A Vízöntő korszakának hajnalán

A Vízöntő korszakának elején vagyunk, mi vagyunk a Vízöntő-kor hajnalának gyermekei. De mi is a Vízöntő kora, mik a világkorszakok, hogyan függ ez össze az állatövvel?
A Föld keringési síkja, az ekliptika mentén elhelyezkedő csillagképek alkotják a zodiákust. Az, hogy a Nap melyik csillagképben van, az hónapról hónapra változik. Március 20-21-e környékén, a tavaszi napéjegyenlőségkor, amikor a Nap pont az egyenlítő fölött delel, vagyis a Föld forgástengelye pont merőlegest alkot a Föld-Nap tengellyel, az asztrológia szerint akkor lép át a Nap a Halak-ból a Kos-ba. Csakhogy ez már régen nincs így, mert a Föld tengelye nem mutat mereven egy irányba (jelenleg a Sarkcsillag felé), hanem imbolygó mozgást végez, akár egy búgócsiga. Ennek az imbolygó mozgásnak, a precessziónak a periódusa 25 920 év, ezt hívják precessziós nagyévnek. Ennek az időnek a 12-ed része, vagyis 2160 év alatt a tavaszpont, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség időpontja pont egy csillagjegynyit mozdul visszafelé az állócsillagokhoz képest. Ezeket a 2160 évig tartó világkorszakokat arról a csillagképről nevezzük el, melyben a Nap a tavaszpont időpontjában van.
Abban mindenki megegyezik, hogy nemrég léptünk át a Vízöntő korszakába, de hogy pontosan mikor, abban nincs megegyezés. Mindenesetre az 1968-as "nagy generáció" úgy gondolja, hogy az emberiség új nagy szellemi korszaka, a Vízöntő-kor épp ötven éve, 1968 tavaszán köszöntött be. Ki ne ismerné a Hair-ből a Vízöntőt:

(Huh, sose tudom libabőr nélkül végignézni)
Az új szellemi korszakot a nagy generáció szerint harmónia, megértés, egymás iránti szimpátia és bizalom fogja jellemezni, amikor a béke uralja a bolygókat, szerelem vezérli a csillagokat. Nem tudni, hogy Daniel Coh-Bendit-et és a párizsi diáklázadás többi vezéralakját foglalkoztatta-e az asztrológia, de tény, hogy a párizsi egyetem nanterre-i fakultásának kari tanácstermét pont két nappal a tavaszi napéjegyenlőség után, 1968. március 22-én foglalták el, ezzel kezdetét vették a párizsi diáklázadások. Kezdetben csak az oktatás és a vizsgarendszer reformját, az egyetemek túlterheltségének csökkentését követelték, hamarosan azonban támadni kezdték a fogyasztói társadalmat, a hidegháborút, az USA-t. A tiltakozásokból később utcai tüntetések, sőt utcai harcok is lettek, a tiltakozási hullámba bekapcsolódtak a szakszervezetek és általános sztrájk kezdődött. Tavasz végére De Gaulle megállapodott a szakszervezetekkel, sőt, a diákságnak is tett bizonyos engedményeket, elcsitultak a megmozdulások. A diáklázadások emléke pedig beépült a popkultúrába, illetve fennmaradt radikális európai baloldali mozgalmakban, pl. a németországi Vörös Hadsereg Frakcióban (RAF), melynek kiindulópontja szintén az antikapitalizmus és a neomarxizmus volt. A RAF-nak kezdetben sok szimpatizánsa volt, de a terrorizmusig fokozódó radikalizálódásuk teljesen elszigetelte a mozgalmat.
Az amerikai diákmozgalmak alapja szintén a fogyasztói társadalom, az elidegenedés elleni lázadás volt, mely párosult a vietnami háború elleni tiltakozással. Az amerikai diákmozgalmakból bontakozott ki a hippi-kultúra a maga külsőségeivel (hosszú haj, póló, farmer, virágok, pszichedelikus popzene). A békét, a toleranciát, a szabad gondolkodást és a szabad szerelmet hirdették, elutasították a háborút. Make love not war! Megérintették őket a keleti vallások és filozófiák.

Biztosan voltatok már úgy, hogy nosztalgiával gondoltatok vissza egy olyan korszakra, melyet nem is éltetek át. A '60-as évek végén még kis tinédzser voltam, nem hallottam hippikről és Woodstockról. Később a filmeken (Eper és vér, Zabryskie Point és sok-sok évvel később a Hair) valamint a popzenében (Beatles, Bob Dylan, Jimmy Hendrix és a zseniális Janis Joplin) szivárgott át ez az életérzés. Nagy-nagy köszönet a Magyar Rádió akkori zenei szerkesztőinek, hogy ezeket a zenéket nem csak a Luxemburg Rádióban hallhattuk.
'68-at Kelet-Európában a Prágai Tavasz és az ezt tankokkal eltipró "baráti" segítségnyújtás valamint hazánkban a talán pont a Prágai Tavasz kudarca miatt időnek előtte hamvába holt új gazdasági mechanizmus jellemezte. Párizs elcsendesedett, a Prágai Tavaszt vérbe fojtották, ismét pesszimista hangulat lett úrrá a keleti blokkban. A csehszlovák intervenció ellen erőtlenül tiltakoztak magyar reformkommunisták (pl. Hegedűs András), egy magyar tinédzser, Bauer Sándor pedig felgyújtotta magát a Nemzeti Múzeum előtt. A diáklázadásokra utaló filmeket kezdetben betiltották (pl. Sípoló macskakő), később azonban enyhítettek a szigoron. Bár Woodstock-unk nem volt, de 1973-ban volt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és Első Magyar Popfesztivál Miskolcon. Ez utóbbin magam is ott voltam az osztálytársaimmal, istenem, már 45 éve.
Hogy mi lett a diáklázadások vezéralakjaival. Hát a többségük betagozódott a fogyasztói társadalomba, a jelszó is kicserélődött: Make money not friends! Egyedül talán Daniel Cohn-Bendit tart ki ma is elvei mellett, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnöke, és Magyarországon mostanában mint Orbán Viktor éles kritikusa vált ismertté.
A nagy generáció, a diáklázadások résztvevői, a hippik talán tévedtek arról, hogy mi fogja jellemezni a Vízöntő korszakát. A 20. század végét és a 21. század elejét egyértelműen a világ teljes globalizációja jellemzi, ez az, ami a legmeghatározóbb társadalmi hatással van a világ összes országára. Korábbi posztomban már írtam arról, hogy az egész bolygót egyetlen hatalmas piacnak tekintő globális kapitalizmus milyen válságokat, feszültségeket és ellentmondásokat képes előidézni. Hamarosan eldől, hogy erre a nemzetek új bezárkózással vagy az együttműködés eddig még nem látott formáival válaszolnak.
Posztom végére mi mást is tehetnék be, mint a Vízöntő-kor hajnala legnagyobb legendájának, Janis Joplin-nek dalát, a Mercedes Benz-t (a dalt az énekesnő három nappal a halála előtt 1970-ben énekelte fel kíséret nélkül, az alább hallható kíséretet csak 33 évvel később keverék alá). Ez a dal egyben ihletője volt Esterházy Péter utolsó színdarabjának.

---