Van az a régi vicc, hogy a belga hadseregben az őrmester kiadja a parancsot: A vallonok álljanak jobbra, a flamandok pedig balra! Kohn egy kicsit tétovázik, majd megkérdezi: És mi belgák hova álljunk?
Na, egy ideje már én is kezdtem magam egyre inkább belgának érezni ebben a végletekig megosztott országban, ahol ha nem tetszik neked az Orbán-rezsim, akkor csak Soros illetve Gyurcsány embere lehetsz. Még az előválasztások előtt énekeltem erről egy dalt:
És most tessék, az ellenzéknek lett egy igazi "belga" miniszterelnök-jelöltje. Egy korábbi posztomban azt írtam, hogy Dobrev vagy Karácsony megválasztása a Fidesznek vágyálom, Márki-Zay megválasztása pedig lázálom lenne. Hát, most megvalósult Orbán rémálma.
Én az első fordulóban Dobrev Klárára szavaztam, mert nem sok esély adtam annak, hogy Márki-Zay bekerülhet a második körbe. Tévedtem. Amikor megtudtam, hogy Karácsony és Márki-Zay közül az egyik visszalép a másik javára, akkor megfogadtam, hogy ha Márki-Zay marad állva, akkor mindenképpen rá szavazok. Így is tettem, és rajtam kívül valószínűleg nagyon sokan mások is, mert a hódmezővásárhelyi polgármester háromszor annyi szavazatot kapott a második fordulóban, mint az elsőben. A "belgák" úgy érezték, hogy az ő zászlaja alatt gyülekezhetnek.
Nem lehetett könnyű éjszakája a Fidesz kreatív stábjának, mára lényegében annyit tudtak összehozni, hogy Márki-Zay is átállt a sötét oldalra, hiszen nem más ő, mint egy baloldali karrierista. Pedig egy karrieristára általában nem jellemző, hogy:
- Négy diplomát és doktori címet szerez;
- Dolgozik a versenyszférában;
- Tudását külföldön (Kanadában és az USA-ban) is kamatoztatja;
- A tudományos életben is kipróbálja magát;
- Hét gyermeket nevel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése