Zsúfolt kilenc napunk volt, tele kulturális programokkal, ezért most időrendi felsorolás következik.
Szeptember 27., szombat
A 25. @®© kiállítást rendezték meg az idén, szerintem a legtöbbön ott voltunk. Még Geszti Péter hozta létre, és kezdetben az Ötvenhatosok terén (Felvonulási téren) tartották, aztán az építkezések miatt átkerült az Álmos vezér útjára, hogy aztán végül a Bikás parkban állapodjon meg. A kiállítás címe "Ennyike", és szokott módon most is rendszerkritikus plakátok voltak többségben.
A kontraproduktív Pride-betiltással több mű is foglalkozott, a fenti kép az egyik kedvenc. Kíváncsi leszek, hogy a hétvégi Pécs Pride kapcsán indulnak-e szabálysértési perek.
Szeptember 28., vasárnap
Orsiék az unokákkal most Amerikában vannak, és küldtek fotókat a Kennedy Space Center-ből. Mi meg Katival kedvet kaptunk, és megnéztük a HUNIVERZUM: Magyarok a világűrben című kiállítást. Látszik, hogy ebbe a kiállításba beletettek apait-anyait, még saját illata is volt a kiállításnak, amit egy parfumeur kevert ki. Főleg kamaszoknak van nagyon sok interaktív attrakció, van dokkolásszimulátor, kilövés-szimulátor, VR szemüveges túra az űrállomás környékén, mikrogravitációs futópad stb.
Szeptember 29., hétfő
Még a Pozsonyi Pikniken vett jegyet Kati a Pécsi Balett Carmen című előadására. Az 1960-ban alakult Pécsi Balett volt az első kortárs balett-társulat Magyarországon, amit aztán majd' 20 év múlva követett a Győri Balett. Ma már sok kortárs tánc- és balett-társulat van.
Az előadás receptje egyszerű: Válaszd ki Bizet operájából a legnépszerűbb dallamokat, egészítsd ki kortárs zenei részletekkel, a mű öt legfontosabb szereplőjének, Carmennek, Don Josénak, Escamillónak, Micaelának és Zunigának adj önálló karaktert, és máris kész egy valamivel több mint egy órás előadás.
Jó kis este volt.
Október 1., szerda
Október 1-je hagyományosan az idősek és a zene világnapja, és pont erre a napra adott át egy barátom féláron két hangversenyjegyet a MüPa-ba, a Londoni Szimfónikus Zenekar Sir Antonio Pappano vezényletével. Sosztakovics, Prokofjev és Beethoven volt műsoron.
Egy brit zenekar sokkal szertartásosabb, mint egy magyar, a koncertmester külön vonul be, a karmestert pedig állva fogadja a zenekar. A zongorista Seong-Jin Cho zseniális volt.
Október 3. péntek
Ez kevésbé kulturális, inkább nosztalgikus esemény volt: egyetemi évfolyamtalálkozó. Akikkel együtt voltam katona, azokat 51 éve, a többieket 50 éve ismerem. Több volt osztálytársam is volt közöttük. Jópárral később is volt szakmai kapcsolatom, pl. az ex-miniszter Süli Jánossal, aki egykoron Pakson a villamos szakterületet irányította. Több volt tanárral is tudtam beszélgetni.
A szervezők kérésére összeállítottam egy tíz perces anyagot azokból a fényképekből, amiket a volt kollégium látogatásakor készítettem. Egykori tankörömbe 13-an jártunk, ketten már nem élnek közülük, most heten jöttünk össze.
Október 4., szombat
Koradélután kimentünk a Könyvfesztiválra, amit most először nem a Millenárison, hanem a Bálnában rendeztek meg. A helyszínválasztás azért bizarr, mert a Bálnában haditechnikai kiállítás és toborzóiroda működik, tankok árnyékában voltak a könyvsátrak.
Én a Telex standján a Grafitember (Merényi Dániel) Napirajz 2020-2024 című karikatúra-gyűjteményét vásároltam meg és dedikáltattam a szerzővel.
Este a Centrál Színházban Martin McDonagh A kripli című színdarabját néztük meg. A szerző neve ismerős lehet a Három óriásplakát Ebbing határában című filmből. A darabot Varró Dani fordította, és egy nagyon sajátos, szinte már Parti Nagy Lajosos nyelvezetet sikerült megalkotnia, hogy megpróbálja visszaadni a száz évvel ezelőtti kis istenhátamögötti ír sziget, Inishmaan (Aran-szigetek) falusi világát. A történet egyszerre vicces, riasztóan kemény és megható, a színészi alakítások jók, a díszlet egyszerűségében is remek.
Október 5., vasárnap
Ez a nap volt a kulturális hét fénypontja, este jegyünk volt a Madách Színházba a Jégvarázsra.
A Jégvarázs rajzfilmet nagyon sokszor láttam, 3D-változatban is birtoklom (érdekes, hogy hogy kihalt a 3D tévézés, nem nagyon vannak 3D streaming oldalak, a BlueRay az egyetlen legális lehetőség az otthoni 3D mozizásra). A fő dalt Petra még zongorázni is megtanulta.
Az előadásra nagyon sok Elzának öltözött kislány is érkezett (érdekes, mindenki a hideg, zárkózott Elza akar lenni, senki sem a cserfes, hebrencs de melegszívű Anna). Tényleg varázslatos előadás. Annál a jelenetnél, amikor Elza úgy dönt, hogy jégkirálynő lesz, és a ruhája egy pillanat alatt csillogó Jégkirálynő-ruhává válik (a cirkuszból jól ismert quick-change mutatványt alkalmazzák), egyszerre száz kis Elza sikoltott fel a nézőtéren. Túl a csodán a Jégvarázs nagyon fontos mese (Boldizsár Ildikó szerint minden mese fontos) a kamaszoknak (és szüleiknek) a Szépség és a Szörnyeteg és a Shrek mellett. Mindhárom mese az elzárkózásról és a megnyílásról szól.
Egy új szót, pontosabban egy új életérzést is megtanulhattunk: hygge. A Dániából eredő szó meghittséget, melegséget, otthonosságot jelent. A dánok a hyggével vészelik át a hosszú skandináv teleket.
Posztom végére beteszem a Jégvarázs Let It Go című dalának 25 nyelven énekelt változatát (a magyar 1:35-nél). Már 84 millióan megnézték, nézzétek meg ti is!
---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése