Posztjaim

2018. április 17., kedd

Orbán Viktor, Tisza Kálmán és a történelmi emlékezet

A Fidesz a legutolsó választási győzelmével már mindenképpen történelmet ír. A rendszerváltás után még soha nem volt olyan kormányzó párt, mely két ciklusnál tovább maradt volna. Most a Fidesz nemcsak folyamatosan a harmadik ciklusát kezdheti, de a rendszerváltás utáni negyedik Orbán-kormány alakul, mellyel Orbán Viktor történelmi rekordot dönthet meg: ő lehet a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnök evőr. Jelenleg Tisza Kálmáné ez a dicsőség, aki 1875 és 1890 között folyamatosan 15 évig töltötte be ezt a posztot. Ha Orbán a mostani új ciklus végéig hivatalban marad, 16 év (igaz, nem folytonos) miniszterelnökséget mondhat magáénak.
Orbán Viktor és Tisza Kálmán hatalomgyakorlásában sok közös vonás van:
  • Tisza Kálmán ügyes kompromisszumokkal és személyes tekintélyével erős hatalomkoncentrációt tudott megvalósítani a Szabadelvű Pártban. Ez hasonlít Orbán "centrális erőtér" taktikájához.
  • Mindkét miniszterelnök kormányzási ideje egy fellendülő európai gazdasági környezetben zajlott.
  • Tisza híveit, pártja vezető tagjait különböző állami intézmények, közigazgatási egységek élére állította, akárcsak Orbán.
  • Tisza Kálmán a parlamenti választásokon a különféle választási "fogások" - etetés, itatás, a választói névjegyzékek meghamisítása, fegyveres erő - alkalmazásától sem rettent vissza. Orbán pedig megmutatta, hogy a mai világban ugyanezt a pártpropaganda céljára felhasznált közszolgála sajtóval lehet megvalósítani.
  • Tisza Kálmán a szellemi és művészeti élet nagyjait baráti körébe vonta (Mikszáth, Jókai). Orbán ugyanezt a politikát a Magyar Művészeti Akadémián keresztül valósítja meg.
  • Tisza Kálmánról közismert, hogy általában kivonta magát a viták gyűrűiből. Orbán Viktor sem hajlandó személyes vitában részt venni.
  • Tisza párttársaitól szigorú vasfegyelmet követelt, és igyekezett mindent és mindenkit a lehető legszigorúbb kontroll alatt tartani. Gúnyneve ez volt: Generális. Nos, ugyanígy a Fideszben és a kormányban is minden szál Orbán kezében fut össze.
  • Tisza Kálmán bukását végül is túlságosan is keménykezű és gyakran ellentmondásos kormányzása, valamint sok szövetségesének a korruptsága okozta. Orbán Viktort is rendkívül sok korrupt funkcionárius vagy közpénzen gazdagodó vállalkozó veszi körül.
Tisza Kálmán kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének egyik leglátványosabb fejlődése, az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged teljes, a korábbinál is szebb újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), a győztes kiválasztása (1883) és az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. al-Duna), vasútépítéssel együtt. Ennek ellenére a történelmi emlékezet mintha teljesen elfelejtette volna az idősebbik Tiszát, szinte kizárólag fiáról, Tisza Istvánról emlékezik meg.
Tisza Kálmánról nincs közterület elnevezve Magyarországon. Valaha volt, az egykori budapesti Vásártér lett Tisza Kálmán tér, melyet a II. világháború után Köztársaság térnek neveztek. 2011-ben a KDNP javasolta, hogy a Köztársaság tér ismét legyen Tisza Kálmán tér, de ugyanebben a javaslatában kitért arra, hogy II. János Pál pápáról is el kéne nevezni egy közterületet. A fővárosi közgyűlés a két javaslatot összevonta, és a Köztársaság térből II. János Pál Pápa tér lett, egyben megszületett az egyik legfurcsább MTI közlemény.
Tisza Kálmánnak nincs szobra. Valaha volt, 1928 és 1942 között Berettyóújfaluban, a városháza előtt. A bécsi döntések után a szobrot átszállították Nagyváradra, Tisza Kálmán szülővárosába. '45 után a románok újra megkapták Nagyváradot, és a szobrot eltávolították (állítólag előtte felajánlották Magyarországnak, de nekünk nem kellett).
Szentgyörgyi István alkotása korabeli képeslapon
Tisza Kálmánnak csak egyetlen közintézmény viseli a nevét, egy orosházi szakiskola.
Hát ilyen érdekes a történelmi emlékezet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése