Általában minden évben meg szoktam emlékezni az Eurovíziós Dalfesztiválról, de idén ennek külön jelentőséget adott, hogy a fesztivált a tavalyi győztes országában, Izraelben, Orsi új hazájában rendezték meg.
Természetesen Orsi szállodájában, az Intercontinentalban már hónapokkal ezelőtt minden szobát lefoglaltak erre az időszakra, Orsi a döntő estéjén is szolgálatban volt. Viszont a szálloda előtti tengerparti szakaszon volt a fesztiválpark, ahol a közönség kivetítőkön nézhette az egész fesztivált. Ezt Orsi le is fotózta a szálloda tetejéről (katt egy nagyobb képért):
Bár egy héttel a fesztivál előtt Izrael és a gázai övezet között ismét kiéleződött a feszültség, de a fesztivál elejére normalizálódott a helyzet. Így aztán Izraelnek sikerült megrendeznie minden idők legpazarabb, leglátványosabb Eurovíziós Fesztiválját.
Amikor tavaly Netta a Toy című számával megnyerte a fesztivált, egy egyáltalán nem előnyös külsejű, de nagyon tehetséges lány álma vált valóra. Ezért is lett az idei fesztivál jelmondata a "Dare to dream", vagyis "Merj álmodni". Netta álmát követte egy XXXL-méretű amerikai balerina is, aki már YouTube-sztár, és ezúttal a francia dalban működött közre, melynek az volt a mondanivalója, hogy mindenki király, vállald fel önmagad, legyél az, ami vagy. Sajnos a Roi című dal csak 14. lett.
Magyar szempontból több okból is különleges volt ez a fesztivál. Egyrészt a magyar énekes Pápai Joci az első, aki kétszer indulhatott a dalversenyen, két évvel ezelőtt Origo című dalával 8. lett. Viszont 10 év óta ő az első magyar résztvevő, aki nem jutott a döntőbe. Kár ezért Jocit hibáztatni, hiszen nagyon gyakori, hogy nagyon sikeres nemzetek betliznek, pl. a tavalyi győztes Izrael idei énekese a 26-os döntőben csak a 23. helyet érte el. Egyébként szinte évről évre igaz ez az erőnyerő, vagyis selejtező nélkül döntőbe kerülő országokkal. Idén is az Egyesült Királyság, Németország, Izrael, Spanyolország a vert mezőnyben végzett. Üdítő kivételként viszont a szintén erőnyerő olaszok a másodikok lettek.
Nagyon vicces, hogy a szakmai zsűri és a közönség értékítélete mennyire különböző tud lenni. Svédország a szakmai zsűritől a legtöbbet, 239 pontot kapott, a közönségtől viszont csak 93-at, ezzel a végső helyezésük a 6. hely lett. Ezzel szemben a minden színpadtechnikai hókuszpókusz nélkül egy szál zongorával éneklő holland Duncan Laurence a szakmától kapott 231, a közönségtől kapott 261 ponttal meggyőzően lett az első (a magyar szakmai zsűri a hollandot csak a 10. helyre tette, mi viszont telefonos szavazatunkat rá adtuk).
A színpadtechnika egyébként még soha nem volt ennyire látványos, de szerencsére ezt évről-évre újra elmondhatjuk.
Még egy érdekesség: két elődöntőből 10-10 énekes jutott a döntőbe. A mi elődöntőnk győztese, Ausztrália végső helyezése csupán a 9. hely lett, heten megelőzték a másik elődöntőből + az erőnyerő Olaszország. Vagyis ebből a lényegesen "gyengébb", és mindössze 17 énekesből álló mezőnyből esett ki Joci a 12. helyen (a másik elődöntőben 18-an voltak).
Persze ahogyan lenni szokott, a holland énekest nagyon hamar elkezdték gyalázni, mondván, hogy biszexuális. Úgy látszik sokan vannak, akiket egy dalfesztiválból csak ez érdekel. Bori viszont nagyon fogadkozik, hogy jövőre mindenképpen kimegy Amszterdamba, a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése