Csernobil

Én, aki a Trónok Harca egyetlen egy epizódját sem láttam, úgy rákattantam az HBO minisorozatára, a Csernobilra, hogy képes voltam érte regisztrálni a HBO GO-ra, persze az ingyenes próbahónapra, de majd meglátjuk, hogy folytatjuk-e, végül is havi 1500 Ft egy mozijegy ára.
Apropó HBO GO regisztráció: mondtam magamban, végre értelmet nyert, hogy okostévém van, Ott van az alkalmazások között az HBO GO, csak el kell indítanom. Rögtön kiírta, hogy írjam be a PIN-kódomat, amit úgy kapok meg, hogy belépek a számítógépemmel a saját HBO GO profilomba, bemegyek a Beállítások/Eszközkezelő menüpontba, és ott fogok kapni egy PIN-kódot. Csinálom, ahogy mondták, de az eszközkezelő pedig az okostévé által adott kódot várta tőlem. Róka fogta csuka. Nézem az alkalmazás dátumát: 2014-es. Próbálok letölteni frissebbet, nincs. Írok egy emailt az HBO GO-nak, visszaírják, hogy hát igen, a régebbi LG-tévéken már nem jó az applikáció. Még szerencse, hogy a PlayStation-ön is futtatható HBO GO alkalmazás, azt sikerült regisztráltatni.
Visszatérve a Csernobilra: Az emberiség legsúlyosabb atomkatasztrófája már kezdetektől izgatott, a VEIKI is megkapott minden olyan hivatalos anyagot, ami a témában megjelent:

Mivel a VEIKI-ben volt Atom- és Hőtechnikai Főosztály, szóbeli tájékoztatást is kaptunk tőlük. Elolvastam ezenkívül az ipari katasztrófákra szakosodott író Frederik Pohl könyvét is a balesetről.
Az egyik legtöbbet olvasott posztom ezen a blogon a Csernobil, Paks, Fukushima című írás, melyet Aszódi Attila egy előadása kapcsán írtam.
Ebben a minisorozatban igazán a karakterek fogtak meg, pedig kiderült, hogy szinte minden részletben mennyire törekedtek a tökéletességre:

A három legfontosabb karakter a két tudós: Valerij Legaszov és Uljana Komjuk, valamint a mentésért felelős vezető, Borisz Scserbina. Komjuk alakja kitalált, a másik kettő valóságos személy. Scserbina a sorozat öt epizódjában hatalmas személyiségfejlődésen megy át: egy virtigli arrogáns seggfej pártaparatcsikból igazi, felelősen gondolkodó, határozottan döntő vezető válik belőle.
Több érdekességet is megtudtam a filmből. Azt már a korabeli elemzések is tisztázták, hogy a robbanás azért következett be, mert a forralóvizes RBMK reaktor alacsony teljesítményen nagyon labilis, ezért tilos ebben a teljesítménytartományban üzemeltetni. Ezekből az elemzésekből az derült ki, hogy amikor hirtelen megugrott a reaktor teljesítménye, már késő volt a szabályzórudakat beereszteni, mert annyira deformálódott a reaktormag, hogy a rudak elakadtak. A filmből viszont megtudhattam, hogy tovább rontott a helyzeten, hogy a rudak vége grafitot tartalmazott, ami lassítja a neutronokat, vagyis gyorsítja a magreakciót. Vagyis a rudak beengedésének első szakaszában a grafit ért be a reaktormagba, ami olaj volt a tűzre. Utánanéztem, hogy az eredeti vizsgálati anyagból is megtudható-e, hogy a szabályozó rudak vége grafitot tartalmaz, és tényleg, ott a grafit:

A másik érdekesség, hogy azért a természet néha fittyet hány a fizika törvényeire: a három búvárból, akiknek sikerült leereszteniük a reaktor alatti térből a vizet, és a biztos halálba indultak, kettő még 33 évvel a katasztrófa után is életben van. Egyébként az atombalesettel közvetlenül kapcsolatba hozható halottak hivatalos száma mindössze 31, miközben a közvetett áldozatok számát több tíz- vagy százezerre becsülik. A 31 csak hárommal több, mint a rettenetes dunai hajóbaleset áldozatainak száma.
Csak közvetve derül ki a sorozatból, hogy a csernobili baleset mekkora fordulatot hozott a Szovjetunió életében. Az egy éve pártfőtitkárnak választott Gorbacsov meghirdette a glasznosztyot, vagyis a titkolózások végét. Én akkor úgy éreztem, hogy az atombalesetet még igyekeztek eltitkolni, de a sugárzás nem állt meg a szovjet birodalom határán. Gorbacsov belátta, hogy a műholdak korában a titkolózásnak bealkonyult, és valahogy a Szovjetunió kezdett "normális" országgá válni, ahol vannak bűntények, balesetek, és nem minden tökéletes. Gorbacsovot 1991-ben puccsal próbálták eltávolítani, de egy év múlva szétesett a birodalom.
És ha már az áldozatokkal kapcsolatban szóba került a dunai hajóbaleset: a roncskiemelés irányításával a TEK-et és annak főparancsnokát, Hajdu Jánost bízták meg. Hajdu ugyanolyan hatáskörrel rendelkezett, mint a minisorozat Scserbinája: lényegében mindent el tudott intézni, mindenre tudott pénzt, paripát, fegyvert szerezni. Szó sincs arról, hogy megkérdőjelezném Hajdu parancsnoki képességeit, ő valóban egy igazi boss-típus. De a természeti és ipari katasztrófák elhárítására, a balesetek következményeinek felszámolására van egy szervezet, a Katasztrófavédelem, furcsállom, hogy ott nem találtak rátermett embert erre a feladatra. Hiszen alapvetően a Katasztrófavédelemnél áll rendelkezésre minden technikai eszköz ilyen jellegű feladatok megoldására. Lehet hogy köze van Hajdu megbízatásának ahhoz, hogy egykor Orbán Viktor főtestőre volt?