Akkor persze már az egész világ és a Szabad Európa Rádiót hallgató magyar közvélemény is tudta, hogy az oroszok lelőtték a koreai légitársaság KAL-007-es számú, New Yorkból Szöulba tartó járatát fedélzetén 240 utassal és 29 főnyi személyzettel. A szovjetunió maszatolós-eltussolós közleményeinek ez csak egyik gyöngyszeme volt, két és fél évvel később a csernobili atombalesetről például imígyen tudósítottak, három nappal (!) a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után: "Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának hétfő este Moszkvában kiadott közleménye - amelyet a szovjet televízió esti hitadója, a Vremja is beolvasott - arrolt számolt be, hogy intézkedéseket tesznek a baleset következményeinek elhárítására. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre." Megjegyzem, a csernobili baleset már a gorbacsovi időkre, a glasznoszty hajnalára esett, és bár a régi szovjet reflex még működött, később már elkezdtek normálisan tájékoztatni.
Visszatérve a dél-koreai gépre, ma már tudjuk, hogy az incidenshez több esemény szerencsétlen egybeesése kellett: A koreai gép navigációs giroszkópját már a kifutón gurulva pörgette fel, ezért az pontatlan irányba állt be (GPS abban az időben még nem volt), az oroszok éppen tiltott rakétakísérleteket folytattak egy szahalini rakétabázison, a térségben ott körözött egy, a rakétakísérleteket megfigyelő amerikai felderítő gép, az éjszaka közepén a ködben nem látszottak a gép navigációs fényei stb. Akit érdekel, a Wiki-n elolvashatja a repülőgép utolsó hat órájának összes rögzített rádióbeszélgetését.
Az afganisztáni konfliktus miatt amúgy is pattanásig feszült nemzetközi helyzetben ez az incidens olaj volt a tűzre. Az esetet az amerikaiak nemzetközi gonosztettnek nyilvánították, a szovjet külügyminiszter nem vehetett rész ez ENSZ esedékes őszi ülésén. A válaszreakció sem maradhatott el, a sportszerető közvélemény legnagyobb bánatára: A Varsói Szerződés országai (Románia kivételével) bojkottálták az 1984-es Los Angeles-i olimpiát.
Öt év múlva, 1988 július 3-án az amerikaiak talán még nagyobb bénázást adtak elő a Hormuzi-szorosban. A világ legfontosabb olajkereskedelmi útvonalát ellenőrző USS Vincennes cirkáló lelőtte az Iranian Air 655-ös járatát 274 utassal és 16 fős személyzettel a fedélzetén. A tagadásban és félretájékoztatásban az amerikaiak sem kispályásak. Váltig állították, hogy az utasszállítót egy F-14-essel keverték össze, melynek süllyedő manőveréből támadási szándékra következtettek, a cirkáló közben heves csatában állt ellenséges hadihajókkal és katonai és polgári frekvenciákon is hiába próbáltak kapcsolatba lépni a géppel. Az állításokból szinte semmi sem volt igaz: az iráni gép éppenhogy emelkedett, a cirkáló iráni vizeken hajózott és nem csatározott senkivel, a repülőgép a katonai frekvenciát nem vette, a polgári hívásról pedig nem gondolta, hogy neki szól.
1988-ban azonban egész más volt a nemzetközi politikai helyzet, mit öt évvel korábban. A csillagháborús fegyverkezési versennyel térdre kényszerített Szovjetunió és a kelet-európai blokk már a széthullás szélén volt, Gorbacsov hihetetlenül népszerű politikus volt az amerikai közvélemény szemében. A pár hónappal később megrendezésre kerülő szöuli olimpián a bojkottált moszkvai és Los Angeles-i után már ismét részt vett minden korábban egymással szemben álló ország.
Négy évvel ezelőtt, 2014 július 17-én Kelet-Ukrajna fölött lelőtték a Malaysia Airlines 17-es járatát fedélzetén 283 utassal és 15 fő személyzettel. A gép Amszterdamból tartott Kuala Lumpurba, és üzemanyag-spórolási okokból az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség figyelmeztetése ellenére a konfliktusos kelet-ukrajnai térség fölött repült át. A Hollandia és Ausztrália által lefolytatott hivatalos vizsgálat csaknem négy évig tartott, ez év májusában tették közzé az eredményét, mely hivatalosan Oroszországot tette felelőssé. Ezt az oroszok természetesen tagadják. A jelentés szerint egy Oroszországból az ukrán szakadár területre átvitt BUK-M1 légvédelmi rakétarendszerrel lőtték le a gépet, mert összetévesztették egy szovjet* szállító géppel. A légvédelmi rakétaegységet az incidens után visszaszállították Oroszországba.
Médiafigyeléssel foglalkozó szakemberek megemlítik, hogy az esemény kapcsán pörgött fel az oroszoknál az összes médiára és az internetre is kiterjedő fake-news gyártás, amit azóta már mesteri fokra fejlesztettek.
Éppen tegnapi hír, hogy egy donyecki kávéházban bombamerénylet áldozata lett Alexandr Zaharcsenko, az Ukrajnától elszakadt "Donyecki Népköztársaság" vezetője, akinek közvetett felelőssége fennáll a maláj utasszállító gép lelövéséért.
Az alábbi Flightradar-képen pontosan látható, hogy azóta hogyan kerülik ki a polgári gépek Kelet-Ukrajnát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése