Pingpong

Budapest 2019 sportfővárosa. Magyarországon idén négy olimpiai sportágban is rendeznek világbajnokságot: asztalitenisz, vívás, kajak-kenu és öttusa. Ezen kívül Budapesten rendezik idén a Maccabi Európa Játékokat is. És ha minden igaz, őszre átadják az új Puskás Ferenc Stadiont.
Az asztalitenisz világbajnokság éppen ma ér véget, és ahogyan a magyar versenyzők sorra kiestek a selejtezők során, úgy csappant meg a médiaérdeklődés is az esemény iránt. Pedig Magyarország valaha éppen úgy pingpong nagyhatalom volt, mint ahogyan volt egy fél évtized, amikor a labdarúgást is magyar sportnak nevezhették.
1926 óta rendeznek világbajnokságot ebben a sportágban, Budapest 1929, 1931 és 1950 után most rendezi meg negyedszer ezt az eseményt. 68 aranyéremmel és összesen 202 éremmel még mindig másodikok vagyunk Kína mögött a ranglistán. Az első helyezett Kína csak a '60-as évek elején kezdett feltűnni a nemzetközi mezőnyben, hogy aztán mára teljes legyen a dominanciájuk. Hazánk utoljára pont 40 éve, 1979 nyert világbajnokságot, csapatban a legendás Jónyer-Klampár-Gergely trió. Az évforduló alkalmából fogadta is őket a köztársasági elnök. Emlékszem, a '70-es évek második fele legendás időszaka volt a magyar sportnak: újra kijutottunk a labdarúgó világbajnokságra (1978-ban még csak 16 csapatból állt a mezőny), sakkcsapatunk is sikereket ért el a sakkolimpián (a Szovjetunió mögötti örök másodikokból 1978-ban sikerült végre elsők lennünk a férfiak versenyében). Asztaliteniszben Jónyer István Klampár Tibor oldalán '71-ben Nagojában, Gergely Gábor oldalán '75-ben Kalkuttában páros világbajnok volt, '75-ben az egyéni világbajnoki címet is sikerült megszereznie. A női mezőnyben még régebben voltunk világbajnokok: '57-ben a Simon-Mossóczy páros, egyéniben még régebben, '49-ben Farkas Gizella.
Európa-bajnokságot 1958 óta rendeznek, az első Budapesten volt, de '82-ben és 2016-ban is rendeztünk EB-t. A férfi csapat utoljára '82-ben, a női 2007-ben nyert, egyéniben a férfiaknál Gergely Gábor '78-ban volt bajnok, a nőknél Bátorfi Csilla '86-ban. Férfi párosban '74-ben Jónyer-Klampár nyert utoljára Európa-bajnoki címet, női párosban a Tóth Krisztina - Póta Georgina páros 2008-ban (Póta Georgina számított a mostani VB legnagyobb magyar esélyesének is).
A sok legendás magyar férfi és női asztaliteniszező között azért érdemes megemlíteni Szabó Gabriella kétszeres Európa-bajnokot, mert őhozzá járt pingpongozni Petra egy évig a Statisztikába, a Marczibányi térre (Gabriella telefonszáma mind a mai napig benne van a telefonom címlistájában, igaz, Orsi pedig Temesvári Andreához járt teniszezni). Petra úgy gondolta, hogy majd eljár az edzésekre, és hamarosan úgy fog pingpongozni, mint egy bajnok. Nagyon megviselte az adogatógép meg az 500 tenyeres - 500 fonák monotonitása. Viszont jó alkalom volt arra, hogy megértse: semmi, de semmi nincsen kitartó gyakorlás nélkül.

 Az élet igazságtalansága - és ez érvényes sportra, zenére egyaránt -, hogy sokan gyakorolnak nap mint nap kitartóan, hajnalban kelnek, rááldozzák a fiatalságukat, de csak a töredékükből lesz igazi tehetség. Talán az okozhat némi megnyugvást, hogy az élet más területén biztosan megtérül a befektetésük.