bizottságai, ahol a magyarok előterjesztenék, hogy szinte valamennyi sportág megrendezésére vannak létesítményeink, ezért egy esetleges Kipcsak Játékokon számos versenyszámot Budapesten lehetne megrendezni. Természetesen Moszkva, Isztambul, Baku és a többi város sportlétesítményei is tárt kapukkal várnának egy ilyen sportrendezvényt, melyre 2024 augusztusában nagy sikerrel sor is kerülne, és a csalódott magyar sportolók az itt elért első helyezésükkel ugyanúgy bekerülhetnének az olimpiai bajnokok panteonjába, mint a korábbi olimpikonok.

A Kipcsak Játékok himnusza pedig ez volna:

---

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése