Európa ugyanúgy óvatlan volt 1930-ban, a nemzetiszocialisták első jelentősebb választási eredménye után, mint most, az európai populizmus újjáéledése kapcsán. Az Európai Unió határozatlanul, bizonytalanul kezelte a fokozódó migrációs krízist, teret engedve az euroszkeptikus, populista, autokráciába hajló politikai erőknek. Most Magyarország ennek az új, illiberális, politikai korrektséget tagadó mozgalomnak a vezére kíván lenni, legalább is Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszéde ezt a szándékot hangoztatja.
Leemeltem a könyvespolcunkról Thomas Mann Európa, vigyázz! című kötetét, melyet a Nobel-díjas író előadásai, esszéi, beszédei alapján állítottak össze. Thomas Mann igazi européer volt, a XIX. századi szellemi mozgalmak, a humanizmus és a szociáldemokrácia elvei alapján szállt síkra az egyre erősödő fasizmussal szemben. Osztályrésze a száműzetés és állampolgárságától való megfosztás lett. Bár előadásaival végighaknizta a világot, mire hallgatni kezdtek rá, már késő volt.
Egy ilyen 1937-es budapesti előadása kapcsán írta József Attila a Thomas Mann üdvözlése című versét, melyben a német szellemóriást, mint "fehérek közt egy európait" köszöntötte. Versében többek között ezt írja:
"Te jól tudod, a költő sose lódít:
az igazat mondd, ne csak a valódit..."
Erre visszhangzik a szerző 1938-ban íródott előszavának mondata: "Azzal, ami Nyugaton igaz, ha nem is mindig való, talán annyira össze vannak fűződve, hogy hogy néha esetleg segíthetnének ébren tartani az érzéket az igazság iránt..."
A '30-as évek német tömegpropagandája kísértetiesen hasonlított a mai tömegpropagandára, melyről a szerző így írt: "Ma rájöttek, hogy fontosabb is, meg könnyebb is uralkodni rajtuk [mármint a népen, P.J.], aképpen, hogy egyre tökéletesebbé fejlesztik a tömegek lélektanán való játszás otromba művészetét, azaz: aképpen, hogy a propagandát léptetik a nevelés helyébe, - mindezt, úgy látszik, belső hozzájárulásával a tömegeknek, amelyek modernebbnek és ismerősebbnek érzik a ravasz propagandatechnikát, mint bármilyen nevelési eszmét. A tömegek megszervezhetők, s kiderül, hogy még hálásak is mindenféle megszervezésért, tekintet nélkül arra, milyen szellemű az, még ha az erőszak szelleme hatja is át. Az erőszak elve rendkívül egyszerűsíti a dolgokat; nem csoda, hogy a tömegek megértik."
Máshol ezt írja: "Az erőszakon kívül a kispolgár csak a hazugságban hisz, s ebben talán még forróbb hittel, mint amabban."
Egy harmadik helyen: "A nyilvánosság csak egy hangot ismer, az övét. Minden mást elhallgattat, nincs ellentmondás, nincs a leghalkabb ellenvélemény, - azt mondhatja, amit akar, zavartalan örömmel csördítheti a hazugság ostorát a fülekbe, - a propaganda hazugság-ostorát."
Európát e szavakkal figyelmezteti: "...ha nem képes többé arra, hogy lelkét bajvívó frissességre ébressze, el fog pusztulni, és egy olyan Európa lép a nyomába, amely csak történelmi hagyományként viseli a nevét és amely elől jobb lenne közömbös időnkívüliségbe rejtőzni."
Thomas Mann megvetette a nemzetiszocialisták "Kulturkampf"-ját, mely szintén erős hasonlóságot mutat a tusnádfürdőn meghirdetett orbáni kultúrpolitikával. "A művészet irtózik a középszerűtől, mint ahogyan irtózik az útszélitől, ízetlentől és alacsonytól, az undok klisétől; mert ő maga a minőség, az igény, a kielégíthetetlenség." - írja. "A kultúra fogalmát és színvonalát alulról, a csőcselék szájaíze és mértéke szerint határozni meg, - épp ez a demagógia és semmi más."
L. Simon László, az Orbáni kultúrpolitika egyik megmondóembere a Bálványosi Szabadegyetem egyik fórumbeszélgetésében képes volt Parti Nagy Lajosról azt mondani, hogy az írónak problémái vannak a magyar nyelvvel.
A mostani Orbán-kormány kiüresedett kultúrpolitikáját mi sem szemlélteti jobban, mint hogy alakuló ülését a Klebelsberg-kúria üres könyvtárszobájában tartotta meg:
A negyedik Orbán-kormány alakuló ülése üres könyvespolcok között |
A berlini könyvégetés-emlékmű |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése