Szaracén gondolatok: Ki a zsidó?

Ígérem, ezzel a posztommal befejezem a magyar zsidóság megosztottságáról való elmélkedésemet. Arról a megosztottságról, amely már közvetlenül az 1867-es zsidó emancipációs törvény kihirdetése után, az 1868-ban megrendezett zsidó kongresszussal kezdődött. Ezen a kongresszuson vált szét az ortodox és neológ irányzat. Hamarosan, 1877-ben a magyar törvényhozás elismert egy harmadik zsidó vallási irányzatot, mely a Statusquo Ante névre hallgatott, és magyarul annyit tesz, hogy legyen úgy, mint régen volt. A Statusquo Ante végül 1927-ben az országos szervezet megalakulásával vált hivatalossá. A 2004-ben megalakult EMIH magát a Statusquo Ante jogutódjának tekinti, ezért is kaphattak történelmi egyházi státuszt.
Most, hogy úgy tűnik, Orsi lányom esküvője elől minden adminisztratív akadály elhárult és ma este beköszönt az 5779. esztendő, hadd adjak frontjelentést az EMIH és a MAZSIHISZ között dúló vallásháború újabb csatáiról, az EMIH újabb győzelmeiről:
A héten felavatták és a tóratekercs tóraszekrénybe való elhelyezésével ünnepélyesen működő zsinagógává nyilvánították a budavári Zsinagógát a Táncsics Mihály utcában. A zsinagógát a Budavárat 1686-ban a törököktől visszafoglaló egyesült keresztény hadak felgyújtották, a teljes budai zsidóságot lemészárolták. Ez volt az első jelentősebb magyarországi zsidó pogrom. Az új zsinagógát ünnepélyes körülmények között avatták, ott volt a köztársasági elnök, az amerikai nagykövet, és a Szól a kakas már című dalt maga levitézlett Mága Zoltán hegedülte. Na de ki kapta meg a zsinagóga működtetésének jogát? Naná, hogy az EMIH.
Pár nappal később sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a négy évvel ezelőttre, a holokauszt 70. évfordulójára ígért emlékmúzeumot, a józsefvárosi pályaudvar helyén épített Sorsok Házát is az EMIH kezelésébe adják, az EMIH koncepciója szerint fejezik be. A Sorsok Házáról tudni kell, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter Zoltai Gusztávval, a MAZSIHISZ akkori elnökével kezdte meg a múzeumról az egyeztetést, de a projekt gazdája, a Terror Háza igazgatója, Schmidt Mária számára a korábban munkásőr Zoltai személye elfogadhatatlan volt, ezért évekig állta a projekt. Az új miniszter, Gulyás Gergely viszont hamar megegyezett Köves Slomóval, az EMIH vezetőjével, így a múzeum jövőre megnyílhat. A MAZSIHISZ mi mást tehetett, közleményben adott hangot nemtetszésének.
A MAZSIHISZ már idén tavasszal is elkönyvelhetett egy veszteséget: az önálló egyházként működő, de korábban a MAZSIHISZ szervezeti keretein belül tevékenykedő MAOIH (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) is kilépett a MAZSIHISZ-ből, ezzel a MAZSIHISZ-en belül már valóban csak a neológ hitközségek maradtak meg.
Bartus László tollából egy nagyon érdekes cikket olvastam az EMIH felemelkedéséről, a Fidesz-kormányzathoz való kötődéséről, ideológiai és pénzügyi hátteréről. A cikk már több mint két éve íródott, természetesen valóságtartalmáról nincs módom meggyőződni. A cikk szerint az EMIH vallási alapját adó, és előző posztomban már említett Chábád Lubavics haszid vallási irányzat legfőbb vallási támasza Moshe Leib Rabinovich rabbi, a pénzügyi forrásokat pedig egy Munkácsról származó gazdag amerikai milliárdos, Alexander Rovt biztosítja. Az üzletember a cikk szerint nemcsak az EMIH terjeszkedését támogatja, de média-vásárlásaival és ingatlanbirodalmának magyarországi terjeszkedésével az Orbán-kormányt is segíti. Bartus azt állítja, hogy Orbán népszerű egyházakon keresztül igyekszik befolyását az ellenzéki médiára is kiterjeszteni: a Hit Gyülekezetén keresztül az ATV-re, az EMIH-en keresztül pedig a Klubrádióra és a 168 Órára. Bartus szerint már az EMIH neve is árulkodó: a magát Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek nevező haszid irányzatnak annyi köze van az egységességhez, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének az együttműködéshez. Ha saját szervezetedet egységesnek deklarálod, ezzel jelzed, hogy aki veled nem ért egyet, az rombolja az egységet.
Érdekes az EMIH káderpolitikája is. A budavári zsinagóga új rabbija, a fiatal Faith Aser 2004-ben még a Ferencváros B-közép radikális, olykor antiszemita rigmusokat skandáló szurkolója volt. De hasonlóan az EMIH kebelére tért meg a korábbi Jobbik alelnök, Szegedi Csanád is, aki megismerve zsidó gyökereit, felhagyott korábbi jobboldali nézeteivel.
A Chábád Lubavics mozgalom vallási központja és a szatmári haszid zsidók vallási központja jól megfér egymás mellett a brooklyni Williamsburg kerületben. A szatmári haszidok a zsidóság ultrakonzervatív irányzatát képviselik, anticionista nézeteket vallanak és a holokausztot az Örökkévaló büntetésének tekintik, amiért a zsidók elhagyták régi hagyományaikat. A szatmári haszid zsidók vastörvényei közül sikeresen kitört, és a vallási közösség életét több könyvben is bemutatta Deborah Feldman írónő. Mi tavalyelőtti hegyaljai nyaralásunk alkalmával találkozhattuk a szatmári haszid csodarabbi-turizmus jeleivel, az amerikai adományokból újjáépített zsinagógákkal, szépen rendben tartott zsidó temetőkkel és az újonnan épült zarándokszállásokkal. Posztom végére erről teszek be néhány fényképet: