Nyáry Krisztián könyvét olvasgattam az elmúlt hetekben, a Merész magyarokat. Nyáry az Így szerettek ők című kétkötetes irodalmi bulvárjával lett híres, melyben magyar írók és költők szerelmi titkairól tudhattunk meg részleteket. A merész magyarokról szóló könyv más: tudósok, politikusok, gyáralapítók, jogvédő mozgalmárok életét és tetteit ismerhetjük meg. Bevallom a 30 híres magyar csaknem feléről nem is hallottam még korábban, így Michnay Gyuláról, recski internáltról, Márton Erzsébet 56-os forradalmárról, Revicky Imréről, a munkaszolgálatosokkal emberségesen bánó katonatisztről, Takács Károly félkarú sportlövőről, Karig Sáráról, a Gulágot megjárt embermentőről, Gudbrand Gregersen építőmesterről, Márton Áron erdélyi püspökről, Hummel Kornél 45-ös vértanúról, Varga Katalinról jogvédőről, Pásint Ödön kisebbségmentőről, Bédy-Schwimmer Rózsa szüfrazsettről, Molnár Gábor vak világutazóról, Fadlallah el Hedad Mihályról, a bábolnai ménes felvirágoztatójáról vagy Soos Géza világháborús ellenállóról.
Valószínűleg Nyáry a történettudomány terültén nem mozog olyan otthonosan, mint az irodalomtörténet területén, legalább is ez derül Eörsi László, a nemrég még létezett, de mára már a Veritas Intézet által bedarált 56-os Intézet munkatársának kritikájából. Eörsi azt veti Nyáry szemére, hogy Márton Erzsébet életrajzának megírásakor kizárólag a forradalmár visszaemlékezéseire támaszkodik, egyéb forrásokkal nem hogy nem támaszthatók alá a forradalmárnő kalandos történetei, de számos ponton tételesen cáfolhatók.
Tetszik nekem Nyáry Krisztián nemzetszemlélete. Nyáry válasza igen egyszerű arra a kérdésre, hogy ki a magyar: bárki, aki Magyarországot hazájának vallja, érte áldozatokat hoz. Így került a kötetbe egy norvég, Gudbrand Gregersen építőmester, akinek többek között a budapesti Keleti Pályaudvart köszönhetjük, vagy a szír Fadlallah el Hedad Mihály, aki nélkül a bábolnai lótenyésztés sohasem érhette volna el azokat a sikereket, melyek naggyá tették a bábolnai ménest. Vele kapcsolatban a szerző keserűen meg is jegyzi:
"Az egykori szíriai bevándorló ma is a bábolnai temetőben nyugszik, nem messze az országúttól, amelyen nemrégiben menekült honfitársai vonultak egy jobb életet keresve."
De például Kresz Géza, a mentőszolgálat megalapítója is egy porosz menekült család sarja volt.
A 30 merész magyar között nyolc zsidó származású magyar szerepel: Hajós Alfréd első olimpiai bajnokunk (ki édesapja Dunába fulladása után határozta el, hogy úszó lesz), Steinschneider Lilly, az első magyar pilóta hölgy, Fuchs Jenő kardvívó, kinek karaktere az egyik forrása Szabó István A napfény íze című filmjének, Richter Gedeon, a róla elnevezett gyógyszergyár alapítója, akit a Kalmopyrinért 1944 szilveszterén a Dunába lőttünk, Fischer Mór, a Herendi Porcelán megalapítója, Löw Lipót, a zsidó emancipáció lokomotívja, a szabadságharc rabbija, kinek fiát, Löw Immánuelt, Szeged város díszpolgárát, felsőházi képviselőt 90 évesen tereltük a marhavagonba '44-ben, Bédy-Schwimmer Rózsa, az első magyar feminista és szüfrazsett, és a nagy meglepetés, Vámbéry (Wamberger) Ármin orientalista.
Azért Nyáry Krisztián egy-két merész magyar élettörténetébe becsempészett némi családi bulvárt is, így megtudhattuk, hogy Pásint Ödön kisebbségvédő politikus Bethlen István törvénytelen fia volt. Különösen megható Zichy Antónia, Batthyány Lajos felesége és Zichy Karolina, első miniszterelnökünk sógornője és titkos szeretője története. Tudtátok-e, hogy a félig horvát származású Batthyány csak törve beszélt magyarul, és hogy az osztrákok szeretője mellől, a pesti Károlyi-palotából (Karolina Károlyi György gróf felesége, Károlyi Mihály nagymamája volt) hurcolták el letartóztatásakor. A testvérpár közösen csempészett papírvágó kést a Neugebaudeba, Batthyány börtönébe, a mártír miniszterelnök holttestét együtt lopatták el és rejtették el. A szabadságharc bukása után Antónia Svájcban, Karolina pedig Itáliában tartotta a lelket a magyar emigrációban (Zichy Karolina a könyv szerint még Klappka György szeretője is volt egy rövid ideig). Petőfi Sándor "két tündérvirágnak" nevezte a Zichy-nővéreket.
Igen, pont ilyen sokféleség képes erőssé tenni egy nemzetet, mint amit Nyáry Krisztián könyvében elénk tárt. Éppúgy nemzetünk részét alkotják a Liu-fivérek, gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokaink, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő, Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki Kar frissen kinevezett dékánja, Kállay-Saunders András énekes, aki ötödik helyet szerzett hazánknak az eurovíziós dalfesztiválon, és még folytathatnám a sort azokról, akik dicsőséget szereztek választott hazájuknak, Magyarországnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése