Már megint Eurovízió

Az Eurovíziós Dalfesztivál egyidős velem, ezért elvileg idén a 70.-et kellett volna megrendezni, de 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak egy emlékműsorra került sor. A 69. dalfesztiválnak idén Svájc adott otthont, mert tavaly a svájci versenyző, Nemo nyerte meg a versenyt. Akkori posztomban a dalverseny végét vizionáltam, mert:

• megint egy transznemű versenyző nyert;
• Izrael indulásával kapcsolatban komoly botrányok voltak;
• egy esélyes indulót állítólagos erőszakos magatartása miatt kizártak a versenyből;
• a műsor végén a győztes - bár akaratlanul - eltörte a trófeát.

Izrael indulása körül idén sem ment minden simán, Bázelben, ahol a versenyfolyamot rendezték, egész héten palesztinpárti tüntetések voltak, sőt, a műsorban is fel-fel tűnt egy-egy palesztin zászló. Több országban petíciót gyűjtöttek Izrael indulása ellen. De az izraeli énekesnő, Juvál Rafaél jelen volt a 2023. október 7.-i terrortámadásnál, megsebesült, és úgy élte túl, hogy halottnak tettette magát

A dalfesztivált a St. Jakobshalle-ban rendezték meg elképesztően magas színvonalon. A döntőre egyébként a bázeli labdarúgó-stadionban szurkolói zónát alakítottak ki, így további 35 ezer ember követhette élőben a fesztivált. Ma már a látványnak nem a technika, hanem csakis a képzelőerő szab határt. A három műsorvezető Sandra Studer énekesnő, az 1991-es római dalfesztivál svájci résztvevője, Michelle Hunziker topmodell, aki Eros Ramazzotti felesége is volt, valamint Hazal Brugger humorista és slammer voltak. A Studer és Brugger által az első elődöntőben előadott Made in Switzerland című dal olyan nagy siker volt, hogy többen azt javasolták, legyen ez a hivatalos svájci himnusz ☺.

Ami az eltört trófeát illeti, azt kalandos körülmények között pótolták: egy kisrepülő hozta egy kofferben a Svájci-Alpok fölött repülve, de kiugrottak vele ejtőernyővel, ahonnan egy síző majd egy snowboardos vitte tovább, aztán átadták egy hegyikerékpárosnak, aki véletlenül beleejtett egy folyóba, de egy vadvízi kajakos kihalászta, végül átadta egy kerekesszékes sprinternek, aki begurult vele a csarnokba. Az épségben megérkezett trófea körül elkezdett Nemo sündörögni, de ráripakodtak: Don't touch it!

Az is vicces elem volt, amikor Hazal Brugger beállt önkéntesnek a backstage-be, hogy bemutassa az ott dolgozók munkáját. Miközben egy díszletelemet toltak, a díszletmester rájuk kiáltott: Keep it strait! (Tartsátok egyenesen!). Mire Brugger: This is rarely heard on this show. (Ez ritkán hangzik el ebben a műsorban.) A vicc megértéséhez tudni kell, hogy a "strait" angolul nemcsak "egyenes"-t, de "heteroszexuális"-t is jelent.

Tény, hogy a tavalyi után idén is egy transz-gyanús énekes, a kontratenor hangon éneklő osztrák JJ nyert egy tipikus eurovíziós dallal: rendkívül érzelmesen, erős emóciós töltéssel előadott, de slágernek egyáltalán nem nevezhető nótával. Én, aki magam is pontozni szoktam a dalokat, egy kérdőjelet tettem a dal mögé, ami azt jelentette, hogy nekem nem tetszett, de megnyerheti.

És akkor a végeredmény, amely már évek óta a résztvevő országok (idén 37 ország indult) 5-5 tagú zsűrijének és a közönségnek a pontjaiból áll össze:

Jól látható, hogy az összesített pontversenyt Ausztria nyerte, de a legtöbb közönségpontot toronymagasan Izrael kapta, pedig a zsűripontok alapján csak a 14. helyen álltak. Érdemes egy pillantást vetni a zsűripontok és a közönségpontok közötti különbségre:

Katt a teljes képernyős nézetért

A vízszintes vonal fölötti országokat a zsűri jobban szerette, mint a közönség, míg a vonal alattiakat pont fordítva. Ez alapján a két legmegosztóbb ország Izrael és Svájc volt. Az alábbi térképen láthatjátok, mely országokban találták az izraeli dalt a legjobbnak:

Meglepő módon Izrael Azerbajdzsántól kapta a legtöbb pontot, 24-et, mert a zsűri is és a közönség is a legjobbnak találta. Ez lehet meglepő egy siíta muszlim országtól, de Azerbajdzsán és Izrael jó viszonyt ápol, az azeri zsidók zavartalanul sétálhatnak Baku utcáin. Orsi lányomtól tudom, hogy Tel Avivban az eredmény kihírdetése után (éjjel 1-kor!) azonnal légiriadó volt, palesztin barátaink nehezen viselték az Izrael melletti szolidaritást.

A másik nagy meglepetés Svájc volt, amelyet a szakmai zsűri 214 ponttal a második helyre tett, de a közönségtől egyetlen árva pontot sem kaptak!

Hazánk immár hat éve nem vesz részt a fesztiválon, a televízió sem közvetíti. Túlságosan genderpártinak tartjuk ugyanis, amelytől meg kell óvni a gyermekeket. (Már írom a bakancslistát, hogy ha nyer 2026-ban a TISZA, miket kell visszaállítaniuk. Az Eurovízióra való visszatérés az egyik ☺). De azért érdemes egy pillantást vetni, hogy a rendszerváltás utáni 35 évben hazánk hányszor, és milyen eredményességgel szerepelt a dalversenyen:

'93-ban indultunk először és azóta összesen 19-szer vettünk részt. Egyedül Pápai Joci volt ismétlő, egyben az utolsó magyar induló is. '98 és 2005 között már volt egy hosszabb szünet, de ha jól emlékszem, a Magyar Televízió ebben az időszakban is közvetítette a showt. Én minden esetre továbbra is maradok az Eurovíziós dalfesztiválnak, az európai szabadság és nyitottság szimbólumának elkötelezett híve.