Becsengetés

241 évvel Mária Terézia közoktatási rendelete után megvolt a 9. Nemzeti Tanévnyitó is. Ezúttal már csak legkisebbikünk érdekelt az oktatásban, mert már Orsi is befejezte egyetemi tanulmányit Izraelben. Az Államkincstár javára legyen mondva, egészen mostanáig elismerték Orsi eltartott státuszát, június végéig figyelembe vették a családi adókedvezményben és a családi pótlékban is.
Petra most lett kisgimnazistából nagygimnazista, lényegében olyan, mintha most fejezte volna be a nyolc általánost. Sokan el is mentek az osztályából másik négyosztályos gimnáziumba, főleg olyanok, akik a reáltudományokban szeretnének elmélyedni. Petra hosszas fejtörés után választotta a matematika-fakultációt, amely erős versenyben volt a történelemmel. Én azzal győzködtem, hogy míg a történelem-ismeretek bármikor pótolhatók, a matematika annyira alulról építkező tudomány, hogy ott elég egyszer elveszteni a fonalat, hogy többé már semmit se értsünk az egészből.
A kormányzat a második Fidesz-kormány megalakulásától tart számozott Nemzeti Tanévnyitót, így tartunk most a kilences sorszámnál, bár becsületükre legyen mondva, ezt már egyre kevésbé hangsúlyozzák. A Nemzeti Tanévnyitók helyszínei sorrendben az alábbiak voltak:

1. Hódmezővásárhely
2. Lipót (falusi iskola 15 tanulóval)
3. Pécs, Ciszterci Gimnázium
4. Debrecen, Református Kollégium
5. Budapest, XI. kerület
6. Hejőkeresztúr
7. Érd
8. Nagykőrös, Arany János Református Gimnázium
9. Esztergom, Szent Erzsébet Gimnázium

A kilenc tanévnyitóból négyet tartottak egyházi iskolában, ez akkor is kissé túlreprezentált, ha egyébként valóban évről-évre nő az egyházi iskolák arányszáma. Az alábbi két képen az egyházi fenntartású gimnáziumok és általános iskolák arányát láthatjátok megyei bontásban:

Borsodban már több az egyházi gimnázium, mint az állami! Olvastam egy tanulmányt, mely szerint amíg országosan az állami iskolákban a családi háttérindex -0,19, a roma tanulók aránya 15,16%, addig az egyháziban ugyanezek a számok +0,16, ill. 10,17%.(A családi háttér-index egy komplex mutató, amit a kompetenciaméréssel egy időben felvett háttérkérdőívek alapján számolnak. Ez olyan dolgokra kérdez rá, mint például a család jövedelme, a szülők iskolai végzettsége, a család otthonában lévő könyvek száma, tanulási támogató környezet, stb. Ráadásul ez jobb átlagot mutat ott, ahol a számításban a leghátrányosabb helyzetűek adatai meg se jelennek, hiszen ők nem tudják kitölteni a kérdőíveket!) Hasonló arányokat mutat a diplomás anyák aránya az állami általános iskolában 21,5% , az egyháziban 26%. Helyi szinten ennél sokkal rosszabb a helyzet, az eltérés általában lényegesen magasabb  (Forrás itt található: szemlelek.blog.hu).
Nem arról van szó, hogy az egyházi iskolák elhalásszák a jobb tanulókat, hanem egyszerűen arról, hogy az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévő szülőknek jobb az érdekérvényesítő képességük, inkább viszik el a gyermekeiket olyan iskolákba, melyekben színvonalasabb oktatást remélnek. Ezzel óhatatlanul hozzájárulnak a szegregációhoz, teszik ezt állami támogatással. Nem véletlen, hogy sok országban ennek megakadályozása érdekében az egyházi fenntartású iskolák nem kaphatnak állami támogatást.
Ami a mostani tanévnyitót és Kásler Miklós emberminiszter beszédét illeti, elmondható, hogy visszafogott volt mind az ünnepség, mind a beszéd. A Szent Erzsébet gimnázium aulája nem volt túldekorálva keresztes zászlókkal, és Kásler is csak éppen annyit beszélt a kereszténységről, hogy ennek szellemében emelkedett fel a magyar kultúra, amit nem is igazán lehet vitatni. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt ezer évben minden értéket befogadtunk, ettől lett erős a kultúránk.
Sokan arra számítottak, hogy a miniszter hosszasan fog beszélni az új Nemzeti Alaptantervről, de erről egy szó sem esett, valószínűleg még sok vita van róla a kormányon belül. Azt azért elmondta, hogy az alaptantervvel kapcsolatban elsősorban erkölcsi támogatást várnak a pedagógusoktól, amiből nekem az jött le, hogy széles körű szakmai vita nemigen lesz majd.