Tényleg meg tudjuk csinálni? - 2. rész

 

4. Multicégek rendszabályozása

2023-ban a SPAR egyik vidéki üzletében  néhány árstopos termék raktárkészletét a hatóságok nem találták megfelelőnek, és ezért bírságot szabtak ki a SPAR-ra. A SPAR az európai bírósághoz fordult, amely az uniós joggal ellentétesnek minősítette a magyar kormány által bevezetett árstopot.

Jól figyeljünk oda a nem preferált B válasz első tagmondatára: "Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat...". Igen, kedves Nagy Márton, erről szól az uniós tagság. A társulási szerződésben deklaráltuk, hogy elfogadjuk az Unió közös szabályait.

5. Béremelési program

A kormánynak új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal. Négyszázezer forintos minimálbér és egymillió forintos átlagbér befigyel!

Ez a kérdés egyrészt engem azokra a "megállapodásokra" emlékeztet, amiket a lányaimmal kötöttem: Megállapodtunk ugye Bori, hogy fogmosás után már nincs csokievés!
Azért most, hogy szabadesésben a forint, jobban örültem volna, ha ezeket a sarokszámokat euróban jelölik ki.

6. Munkáshitel fiataloknak

A 4 millió forintnyi hitel igazi helikopterpénz (mintha helikopterről szórnák a nép közé). Ahhoz kevés, hogy értelmes módon, lakásvásárlásra vagy lakásfelújításra lehessen felhasználni, nem elég ösztönző, hogy emiatt több gyermeket vállaljanak. Feltehetően fogyasztási cikkekre lesz elköltve. Míg a diákhitelnél az a lényeg, hogy anyagilag támogassuk a diákokat, amig a tanulmányaik alatt nincs keresetük, feltételezve, hogy felsőfokú tudást szerezve jól el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon és könnyedén törleszthetik a hitelt, addig a munkáshitelnél semmi ilyesmi nincs a háttérben. Eszement dolog.

7. Lakhatás támogatása

Ennek a programpontnak a célja a lakásépítés fellendítése, a CSOK által felvert lakásárak ellenére valamiféle keresletnövelés. Akár az adómentes SZÉP-kártyával, akár más adókedvezménnyel érik ezt el, a költségvetésen üt lukat. Ráadásul tudni kell, hogy a SZÉP-kártya felhasználhatóságának kiterjesztése az eredeti célt, a belföldi vendéglátást és turizmust fogja csökkenteni.

8. Fiatalok lakhatásának támogatása

Az 5 %-os lakáshitel meglehetősen korlátos:

• csak bizonyos életkor alatt;
• csak bizonyos összegig;
• csak új lakásra;
• csak első lakásra

vehető igénybe.

Ami a kollégium-építési programot illeti, örülök, hogy felébredt a kormány. Ugye emlékeztek, hogy az egykori Nagyvásártelep területére egy diákváros volt előirányozva? Aztán úgy volt, hogy helyette a Fudan egyetem magyarországi kampusza épül meg itt.  Aztán Lázár főminiszter úr mindkettőt kihúzta a tervekből, akárcsak a budai központi kórházat és a mozdonyvásárlási tendert, mert kellett a pénz az atlétikai stadionra, az MVM Dómra meg a József főhercegi palotára a Budai Várban. Qrva anyjukat!

9. Tizenharmadik havi nyugdíj

A kérdés annyira provokatív volt, hogy ezzel kapcsolatban megkérdeztem a ChatGPT-t is:

Én: Igaz-e, hogy az Európai Unió azt szeretné, ha Magyarország megszüntetné a 13. havi nyugdíjat?

ChatGPT: Nem, az Európai Unió nem követelte, hogy Magyarország szüntesse meg a 13. havi nyugdíjat. Az EU általában nem szól bele közvetlenül az egyes tagállamok szociálpolitikai döntéseibe, beleértve a nyugdíjpolitikát is. Az Unió azonban javasolhat bizonyos gazdasági intézkedéseket, ha ezek egy tagállam költségvetési egyensúlyát vagy gazdasági fenntarthatóságát érintik, főként ha az uniós költségvetési irányelveket vagy fenntarthatósági célokat veszélyezteti.

Az EU csak ajánlásokat tesz a tagállamok gazdasági és költségvetési fenntarthatóságának javítására, de ezek végrehajtása az egyes tagállamokra van bízva. Ha Magyarország a 13. havi nyugdíjat fenntartja, annak költségvetési vonzatait saját belátása szerint kezeli, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az uniós költségvetési szabályok betartását.

Mint ismeretes, a Fidesz-kormány 11 év kormányzás után 2021-ben hozta vissza a 13. havi nyugdíjat, és az eredeti terv szerint négy év alatt 25-25 %-kal  emelve érte volna el a teljes egyhavi összeget (vagyis pont idén, 2024-ben). Viszont a kormány a 2022-es választások előtti pánikosztogatásában bemondta az all in-t, és teljes összegű 13. havi nyugdíjat fizetett mindenkinek, rászorultságtól függetlenül. Igazából erről az aktív keresőknek - akik még mindig többen vannak, mint a nyugdíjasok - kéne elgondolkodni, hogy vállalják-e ennek az extra kiadásnak a járulékterheit. Ennek összege évente kb. 400 milliárd forint.

10. Családi adókedvezmény

Ez az idei nemzeti konzultáció legviccesebb kérdése, mert arról kell döntenie a szavazó polgároknak, hogy megduplázzák-e a gyermekek után járó adókedvezményt, vagy inkább adják oda a migránsoknak.

Én csak eljátszottam a gondolattal, hogy ha véletlenül a B válasz kerülne többségbe, a parlamentnek el kéne gondolkoznia, hogy a családi adókedvezmény emelésére szánt mintegy 300 milliárd forintnyi éves összeget miként fordítsa a migráció támogatására.

11. A migrációs büntetés elutasítása

A kérdésfelvetés kissé elnagyolt: hazánknak azért kell napi egymillió euró büntetést (valójában kényszerítő bírságot) fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a migráció előtt. Bár a kérdésben nem szerepel, de egy egyösszegű, 200 millió euró "átalányösszeg" befizetésére is kötelezve vagyunk. Aki a teljes ügyre kíváncsi, az EU oldalán átböngészheti.

De a kérdés jobb megértését segíti, ha elolvassuk Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását. Ez egyrészt kimondja, hogy hazánkba idegen népesség nem telepíthető, de korábban leszögezi, hogy az uniós szabálynak:  "... összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát".

Ezt én, joghoz nem értő, de a formális logikát ismerő ember az alábbiakban foglalom össze:

• Uniós csatlakozásunk alapfeltétele volt, hogy törvényeink ne legyenek ellentmondásban az uniós szabályokkal;
• A migrációs válság kirobbanása után úgy módosítottuk az alkotmányunkat alaptörvényünket, hogy az ellentmondásba került az Unió bevándorlási szabályaival;
• Ha az Unió számon kéri rajtunk a szabályokat, arra hivatkozunk, hogy ez ellentétes az alaptörvényünkkel.

Azt hiszem, ez a 22-es csapdája, vagy ha úgy jobban tetszik, róka fogta csuka. Most azon gondolkodom, hogy ha egymillió ember a Nemzeti Konzultációban kinyilvánítja, hogy ez felháborító ítélet, megenyhül-e az Unió és elengedi a büntetést, vagy hogy lesz?

Összefoglalás

Jelenleg a kormány kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy az elmaradó uniós pénzek hiányában mint Münchausen báró, saját hajánál fogva húzza ki magát abból a rossz gazdasági helyzetből, amiben az ország van. Bár az új gazdaságpolitikához kapcsolódó intézkedések számos eleme már meghirdetésre került, és a november 11.-én benyújtandó költségvetés-tervezet már figyelembe vette azokat, demokráciásdit játszva nemzeti konzultáció formájában tájékoztatják ezekről az embereket.

Orbán Trump győzelme után megerősödve érzi magát, még erőteljesebb harcot folytat majd az Unió ellen, és meg mer majd hozni számos olyan belpolitikai intézkedést, amelyről eddig csak hezitált. Mikre gondolok? Például a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében szereplő szervezetek, így a Transparency International és az Átlátszó betiltása orosz mintára.

Mozgalmas időszaknak nézünk elébe.