Országajánlás: propaganda és valóság

Mostanában dézsávű-érzésem van: A '80-as évek végén már recsegett-ropogott a Kádár-rendszer, összeomlani látszottak a szocialista gazdaság fundamentumai, amikor is vagy két tucat közgazdász Fordulat és Reform címen egy terjedelmes kiadványban helyzetelemzést és ebből adódó reformjavaslatokat tettek közzé. A kiadvány szerkesztői Antal László, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György voltak, valamennyien a Pénzügykutató munkatársai. Persze a hivatalos kádári gazdaságpolitika nem értett egyet a nyugatbarát nézeteikkel, Lengyel Lászlót, Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt és Király Zoltánt látványosan ki is zárták az MSZMP-ből.

A magyar gazdaság megint bajban van, az uniós helyreállítási alap forrásainak elmaradása, a vártnál kedvezőtlenebb makropálya és a kormányzati választási osztogatások miatt az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint értékű devizakötvényt bocsátanak ki, ennyivel növelve az államadósságot. Zuhan az ipari termelés, változatlanul magas az infláció.

Az Európai Unió Tanács célzott gazdasági országajánlást adott ki minden tagországra egyedileg szabva. A dokumentum természetesen a neten mindenki számára rendelkezésre áll magyarul is. Ahogyan a dokumentum fogalmaz: "A Bizottság 2025. június 4-én közzétette a Magyarországra vonatkozó 2025. évi országjelentést. Ebben értékelte a releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Magyarország által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Magyarország általi végrehajtását."

Az átlagember leginkább a kormánypropagandából szerez tudomást a jelentés megállapításairól feketeöves propaganda stílusban:

Valószínűleg Juli nénit és Kati bácsit kielégíti ez a Gonoszbrüsszel-narratíva, de azért érdemes egy kicsit beleolvasni az eredeti dokumentumba, melynek elérhetőségét - talán mondanom sem kell - egyetlen egy propagandakiadvány sem adja meg.

A dokumentumnak hasonlóan a négy évtizeddel ezelőtti Fordulat és Reformhoz, van egy helyzetértékelési és egy ajánlási része. Mazsoláztam mind a kettőből, nézzük először a helyzetértékelés néhány érdekesebb megállapítását:

• A Bizottság 2025. június 4-én megállapította, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn.
• Az EU többi részéhez képest továbbra is erősebb inflációs nyomás jelentkezik, miközben a gazdasági fellendülés lassú és lefelé mutató kockázatoknak van kitéve.
• Az államadósság-ráta nem csökken, és az adósságszolgálati kiadás és a bruttó finanszírozási igény továbbra is magas. A bankok és az állam kapcsolata még szorosabbá vált azon adópolitikai intézkedések miatt, amelyekkel a belföldi bankokat az államadósság megvásárlására ösztönzik.
• A háztartások és a vállalatok részére nyújtott támogatások és hitelek továbbra sem a megfelelő célcsoportokra irányulnak, és a hitelkamatok szabályozása korlátozza a monetáris politika hatékonyságát. Ugyanakkor a lakástámogatások és a kedvezményes hitelprogramok továbbra is torzítják a lakáspiacot, és fokozzák a lakásárakat felfelé hajtó nyomást.
• A támogatott hitelek aránya a Covid19-járvány előtti szinthez képest továbbra is magas, ami az alacsony hozamú és a termelékenységet kevéssé javító projektek finanszírozása miatt az optimálistól elmaradó tőkeallokációt eredményez. Bár az élelmiszerekre vonatkozó ársapkákat 2024-ben fokozatosan megszüntették, 2025-ben a kormány az élelmiszerek széles körére kiterjedően maximálta a kiskereskedelmi beszerzési ár és az értékesítési ár közötti árrést.
• A költségvetési célértékek gyakori és jelentős módosítása következtében a költségvetés nem jelent stabil alapot a piaci szereplők számára, és kétségessé teszi a középtávú költségvetési tervek hitelességét.
• A közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek.
• A versenyképességi mutatók tekintetében Magyarország 2024-ben az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban.
• A kiskereskedőket olyan adminisztratív beavatkozások is érintik, mint például a kiskereskedelmi ársapkák, az értékesítési árrés korlátozása, a kötelező árengedmények, az élelmiszerek lejárat előtt 48 órával történő értékesítésének tilalma és a kötelező online árjelentés.
• A magántőkealapok növekvő jelenléte új kihívásokat teremt. Ezt a vállalati struktúrát különösen a kormányhoz kötődő magánszemélyek alkalmazzák, mivel ez – az offshore vállalkozásokhoz hasonlóan – anonimitást biztosít számukra.
• Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását.
• A magyarországi vállalkozások által fizetett energiaárak a legmagasabbak között vannak az EU-ban.
• Az alacsony egészségügyi kiadások és az egészségügyi szakemberek tartós hiányának kezelésére irányuló szakpolitikai intézkedések továbbra is korlátozottak. A születéskor várható átlagos élettartam a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
• A nagyvonalú és nem célzott lakástámogatások és a korlátozott lakáskínálat hozzájárultak a lakásárak emelkedéséhez.

És akkor most nézzük a hangsúlyozottan nem követelésként, hanem ajánlásként megfogalmazott megállapításokat:

• Növelje a védelmi kiadásokat és fokozza az általános védelmi készültséget. (talán ez az egyetlen, aminek a békepárti lózungok ellenére eleget teszünk - P.J.)
• Vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
• Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ársapkákat és kamatplafonokat, valamint az azokkal egyenértékű intézkedéseket a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében.
• Elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét.
• Kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat, a meghatározott vállalkozások számára indokolatlan előnyt biztosító vagy hátrányt okozó, adott jogalanyokra szabott jogszabályok alkalmazását és a piactorzító, államilag támogatott tranzakciókat, valamint csökkentse a feltétlenül szükséges mértékre a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság alapelveivel.
• Gyorsítsa fel a fosszilistüzelőanyag-ellátás diverzifikálását az orosz forrásoktól való függőség fokozatos megszüntetése érdekében, és tegyen konkrét lépéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, különös tekintettel a gázolajra kivetett jövedéki adókkal kapcsolatos támogatásokra és a lakossági ágazat villamosítását akadályozó támogatásokra.
• A lakáságazati támogatási intézkedések keretében nyújtson célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében is.

Azért ugye így már kicsit árnyaltabb a kép. Hasonlóan a 40 évvel ezelőtti helyzethez, amikor is a reformközgazdászok a nép ellenségei voltak, most Gonoszbrüsszel és az ő csicskái, a "Tisza-Dobrev koalíció" az ellenségek. Ami optimizmusra adhat okot az az, hogy négy évtizede a Kádár-rendszer hamarosan megbukott, talán már Orbánék sem húzzák sokáig.