Ha belegondolunk, hogy az akkori alapítók még alig voltak huszonévesek, sőt, a Fidesz első alapszabálya szerint a Fidesznek nem is lehetett tagja az, aki már betöltötte 35. életévét, láthatjuk, mennyit változott a világ az elmúlt három évtizedben. Fogalmazzunk nyíltan: már se nem fiatalok, se nem demokraták.
A Bibó elődjét még Kéri László hívta életre az 1977-78-as tanévben. Ezt a formát találták legalkalmasabbnak a másként gondolkodásra, a szabadabb kommunikációra, a társadalomtudományokban való nagyobb elmélyülésre fogékony tehetséges és érdeklődő hallgatók számára.
1983-ban sikerült a kollégiumnak jelenleg is otthont adó Ménesi úti épületben helyet kapniuk, ekkortól már Stumpf István volt a szakkollégium igazgatója.
A kollégium szellemiségét a névadó, Bibó István talán legismertebb és leggyakrabban idézett gondolata határozta meg:
„Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival. Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni."
Hátborzongatóan aktuálisak a több mint hetven évvel ezelőtt leírt sorok. Igen, kedves blogolvasók, ez vegytiszta sorosista nézet, a nyílt társadalom eszményének tűéles megfogalmazása. A Bibó Szakkollégiumot mind a mai napig ez az eszmeiség hatja át, amint ez ebből az öt évvel ezelőtt készült filmből is kitűnik:
Stumpf István, aki jelenleg alkotmánybíró, egy két évvel ezelőtt írt esszéjében mély csalódottságát fejezte ki. Bemásolom ide azokat a legfőbb gondolatait, amit már egy akkori posztomban is idéztem:
"Elképesztő tudásvágy és cselekvési potenciál feszült ebben a generációban...A Fidesznek, mint a jogállamiság elvi alapjain álló fiatal értelmiségiek polgárjogi mozgalmának...a jogállam a rendszerváltoztatás egyik legismertebb és legdivatosabb eszméje volt.
Ezzel éles ellentétben állnak a mai Fidesz megnyilvánulásai: A politikát elsősorban harci terepnek tekintik...Az értelmiségi fanyalgások ellenére bátran használnak negatív kampányelemeket...Kiterjesztették a politikai zsákmányszerzés tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba saját jelöltjeiket juttatták be...A korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek...A Fidesz új generációjának már semmit sem jelentett a szakkollégiumi időszak közösségi érték- és élményvilága.
Keserűen vonja le a következtetést: A polgári erények helyét egyre inkább féktelen karriervágy és a gazdagodás hajszolása veszi át...a racionális érvelést pedig háttérbe szorítja az olykor demagógiába hajló populizmus...Ha a mostani elitváltás a polgári értékrend szempontjából ugyanolyan deficites módon zajlik le, mint huszonöt évvel ezelőtt, akkor nem lesz hosszú életű...Ha a tudás és hozzáértés helyett pusztán a lojalitás válik a karrier feltételévé, akkor nem lesz emelkedő nemzet Magyarországból."
Ne felejtsük el, a Fidesz pontosan egy évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a lex-CEU-t, amit egyébként a mostani bibósok azonnal közleményben utasítottak el. A törvény a civiltörvénnyel együtt ott fekszik az Alkotmánybíróság asztalán, így Stumpf asztalán is, aki ott bábáskodott a Fidesz megalakulásánál és most komoly dilemmában lehet, hogy fideszes szívére vagy jogász eszére hallgasson-e inkább. A döntés választások utánra halasztása mindenesetre nem sok jót ígér.
A Fidesz a 30 éves születésnapot azoknak szűk körben tartja meg, akiknek már semmi köze nincs sem Bibó István, sem pedig a szakkollégium szellemiségéhez, és azokhoz az alapító tagokhoz sem, akik végig hűek maradtak az eredeti eszményekhez. A teljesség igénye nélkül soroljunk fel néhány nevet a ma már a "sötét oldalhoz" sorolt ősfideszesek közül: Fodor Gábor, Szelényi Zsuzsa, Ungár Klára, Hegedűs István, Molnár Péter.
Keserű lesz a narancs a születésnapi tortán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése