Tudjuk, hogy a nyár a szabadtéri előadások évada, és Katinak last minute-ben sikerült egy nagyon érdekes előadásra jegyet szereznie: Falusi Mariann Törvénytisztelő tolvajok, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A Városmajorin nagyon régen voltunk utoljára, szerintem Hot Jazz Band vagy Budapest Bár koncerten, de nem tudtunk pontosan visszaemlékezni Katival. Én két konkrét előadásra emlékszem: valamikor réges-régen itt láttuk a Rémségek kicsiny boltját, és pont előttünk ült Marton László, aki szakadt a nevetéstől. Aztán egyszer a gyerekekkel voltam itt egy Kis hableány zenés mesejátékon. Azóta a színpad és a nézőtér kapott egy sörsátor tetőt, amitől kicsit megszorul a meleg, de azért elviselhető.
Falusi Mariann nagy kedvenc, elképesztően széles az előadói spektruma, bár - ha jól emlékszem - pont Pa-Dö-Dő koncerten nem voltam soha. 2012-ben a Dohány utcai zsinagógában hallottuk Presser Gáborral és Rúzsa Magdival, 2013-ban pedig egy villányi borfesztiválon dzsesszénekesként lépett fel Sárik Péter zongorakíséretével. Tavaly a Szép nyári nap című Neoton-musicalban volt sztárvendég. De birtoklok két Presser-albumot, melyen szintén énekesként szerepel: a Parti Nagy Lajos verseit feldolgozó Rutinglitang-on, valamint az Oláh Ibolyával készült Voltam Ibojka című lemezen.
De a tegnapi előadás egészen különleges volt: azt mutatta meg Mariann, hogy számos közismert könnyűzenei darab miként lopott dallamokat, harmóniákat komolyzenei mesterektől. Az volt az előadás szerkezete, hogy Mocsári Károly eljátszott egy komolyzenei részletet, Mariann pedig zenésztársaival, Cserta Balázs szaxofonistával, Födő Sándor és Holló Aurél ütősökkel, valamint Tálos Áron billentyűssel elképesztően jó és meglepő hangszerelésben elénekelte a "lopott" nótát.
Az előadás Pahelbehl D-dúr kánonjával indított, hogy aztán szépen átcsússzon Demis Roussos Rain And Tears című dalába. Csajkovszkij 5. szimfóniájának lassú tételét egy John Denver nevű country-énekes (leghíresebb dala a Country Road Take Me Home) Annie's Song című dalában használta fel.
Beethoven Holdfény szonátáját többen is ellopták: Cole Porter a híres Night and Day-ben (azért az Ella Fitzgerald-féle változat linkjét tettem be, mert Falusi Mariann is hasonló stílusban adta elő), valamint Morricone a Volt egyszer egy vadnyugat fő témájában. De Morricone lopott máshonnan is. Bach Air című darabjából (egy családi összejövetelen mi is előadtuk Borival csellón és blokkflőtén) ugyanannak a filmnek a melléktémáját alkotta meg.
Persze az Air nagy kedvenc, mások is feldolgozták, talán a legismertebb Procol Harum Whiter Shade of Pale című dala. A dallamlopás egyik nagy károsultja Celin Dion, aki All by Myself című dalát egyenesen Rahmanyinov 2. zongoraversenyéből csórta, és mind a mai napig megy a jogdíj egy része a jogörökösöknek.
De folytathatjuk a sort:
- Paul McCartney a Michelle című számot Chopin e-moll mazurkájából emelte át;
- Michel Legrand a Cherbourghi esernyők gyönyörű dalát szintén Chopintől csente;
- Phil Colins A Groovy Kind of Love című száma egy-az-egyben Clementi G-dúr rondója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése