Mi, első kerületi lakosok mindig elsők között kapjuk meg a konzultációs kérdőíveket. Ráadásul - hogy átérezzük a fontosságát - elsőbbségivel hozza ki a posta.
Viszont a téma kétségtelenül fontos: fogy a nemzet. A témáról már én magam is többször posztoltam, például itt, meg itt. Nem véletlenül olvastam el nyár elején Fekete Gyula könyvét, amikor az új Orbán-kormány meghirdette a családok évét. Fekete Gyuláról viszont van egy történetem: 1990-ben, az első szabad választások előtt Katival sorra jártuk a különféle pártok választási gyűléseit. Az MDF fórumán Czakó Gábor író és az ős-MDF lelkes politikusa arról beszélt, hogy nem ért egyet Fekete Gyulával abban, hogy a gyermekvállalási kedv kizárólag a megfelelő életkörülmények biztosításával fokozható. "A gyermekvállalás nem menazsírozási kérdés." Fekete Gyula meg is sértődött és kilépett az MDF-ből.
Az viszont tény, hogy az utóbbi hetven évben kétszer nőtt meg a termékenységi ráta Magyarországon: az 1950-es években, az úgynevezett Ratkó-korszakban a szigorú abortusz-tilalom bevezetésével, majd az 1960-as évek végén a GYES bevezetésével. Korbács és mézesmadzag.
Ugyanakkor vannak nálunk gazdaságilag fejlettebb országok, ahol még Magyarországnál is alacsonyabb a gyermekvállalási kedv (például a hagyományosan gyermekbarát olaszoknál), de például Izraelben, ahol mindössze hat hét a szülési szabadság, a termékenységi ráta magyarországi érték több mint kétszerese (a magyar érték 1,45 körül van, Izraelben 3,1, az állandó lakosságszám fenntartásához 2,1 körüli érték szükséges).
A konzultációs íven örömmel láttam, hogy a kormány az abortusz-kártyát nem óhajtja kijátszani, pedig valószínűleg nagy a nyomás a kereszténydemokraták részéről. Marad a mézesmadzag, de vajon elég mézes-e?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített propagandavideó kifejezetten aranyos, mi is pont így éreztünk, amikor még kicsik voltak a gyerekek. A gyereknevelés tényleg a legtisztább öröm forrása.
Csakhogy a családok védelméről szóló kérdőív egy igazi elmúltnyolcévezős-migránsozós-bezzegafideszezős propagandairat. Minden kérdést egy állítás vezet be, mely a leggyakrabban nettó hazugság. Nem igaz, hogy Brüsszel Európa demográfiai problémáját tisztán a bevándorlással szeretné megoldani. Nem igaz, hogy a Fidesz alatt nőtt a gyermekvállalási kedv (2011-ben és 2013-ban volt a legalacsonyabb evőr), nem igaz, hogy a szocialista-liberális (micsoda szitokszó, brrrrr!) koalíció eltörölte a családtámogatást. A kérdőív nem felel meg a szociológiai kérdőívek legalapvetőbb szabályainak sem, és a legtöbbször nem derül ki a fő feladata, vagyis hogy a válaszból milyen kormányzati intézkedés következik. Vegyük például ezt: "Egyetért-e Ön azzal az alapelvvel, miszerint a gyermeknek joga van anyához és apához?". Válás esetén mindkét szülőt megilleti a láthatás, ez oké. Mi van azokkal a nőkkel, akik egyedül vállalnak gyermeket? Mi van az árvasággal? Mi van a családi erőszak miatti távoltartással? Micsoda hülyeség ez az egész? Ilyenkor az emberben felmerül a gyanú, hogy az úgynevezett szivárvány-családok (meleg vagy leszbikus párok) gyermekvállalását akarják ellehetetleníteni?
Rebesgették, hogy esetleg bevezetik a három vagy többgyermekes nők adókedvezményét. Ha ez visszamenőleges hatályú lenne, mi még élvezhetnénk Kati nyugdíjba vonulásáig.
Korábban volt szó arról is, hogy a három vagy többgyermekes szülők esetleg nyugdíjpótlékot kapnak. Ez bármennyire is sértő azoknak a pároknak, akik nagyon szerettek volna több gyermeket, de valamiért ez nem volt lehetséges, az mindenképpen tény, hogy amikor ennyire hangsúlyozzák a nyugdíj melletti öngondoskodás szükségességét, akkor tudomásul kell venni, hogy a sokgyermekes szülőknek jóval kevesebb a lehetőségük az öngondoskodásra. Félreértés ne essék, a gyermekre költött pénz sohasem elvesztegetett. Hát most úgy tűnik, hogy a nyugdíjpótlék végleg lekerült a napirendről. Nem véletlen, a kormány a jövőben megszületendő gyermekeket szeretné ösztönözni, nem pedig az eddig megszületetteket jutalmazni.
Nem tudom, végül a Czakó Gábor - Fekete Gyula vitában kinek lesz igaza: fellendíthető-e a népesség tisztán a családtámogatási rendszerrel, vagy pedig Magyarország számára egy optimista, hosszútávú jövőképre is szükség volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése