Bátor civilek viszont ma négy éve úgy döntöttek, hogy elfoglalják az építési területet. A felépítendő emlékmű helyére - mely akkor már körül volt kordonozva - két egymással szembe állított széket helyeztek el, ez szimbolizálta a párbeszéd szükségességét. És bár a csatát elvesztették, mert az emlékmű lopva mégiscsak felállíttatott, a háborút megnyerték. Az emlékművel szemben a '44-ben elhurcolt zsidók tárgyaiból, dokumentumaiból egy alternatív emlékművet, eleven emlékművet hoztak létre. Megalakult az Eleven Emlékmű Közösség, jelképük a két szembefordított szék lett.
A közösség, azon túl, hogy gondozza az alternatív emlékművet, heti rendszerességgel vitafórumot tart a Szabadság téren, afféle agora, Hyde Park Corner alakult ki, ahol fontos közéleti témákat vitatnak meg, meghívva a témák elismert szaktekintélyeit is. Komolyan veszik a két szembefordított széket, mindennél előbbre valónak tartják a pátbeszédet, a vitát. Facebook-oldalukon nyomon követhető a tevékenységük.
Ma, a területfoglalásuk negyedik évfordulójára ünnepi összejövetelt szerveztek az emlékmű előtt, melyre mi is elmentünk. A nyitóbeszédet Majtényi László egykori ORTT elnök, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója, volt köztársasági elnökjelölt mondta, majd az emlékmű közelében felállított sátorban folytatódott a rendezvény. Három író, Závada Pál, Parti Nagy Lajos és Spiró György tartottak felolvasást. Závada a Természetes fényből olvasta fel a német megszálláshoz kapcsolódó fejezetet, Parti Nagy az egyik Fülkefor-könyvéből idézte az emlékműállításáról szóló meséjét, Spiró pedig egy rövid esszét írt a mai alkalomra.
A felolvasások után a budapesti I. és V. kerületi választókerület képviselőjelöltjeivel volt beszélgetés. A meghívottak közül a Hollik István (Fidesz-KDNP) és Losonczy Pál (Jobbik) nem fogadta el a meghívást, a Kétfarkú Kutyapárt jelöltje pedig visszamondta a szereplést. Izgatottan vártuk Juhász Pétert (Együtt), aki már a délelőtt folyamán - példát mutatva a többi ellenzéki képviselőjelöltnek - visszalépett a jelöltségtől. Nagy tapsot kapott a közönségtől. Eljött még Csárdi Antal (LMP), fekete-Győr András (Momentum) és Váradiné Naszályi Márta (MSZP-P) is. Már az nagyon érdekes volt, hogy mennyire eltérően ítélték meg, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem után mi legyen az emlékművel. Az MSZP és a Momentum mindenképpen megkérdezné az embereket, az Együtt lerombolná, az LMP pedig szoborparkba vinné. A közönséggel kialakult dialógus viszont egészen más fénytörésbe állította a problémát. A német megszállási emlékmű és a vele szemben létrejött eleven emlékmű a jelenlegi NER tökéletes lenyomatát adja. Mag a jelenlegi kormányzat hallani sem akar a párbeszédről, az emberek véleményét kizárólag fentről irányított nemzeti konzultáción keresztül kéri ki, az Eleven Emlékmű Közösség makacsul hisz a dialógusban. Most is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy talán az lenne a legjobb, hogy ez a soha át nem adott és a kormányzat által is szégyellt emlékmű megmaradjon örök mementónak, az igazság elhallgatásának, a hazugságra épülő emlékezetpolitikának az emlékműveként.
Megható volt látni, hogy mennyire betartották a vitakultúra szabályait: A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében került sor, maximális ideje két perc volt, közbekiabálás tilos, tapsolás helyett a tetszésnyilvánítás kézrázással történt. Elszoktunk már ettől a vitakultúrától a magyar közéletben.
A vita során Fekete-Győr András fontos bejelentést tett: ő, valamint az MSZP-P és az LMP jelöltjei megállapodtak, hogy végeztetnek egy utolsó közvélemény-kutatást a kerületben, és a legesélyesebb javára a másik kettő visszalép. Ezt is hatalmas ováció fogadta. Az emlékművön egy táblát helyeztek el ezzel a felirattal: Szavazz, hogy dönthess! Mi ehhez fogjuk tartani magunkat április 8-án.
Az emlékmű a felirattal, előtérben az eleven emlékmű egy részlete |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése