Posztjaim

2019. május 15., szerda

Irtó jó ír utazásunkról írok - 3. rész

6. nap, italunk a Donegal Atlantic és Donegal Stout

Utazásunk hatodik napján hosszú buszozás vár ránk, mert a következő szállásunk fenn északon, Donegal városában lesz (300 km).
A látogatóközpont egy részlete
Utunk első állomása az N59-es út mentén a Connemara-i márvány látogatóközpontja. A környék bányáiban szépen erezett zöld márványt bányásznak, beltéri burkolásra és ékszerkészítésre használják.
Vadregényes úton haladtunk tovább a Kylemore apátsághoz. Az apátság a Pollacapall-tó mellett fekszik. Már a 17. században volt itt bencés apátság, a neogótikus várkastélyt pedig a 19. században építette egy manchesteri mágnás. Az apátság ma apácazárda, melyhez egy gyönyörű botanikuskert is tartozik, melynek üvegházai egy tűzvészben elpusztultak, de már folyamatban van a pótlásuk.
Az apátság

Az apátsági templom

A botanikuskert
Utunkat folytatva megcsodálhattuk Írország leghosszabb fjordját, a Killary-fjordot, melyben kagylótenyésztés folyik.
Temetőkápolna Drumcliffe-ben
Drumcliffe faluban megálltunk William Butler Yeats Nobel-díjas költő sírjánál. Írországnak négy irodalmi Nobel-díjasa van, a Yeats-en kívül Seamus Heaney, Samuel Beckett és George Bernard Shaw, és akkor még nem említettük James Joyce-ot. Valamennyien angolul alkottak.
Szállásunk Donegal városka főterén, a Diamond-on volt. A városkának van egy festői kikötője egy ferences apátság romjaival, és persze hangulatos étterme finom sörökkel.
Donegali kocsma

Ferences apátság romjai

7. nap, italunk az észak-ír Guinness

Hetedik napunk reggelén átlépjük az ír - észak-ír határt. Amikor az útra jelentkeztünk, még úgy volt, hogy a Brexit lezajlik és május elsejével az Egyesült Királyság kiválik az Unióból. Kiváncsiak voltunk, hogy mit kell majd átélnünk az uniós határ átlépésekor. A brexit az íreknek kicsit olyan, mint nekünk, ha Románia kilépne az Unióból: már beletörődtek, hogy Észak-Írország elszakadt tőlük, de az Unióban mégis leomlottak a határok. Tűlünk is kicsit távolabbra kerülne Erdély, ha mi vagy a románok kilépnének az EU-ból.
Szerencsére a brexit tolódik (talán örökre), és mi észre sem vettük, hogy már az UK területén buszozunk.
Freskó a házfalon
Utunk Derry-be vezetett először, melyet korábban Londonderry-nek hívtak, de amióta katolikus polgármestere van, újra Derry-nek nevezik a "fallal körülvett" várost. A '70-es években a város neve szinte minden nap szerepelt a híradásokban: 1972 január 30-án a brit rendőrség tüzet nyitott a katolikus tüntetőkre. A "véres vasárnapra" ma egy emlékmű, házfal-festések és a Foyle folyón átívelő Megbékélés Hídja emlékeztet.
Szent Columb anglikán székesegyház
A protestáns-katolikus ellentétek az elmúlt hetekben ismét fellángoltak, amikor Lyra McKee újságírónőt szélsőségesek lelőtték.
A Megbékélés Hídja
Korábban a városfalon belül éltek az anglikánok és azon kívül a katolikusok, ma már inkább a folyó választja el a még mindig békétlenkedő feleket.
Dunluce-kastély
A várost elhagyva északkelet felé vesszük az irányt, vár ránk Észak-Írország híres természeti képződménye, az Óriások Lépcsője. Előtte elhaladtunk egy festői tengerparti várrom, a Dunluce-kastély mellett.

Orgonák
Az Óriások Lépcsője egy óceánparti bazaltképződmény, ugyanolyan hatszög-keresztmetszetű oszlopokból áll, mint a badacsonyi vagy szentgyörgy-hegyi bazaltorgonák. A legenda szerint az ír óriás, Finn MacCool épített egy kőátjárót esküdt ellensége szigetéig, de az felfedezte szándékát és üldözni kezdte. Ekkor elveszítette bakancsát, egy hatalmas bazaltkövet. Finn-t a felesége mentette meg, aki csecsemőnek öltöztette. Amikor az ellenséges óriás meglátta, hogy már a csecsemő is milyen hatalmas, megijedt és visszaszaladt a szigetére.
Az óriás bakacsa

Óceánpart

A lépcsők
Mielőtt szekerünk rúdját Belfast felé fordítanánk festői utakon autózunk az észak-ír óceánparton.
Szemben már Skócia van
A Trónok Harcának számos jelenetét ezen a vidéken forgatják, meg egy belfasti filmstúdióban, ezért nagyon komoly GOT-turizmus alakult ki. Tiszta az idő, szemben már a skót szigeteket és félszigeteket látjuk.
Ballycastle-től egy gyönyörű, kanyargós szűk úton, kies tájon haladunk, zöld mezők, legelésző birkák, csörgedező patakok között. Mikor újra kiértünk a főútra, megtapsoltuk a sofőrünket.
Zöld fű, legelésző birkák
Estére megérkezünk belfasti belvárosi szállodánkba. 
Kilátás szállodánk ablakából
Este a csoport elkölti utolsó vacsoráját a Robinson étteremben, ahol megkóstolom az észak-ír Guinness-t is, mert az idegenvezetőnk esküszik rá, hogy ez kicsit más, mint a dublini gyárban főzött nedű.
Elérkezett utolsó éjszakánk az ír szigeten.

8. nap, italunk a boltban vásárolt Hop House 13 világos sör

Utolsó napunk délelőttjén várnak bennünket a belfasti szárazdokkok. Jó évszázaddal ezelőtt Belfastban épültek a világ legnagyobb utasszállító hajói, így a legendás Titanic is, valamint testvérhajói, a Britannic és az Olympic. Mindhárom hajó büszkén viselte az RMS (Royal Mail Ship), vagyis postahajó előtagot, mellyel állami támogatás is járt.
A Titanic-múzeum
A Titanic elsüllyedésének 100. évfordulójára, 2012-ben nyílt meg a Titanic-múzeum az egykori hajógyár helyén. Az építészetileg is figyelemre méltó épületben hat szinten mutatják be a látogatóknak a belfasti hajógyár és a Titanic építésének, vízre bocsájtásának és katasztrófájának történetét, filmet nézhetünk a roncsok megtalálásáról, beülhetünk a mentőcsónakba, láthatjuk, milyen volt egy első-, egy másod- és egy harmadosztályú kabin. A Titanic és a Trónok Harca Belfast legnagyobb látványosságai.
Belfasti kikötő

Kishajó a szárazdokkban

Titanic-filmek plakátjai
Délben már vártak ránk a városházán, a mi Parlamentünkkel egyidős épületben vezetett látogatásra. A belfasti önkormányzatnak 60 képviselője van, és évente rotációs rendszerben választanak új polgármestert.
Az ülésterem

A városháza előtt Victoria királynő szobra
Akárcsak Londonban
Volt egy órácskánk még sétálni a londoni taxikra hajazó belfasti taxikkal és emeletes buszokkal tarkított városban, majd Thony elvitt minket abba a városrészbe, ahol még megvan az a többször megmagasított falszakasz, mely a katolikusokat és az anglikánokat választotta el egymástól.
Belfasti "berlini" fal

Az egykori bíróság, itt ítélték el at IRA harcosait

Három után már a repülőtéren voltunk, melyet George Best-ről, a legendás labdarúgóról neveztek el. Kis forgalmú vidéki repülőtér. Amszterdamba menő gépünk késve indul, szerencsére az amszterdami csatlakozás is, ezért csak hajnali egy után kerültünk ágyba.
Hát ez volt írországi utazásunk története.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése