Nosztalgiával visszaemlékezve pont 40 évvel ezelőtti első nyugati utazásomra (1978 nyarán két barátommal egy hónapot töltöttünk Angliában, Franciaországban és Olaszországban) beszámolok a Pál család idei nyaralásáról Észak-Tirolban és Dél-Bajorországban. A cél alapvetően az "őrült" II. Lajos bajor király kastélyainak megtekintése volt, de persze egyéb turisztikai helyeket is felkerestünk. Szállásunk osztrák oldalon, Reutte-ban volt, közel a német határhoz. Az apartmant úgy foglaltuk, hogy esetleg Orsi is eljöhetne velünk, de érthető, hogy egy hónappal az esküvője és két héttel a költözése után nem ért rá egy családi nyaralásra.
Úti élményeinkről a címben látható tematika szerint csoportosítva számolok be.
Tavak
 |
| A Mondsee partján |
A mintegy 750 km-es utat a Mondsee-nál szakítottuk meg egy kis ebédelésre és tóparti ejtőzésre. A Mondsee a salzkammerguti tóvidék egyik fesői tava, amit
három évvel ezelőtt már megcsodáltunk a Schafberg tetejéről, most pedig a tópartról nézhettük a hegyet.
 |
| Plansee |
Még az odaúton, közvetlenül a német-osztrák határ átlépése után autóztunk el a festői, hosszan elterülő Plansee mellett. Másnap aztán Linderhof felé tartva ismét a tó mellett vitt el az utunk, ekkor már megálltunk egy kicsit fotózni is.
 |
| Eibsee |
 |
| Eibsee |
Utazásunk második napján jöttünk el a Zugspitze németországi lábához, a hegyek koszorúzta Eibsee-hez. A köd miatt Németország legmagasabb hegycsúcsára nem volt érdemes felmenni, viszont csodálatos 8 km-es túrát tehettünk a tó körül, melyben apró szigetek vannak, némelyikén még ház is van.
 |
| Alpsee |
Utazásunk harmadik napján kerestük fel II. Lajos két kastélyát, Hohenschwangaut-t és Neuschwanstein-t. Mindkettő az Alpsee-re néző egy-egy dombon helyezkedik el, az egész környék elmondhatatlanul festői, nem csoda, hogy az ősi germán mítoszokhoz vonzódó király fantáziáját is megragadta a látvány.
 |
| Chiemsee |
Utolsó napunkon - a hazaúton - megálltunk a Chiemsee-nél, mert jó öreg Lajosunk ennek egyik szigetén emelte utolsó kastélyát, ahová áthajókáztunk.
Vízesések
 |
| Vízesés az Eibsee-nél |
Az Eibsee körül sétálva kisebb vízesések mellett vitt el az utunk, melyek a tavat tápláló patakokon alakultak ki.
 |
| Pöllat-vízesés |
 |
| Pöllat-vízesés |
Közvetlenül a Neuschwanstein-i kastély mellett található a Pöllat-szakadék a vízeséssel, amelyet Lajos király annyira szeretett, hogy még egy hidat is építtetett föléje, így módunkban állt a vízesést a hídról is megszemlélni, majd egy kis sétával a szakadék fölötti szakasz vízeséseit is megcsodálhattuk.
 |
| Stuiben-vízesés |
 |
| Stuiben-vízesés |
Egy félnapos túrával a szálláshelyünk közelében található Stuiben-vízesést jártuk körbe: a vízesés mentén felkapaszkodtunk a vízesés fölé épített Kanzel-kilátóhoz, majd a vízesés fölött átívelő függőhídon átmenve a Miniszterek lépcsőjén leereszkedve tértünk vissza kiinduló helyünkhöz.
Hidak
 |
| Mária-híd |
 |
| Sorban álló turisták a Mária-hídnál |
Már korábban említettem, hogy a Neuschwanstein-i kastély mellé, a Pöllat-szakadék fölé Lajos király egy hidat emeltetett, melyet édesanyjáról nevezett el Mária-hídnak. A tömegturizmusra jellemző, hogy a turisták a képen látható módon sorba álltak, hogy a hídról készíthessék el legjobb Insta-képeiket. Egy kicsit illúzióromboló volt, de a híd derekasan állta a rohamot.
 |
| Függőhíd a Suiben-vízesés fölött |
A Stuiben-vízesés fölött kifeszített függőhídról is már írtam. Az ezen való áthaladás jó lelki felkészülés volt az aznap délutáni igazi nagy attrakcióra.
A Highline179 gyalogos függőhíd szintén a szálláshelyünk közelében volt, a B179-es út fölé van kifeszítve 114 m-es magasságban, 408 m hosszúságban. Az út két oldalán álló erődítményt, az Eherenberg várat és a Claudia erődöt köti össze. A hídon azzal a büszkeséggel mentem át, mint az egyszeri drótos tót, aki a Lánchídon átsétálva csak ennyit mondott: Lám, mire vagyunk képesek mi, iparosok.
Kastélyok
II. Lajos király életének utolsó hat évében már egyáltalában nem foglalkozott az államügyekkel, minden idejét kastélyépítési hóbortjának szentelte. Nagy példaképe a 200 évvel korábban élt francia király, XIV. Lajos, a Napkirály, valamint az ősi germán mondahősök, Wagner operáinak hősei voltak. Ennek megfelelően kastélyai zömében az akkor már régen nem divatos barokk stílusnak megfelelően épültek és lettek berendezve. Lajost 41 évesen, 1886-ban elmebetegnek nyilvánították, majd rejtélyes módon pszichiáterével együtt holtan találtak rá egy tóban. Utódja a szintén elmebeteg öccse, Ottó lett, aki élete végéig nem volt tudatában annak, hogy milyen magas tisztséget tölt be, az államügyeket nagybátyjuk, mint régens intézte.
 |
| Linderhof |
A Linderhof kastély egy igazi mini-Versailles. A kis, "egyszemélyes" kastélyban sokat időzött Lajos, a barokk épületben, valamint a kertben, a kerti pavilonokban a francia történelmet, a görög-római és germán mitológiát idéző műtárgyak vannak. Ez az egyetlen kastély, melynek befejezését Lajos még megérhette.
 |
| Hohenschwangau |
A Hohenschwangau-i kastélyt még Lajos apja, II. Miksa építtette, ezért ez inkább megfelel a kor ízlésének. A kastélyt Lajos már 19 évesen megörökölte, külön szobát rendezett be benne Richard Wagnernek. Hálószobájából távcsövön keresztül felügyelhette a szemközti hegyen emelt Neuschwanstein kastély építési munkáit.
 |
| Neuschwanstein |
A Neuschwanstein-i kastély befejezését Lajos nem érte meg, maga alig több, mint 100 napot töltött a kastélyban. A hatalmas, díszletszerű trónterembe sohasem került be a trónus, a dalnokok csarnokában sohasem csendült fel a dal. Mégis ma ez a kastély Bajorország talán leglátogatottabb turistalátványossága. A pénztársor végére reggel kilenckor álltunk be, negyed 11-re kerültünk sorra, de csak a délután négyes csoportba kaptunk jegyet úgy, hogy 5-10 percenként indítják a csoportokat.
 |
| Herrenchiemsee |
A Herrenchiemsee kastélyt Lajos teljes egészében a Napkirály tiszteletére építtette, elhelyezése, kialakítása Versailles-re hajaz, a kastélybelsőben is XIV. Lajost és különféle francia történelmi eseményeket ábrázoló műtárgyakat találhatunk. Bár a kastélynak csak kb. a fele van berendezve, mert ennek befejezését sem érte meg a király, sőt, összesen mindössze 10 napot töltött itt, mégis elképesztő az a pompa, amivel itt találkozhatunk. Van egy hatalmas "parádé"-hálószoba, hiszen a királyok hálószobája annak idején közéleti helyszín is volt. Van viszont egy magánhálószoba is, nem kevésbé pompás, mint a másik. A bálterem 100 méter hosszú, de sohasem bálozott benne senki. Ilyen kastélyt építeni a XIX. század végén már olyan gáz volt, hogy Lajos halála után két évvel már meg is nyitották a nagyközönség számára.
Hegyek
 |
| Zugspitze az Eibsee felől |
 |
| Zugspitze Ausztria felől |
A környék legmagasabb hegyét, a Zugspitze-t csak kerülgettük, jártunk a lábánál német oldalon és osztrák oldalon egyaránt. Németország legmagasabb csúcsa (2962m) úgy, hogy lényegében rajta keresztül húzódik a német-osztrák határ.
 |
| Hafelekarspitze |
Az Innsbruck fölé emelkedő Hafelekarspitze-re (2334m) egy siklóval és két függővasúttal két átszállással (egy vagyonért) lehet feljutni, viszont a fenti látvány mindent kárpótol. Hozzá vagyunk szokva, hogy ilyen magas hegyekre csak telente járunk. A hegyről tisztán látható volt az egész innsbrucki medence és a város.
 |
| Ehrenberg |
Bár az Ehrenberg vár nem emelkedik túl magasan, mindössze 1100 méteren, az oda való felkapaszkodás mégis jó kis kardió-edzés volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése