IGEN - 2

Előző posztomban leírtam, hogy az orosz-ukrán háború alapvetően Ukrajna nyugatosodásáról, uniós csatlakozásáról szól, a területi kérdések csak másodlagosak. Rámutattam, hogy hazánk még 2024 őszén is a csatlakozás pártján állt, és felsoroltam saját érveimet a csatlakozás mellett. A tegnapelőtti Orbán-interjúban a miniszterelnök azzal indokolta a kormány csatlakozásról szóló nézeteinek megváltozását, hogy akkor még a háború elején voltunk. Nos, a minden szavazásra jogosultnak kipostázott szavazócédula mellé csatolt levélben felsorolt érvek mindegyike érvényes volt három évvel ezelőtt is. Vegyük sorra őket!

Pénzügyi kockázatok

Ukrajna pénzügyi megsegítése a csatlakozási folyamattól teljesen függetlenül már jelenleg is folyamatos. Van egy 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó támogatási program, melynek finanszírozására az Unió kötvényt bocsát ki. Erről 2024 február 6.-án döntöttek, amit Orbán Viktor is megszavazott! Célkitűzései:

• Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizációjának támogatása
• Ukrajna finanszírozási szükségleteinek támogatása annak érdekében, hogy az ukrán kormány fennakadás nélkül fenn tudja tartani a közszolgáltatásokat
• Beruházások mozgósítása az ukrán magánszektorban a gyors gazdasági helyreállítás és újjáépítés érdekében
• Ukrajna támogatása az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában
• Az ukrán társadalom egészének támogatása, segítve a háború társadalmi következményeinek kezelését

A támogatás három pillérre épül:

• Közvetlen pénzügyi támogatások Ukrajnának
• Egyedi beruházási keret Ukrajnának
• Csatlakozási támogatás

Ami az Ukrajnának a csatlakozása után járó felzárkóztatási és fejlesztési pénzeket illeti, itt az Uniónak ugyanazzal a dilemmával kell megküzdenie, mint annak idején a déli és keleti államok csatlakozásánál: A megnyíló piacok és befektetési lehetőségek megérik-e ezt a fajta invesztíciót. Valószínűleg a válasz: IGEN!

Mezőgazdasági kockázatok

Amikor Magyarország 21 éve csatlakozott az Unióhoz, a földalapú támogatásokat csak folyamatosan emelték fel a többi országok szintjére, nyilván hasonló lenne a helyzet Ukrajna csatlakozásánál is.
A földalapú támogatási rendszer reformja amúgy is napirenden van az Unióban, ami ellen a magyar gazdák erősen tiltakoznak. A földalapú támogatás lényegében azt a kockázatot próbálja kiküszöbölni, amit az időjárás változékonysága jelent a termelésben. Egy gazdálkodó ismerősöm mondta, hogy a termés valójában a bónusz, a földalapú támogatás a művelés költségeit fedezi. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a belvizek és az aszályok, és a földalapú támogatás jelenlegi rendszere nem ösztönöz a csatornázás és az öntözés kiépítésére. A ChatGPT szerint jelenleg a szántóterületek mindössze  5%-a (mintegy 150 ezer hektár) öntözhető Magyarországon. Ha a földalapú támogatási rendszert úgy alakítják át, hogy az ösztönzően hasson a csatornázásra, öntözésre és belterjesebb gazdálkodásra, akkor azon Magyarország csak nyerhet. Ez a reform Ukrajna uniós csatlakozásáig egészen biztosan megtörténik. Az Unió közös agrárpolitikájáról itt lehet olvasni.

Munkaerőpiaci kockázatok

Jelenleg hazánkban számos területen munkaerőhiány van. Nemcsak a képzettséget nem igénylő mezőgazdasági idénymunkák és a beteg- és idősgondozás területén, de komoly szakmunkáshiány mutatkozik az építőipari szakmákban is. Sokkal nagyobb veszély, hogy az ukrán munkások nem Magyarországon, hanem Németországban, Ausztriában és egyéb nyugati országokban szorítják ki a magyar munkaerőt. Kevesebb magyar fog kivándorolni, teljesül a "Gyere haza magyar!" program.

Nyugdíjakat érintő kockázatok

Valóban Ukrajnával még mindig érvényben van a szocialista időkben megkötött terület alapú ellátási kötelezettség: az az ország folyósítja a nyugdíjat, ahol az állampolgár letelepedett. Van egy kárpátaljai rokonunk, aki 20 éve áttelepült, és így részesül magyar nyugellátásban (igaz, ezt ki kellett perelnie a magyar államból).
De! Mivel az Európai Unióban biztosítás-alapú nyugdíjellátás van, a csatlakozási folyamat és jogharmonizáció során Ukrajnának is nyilvánvalóan alkalmazkodnia kell ehhez az uniós gyakorlathoz, vagyis ez egy értelmetlen riogatás.

Közbiztonsági kockázatok

Horvátország a csatlakozás után 17 évvel, Románia és Bulgária pedig 18 évvel lett a schengeni övezet tagja, vagyis addig határellenőrzésen estek át az utasok. Horvátország felé még határkerítést is építettünk! Ez nyilvánvalóan hasonlóan érvényes lesz Ukrajnára is. Bizonyára a csatlakozási tárgyalások részét fogja az is képezni, hogy milyen lépéseket tesz Ukrajna a kábítószer- és fegyverkereskedelem felszámolására.

Élelmiszerbiztonsági kockázatok

Az Európai Unió nem tiltja génmódosított élelmiszeripari termékek előállítását és forgalmazását, importját, de minden olyan élelmiszert és takarmányt, amely több mint 0,9% GMO-t tartalmaz, kötelezően fel kell címkézni. Vagyis az import és a takarmányozási célú GMO-k jelen vannak az EU-ban, de az EU szigorúan ellenőrzi és szabályozza a GMO-kat, különösen a termesztést és a címkézést.
Mivel Magyarország alaptörvényi szinten (XX: cikk. 2. bekezdés) tiltja a genetikailag módosított élőlényeket, nyilvánvalóan egyetlen EU-n belüli kereskedő sem próbálkozik ilyen eladásával Magyarországon.
A silány minőségű élelmiszerekkel pedig az a helyzet, hogy:

• Amennyiben egészségre károsak vagy nem felelnek meg a szabványnak, tiltsa ki őket a NÉBIH;
• Ha csak gyengébb minőségűek, de olcsóbbak, akkor meg döntsön a fogyasztó.

Természetesen lehet védeni a magyar gazdákat, de a fogyasztóknak is joguk van olcsóbb élelmiszerekhez. Végül is ugyanez a helyzet a sok kínai iparcikkel is, melyek elárasztják hazánkat. Ezek nélkül a szegényebb emberek nem tudnának ruházkodni. Aki meg tudja fizetni, nem vesz kínait (ha talál mást), majd ugyanez lesz az ukrán élelmiszerekkel is.
Azt azért meg kell jegyezni, hogy ma már a géntechnológia lényegesen fejletteb, mint 20 évvel ezelőtt, és a GMO növények szárasságtűrőbbek, kevesebb gyomirtó és rovarirtó szert igényelnek, ezért előállításuk jóval olcsóbb és kevesebb környezeti terhelést jelent. Magyarországon is felül kéne bírálni ezt a szigorú szabályozást.

Egészségügyi kockázatok

Attól félek, hogy a magyar egészségügy olyan szar, hogy nehezen elképzelhető, hogy egy ukrán beteg Magyarországon várja ki azt az öt évet, amíg csípőprotézis-műtéthez jut. Akkor inkább Németországba megy. Ami a nem kötelező védőoltásokat illeti, minket megvédenek az általunk megkapott védőoltások, így ha egy ukrán vendégmunkás nálunk kap szamárköhögést, nem igen jelent egészségügyi kockázatot. Az hogy tömegével jönnek majd Ukránok hazánkba és megfertőznek minket, az egészségügyi vészhelyzettel való alaptalan riogatás!

Az Orbán-kormány a jelenlegi "véleménynyilvánító szavazással" megint a legalantasabb ösztönökre, a félelemre, az idegengyűlöletre és a kapzsiságra épít, és jó úton haladunk afelé, hogy akármi is lesz Nyugat-Ukrajna sorsa, kölcsönös gyűlölet alakul ki országaink között, és ennek a kárpátaljai magyarok isszák meg a levét. Ezért arra kérlek benneteket, hogy:

Szavazzatok IGEN-nel, vagy ne küldjétek vissza a szavazólapot!