Parlament

Parlament

2025. április 17., csütörtök

IGEN - 1

Mivel Budapest 1. kerületében lakunk, minden nemzeti konzultációs kérdőívet rögtön az első napon megkapunk. Így az Ukrajna uniós tagságáról szóló "véleménynyilvánító szavazás" szavazólapja is megérkezett április 14.-én. Amint a posztom címéből is kiderül, határozottan az IGEN ý mellett vagyok, mégis komoly erkölcsi dilemmát okoz nekem, hogy válaszommal legitimáljam-e ezt a sunyi, otromba, undorítóan populista "szavazást". Valószínűleg tartom, hogy helyette inkább Adolf Hitler 1938-as Stimmzettel-jét fogom visszaküldeni.

Ha azt gondoljátok, hogy azért halt meg - hivatalos adat szerint - több mint 45 ezer ukrán katona, hogy Ukrajna megtarthassa a Krímet, Herszont, Zaporizzsját, Donyecket és Luhanszkot, akkor nagyon tévedtek. Ha azt gondoljátok, hogy Putyin háborúja mindössze területszerzési háború volt, szintén tévedtek. Egyszerűen a ruszkik nem akarták, hogy Ukrajna a balti államokhoz hasonlóan uniós tag lehessen, sokkal szívesebben látnának Ukrajna helyén egy második Belaruszt, Zelenszkij helyén pedig egy második Lukasenkát.

Érdemes visszamenni kb. 10 évvel, amikor Volodimir Zelenszkij, a színész és tévéproducer saját főszereplésével leforgatta A nép szolgája című televíziós sorozatot. A történet szerint egy történelemtanár egyik óráján kifakad Ukrajna korrupt, despota rendszere ellen, amit a diákjai titokban felvesznek és feltöltik a netre, mely hatalmas nézettséget ér el. Ez alapján a tanárt a legközelebbi elnökválasztáson megválasztják Ukrajna elnökének. Az ő állami bürokráciában való csetléséről-botlásáról, a korrupció, az oligarchia és a hatalmi nagyzolás elleni harcáról szól a sorozat, amit úgy is lehetett nézni, mint egy választási program: ilyen nyugatos Ukrajnát szeretnénk. A sorozat olyan népszerű lett, hogy Zelenszkij valóban megalakította a sorozat címével egyező nevű pártját, 2019-ben elindult a választásokon és fölényesen nyert.

Természetesen a tévésorozatban is téma Ukrajna EU-tagsága, amit az egyik vicces epizódban majdnem el is nyer. Sajnos tévedésből őt hívta fel Angela Merkel Montenegro elnöke helyett. Nézzétek csak:

Egyszóval Zelenszkij elnöknek mindig is határozott célkitűzése volt Ukrajna uniós tagsága. A szovjet titkosszolgálatnál edződött feketeöves Putyin viszont a színészből lett amatőr politikusnál gyengeséget szimatolt, és az gondolta, hogy könnyen megbuktathatja, és egy oroszbarát bábot ültethet a helyére. Csúnyán elszámította magát.

A háború kitörése után hazánk - csatlakozva nyolc másik uniós tagállamhoz - javasolta, hogy az EU minél előbb kezdje meg Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat. Íme:

Ezt természetesen egy MTI-közleményben is megerősítette a kormány. De még tavaly ősszel, amikor Várhelyi Olivér még a csatlakozási ügyekért felelős biztos volt az Európai Bizottságban, úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, mert teljesítette az ehhez szükséges elvárásokat. Ezt is nézzétek meg:

Nos, kilenc hónap alatt Donald Trumpot amerikai elnöknek választották, akinek eddig volt egy kudarcos békekötési kísérlete Ukrajna és Oroszország között, és a magyar kormányban pedig - ki tudja miért - úgy döntöttek, hogy:

"Egyszerűen csak köztudomású lett, rendkívüli gyorsasággal és mindenütt egy időben, hogy az ellenség Keletázsia és nem Eurázsia." - George Orwell, 1984.

Úgy gondolták, hogy ebbe a hatalmi játszmába - melybe teljesen nyilvánvalóan Putyin kérésére kezdtek bele - bevonják a magyar embereket is, és fullban nyomják annak ellenkezőjét, mint amit még egy éve hirdettek. Mára már egyenesen oda jutottunk, hogy ilyenek hangzanak el az állami híradóban:

"Az Európai Néppárt magyargyűlölő elnöke mindenáron hatalomra juttatná a Tisza Pártot Ukrajna EU-csatlakozásának érdekében."

Itt az őrület már tényleg fokozhatatlan. Na de miről is szól ez a "véleménynyilvánító szavazás": Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? Vagyis egy olyan kérdésben várják a véleményünket, mely optimális esetben egy évtizeden belül, hosszú-hosszú csatlakozási tárgyalások és jogharmonizációs folyamat végén válhat aktuálissá.

Két részre bontottam ezt a posztomat, a második részben fogok pontról pontra végigmenni a kormányzat által sugallt ellenérveken. Most csak áttekintem azt, hogy miért szavaznék (és szavaztam is a TISZA népszavazásán) igennel:

  • Százezer nemzettársunkról, a kárpátaljai magyarok sorsáról van szó. Egyrészt a csatlakozási tárgyalások kényszeríthetnék rá Ukrajnát, hogy a nemzetiségi jogokat tartsák tiszteletben, másrészt a csatlakozással minden fizikai határ is eltörlődne közöttünk és a kárpátaljai magyarság között.
  • Aki nemmel szavaz, 45 ezer ukrán hazafi halálát teszi értelmetlenné.
  • Jobb, ha baráti, velünk azonos értékeket valló szomszédunk van, mit egy gyanús, kiszámíthatatlan, velünk szemben eleve ellenséges ország.
  • Ukrajna óriási piaca nyílhatna meg számunkra. Sok üzleti kalandor (pl. Stadler Józsi bácsi) azzal kaszált sokat a rendszerváltás után, hogy Ukrajnába kezdett szállítani mindenféle - főleg élelmiszeripari - terméket. Sőt, Ukrajnában érdemes lesz majd cégeket létrehozni, amig olcsóbb a munkaerő, mint nálunk. Végül is ezt teszik a németek is hazánkkal. A háború utáni ukrán újjáépítés hatalmas projekteknek ad lehetőséget.
  • Az ukrán munkaerőre hazánkban is szükség van. Már most sokan dolgoznak a beteg- és idősgondozás területén, mezőgazdasági idénymunkákon. Ez bővülhet azokon a szakterületeken, ahol most óriási hiány mutatkozik a magyar szakemberek külföldre vándorlása miatt.
Posztom második részében fogom ízekre szedni a szavazólap mellékleteként érkezett kísérőlevél hét pontját. Várjátok türelemmel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése