Posztjaim

2020. április 10., péntek

Széder ragály idején

Úgy emlékszem, pontosan 30 éve, 1990-ben voltam először széderen, a zsidó húsvét, a pészáh beköszöntét ünneplő családi vacsorán. Bár nem gondoltam, hogy keresztény szűzlányok vérével sütik a pászkát, azért emlékszem, mennyire izgultam gójként részt venni a talán legbensőségesebb zsidó ünnepen.
Sógorom szüleinél tartották, és voltunk vagy 30-an. A széder lényege, hogy minél többen ünnepeljenek együtt. Ez az, amit annyira hiányolok a karácsonyestékben. Szűk családi körben tartjuk, pedig azelőtt a szüleimnél otthon a karácsonyesti vacsorán is nyolcan-tízen összegyűltünk nálunk, és legalább ugyanannyian másnap a nagymamámnál.
A szédert áldott emlékű apósom vezette akkor is, és később is egészen 2009-ig, haláláig. Elmesélte a széder esti lakoma legfontosabb kellékeit (a szédertál, az Illés prófétának odakészített kehely, a három maceszlap, a szertartás szigorú rendje, ahogyan mindenre áldást mondunk), az egyiptomi rabság és a kivonulás történetét. A gyerekek mindig úgy hallgatták a történeteket, mint egy mesét, és bár egyre türelmetlenebbek voltak a vacsorára várva, felvillanyozta őket, hogy lehet keresni az elrejtett maceszdarabot.
Nagyon sok, számomra ismeretlen emberrel találkoztam az első széderen, akikkel később mindig ugyanilyen alkalommal találkoztam a következő széderestéken, amiket később sógorom cégének, a SYMA-nak az irodájában, majd sógoromék házában tartottunk, de volt úgy, hogy más rokon rendezte meg a vacsorát, vagy éppen a SYMA-csarnok éttermében gyűltünk össze. Ahogyan az évek múltak, az idősek sorra elmentek, a gyerekek felnőttek, egyre kevesebben ültük körül a széderasztalt.
Apósom halála után öccse vette át az este levezénylését, majd sógorom, de fiatalos lendületet adott az este lebonyolításának, amikor egy rokon lány dalokat tanított meg a fiataloknak, az utolsó években pedig Bori lányom is bekapcsolódott egy-egy ötlettel.
Minden széder este a legfiatalabb, de már olvasni tudó gyerek mondja el héberül a "ma nishtana"-t, a négy választ arra a kérdésre, hogy miben különbözik ez az este a többitől. Jutalmul megkeresheti az elrejtett pászkát, és ajándékot kap a házigazdától.

  1. Az összes többi este nem mártunk meg semmit egyszer sem, ezen az estén azonban kétszer is.
  2. Minden más este ehetünk kovászosat is és kovásztalant is, ezen az estén azonban csak kovásztalan
  3. Minden más este ehetünk bármilyen zöldséget, ma azonban csak a maror-t (keserűt).
  4. Az összes többi este egyenesen ülve eszünk, ma azonban csak oldalra dőlve.

Beteszek néhány fényképet egy 2004-es széderestéről:


Orsi elmondja a "ma nishtana"-t

Megtalálta az elrejtett maceszt
Széder végén a vendégek hagyományosan így búcsúznak egymástól: Jövőre Jeruzsálemben. 2013-ban ez valósággá vált, hiszen nyár végén Orsi kivándorolt Izraelbe. A 2013-as szédert amúgy is nagy hóban ünnepeltük, tudjátok, ebben az évben akadtak el az autók az M1-esen. Ezt a twitter-bejegyzést írtam:

Íme ilyen volt 2013 márciusa:
A tavalyi széderen apósom öccse, Pista bácsi már nem vett részt, de anyósom még igen. Idén úgy volt, hogy sógoromék együtt ünnepelnek sógorom 95 éves nagybátyjával, aki szerencsére még köztünk van, de a ragály megint keresztül húzta minden számításunkat. Így aztán online széder megtartása mellett döntött a család, és a világhálón kapcsolódtak össze a vacsoraasztalok.
Ezúttal én készítettem a maceszgombócot és a charoszet-et, amit a család csak "majci"-nak nevez, és alma, dió és bor keverékéből álló malter szerű misung, elmaradhatatlan eleme a szédertálnak, mert arra a habarcsra emlékeztet, mellyel a zsidók az egyiptomi építkezéseken dolgoztak.
Készül a gombóc
A kész mű levesben
A macesztorta elkészítése Petra dolga volt, Kati főzte a marhát és reszelte hozzá a tormát, egy sárospataki osztott tál megtette szédertálnak, egy muránói üvegkehely pedig Illés próféta kelyhének. Az asztal végében elhelyeztük a laptopot, és összekapcsolódhattak a vacsoraasztalok a világhálón.
A pészáh jelentése: elkerülés, megszabadulás. Vicces volt, hogy miközben áldást mondtunk a Egyiptomot ért tíz csapásra, éppen egy szintén bibliai méretű csapás sújtja a Földet. Ki gondolta volna, hogy a világ ennyire képes lesz behúzni a satuféket. Most a ragály lett ez egész emberiség Egyiptoma, egy új megszabadulás reményében tartottuk meg ezt az estét.
Szabaduljunk meg mihamarabb a ragálytól, jövőre Jeruzsálemben!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése