SS3.0

És akkor beszéljünk a híres Stop Soros törvény harmadik változatáról. Igaz, ezek közül csak az utolsó lépett hatályba, és ugyanabban a Közlönyben tették közzé, mint az AT1.7-et. Mégis jogos a 3.0 verziószám, ugyanis:

• Még az év elején a kormány közzé tette az SS1.0-t, melyről emailben bárki véleményt mondhatott. A szövegben 57-szer szerepel az "illegális migráció" vagy "illegális bevándorlás" kifejezés, de hivatkoznak benne a Soros-tervre is. Pont az volt a kifogás ezzel a - minek is nevezzük, törvényjavaslatnak semmiképpen, legyen inkább: vitaanyag, szóval - vitaanyaggal, hogy olyan tevékenységet köt regisztrációhoz és vet ki rá illetéket, ami valójában törvénytelen. Jól látszik, hogy mindössze egy éjszakájuk volt arra, hogy összeférceljék.
• A választások előtt egy hónappal az Országgyűlés elé terjesztett három törvényjavaslat már köszönő viszonyban sem volt a nép által megszavaztatott verzióval. A törvénycsomag három törvényjavaslatból állt: A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről, a bevándorlási finanszírozási illetékről illetve az idegenrendészeti távoltartásról. A törvényjavaslatok általános vitáját meg is kezdték az Országgyűlésben, de jól lehetett tudni, hogy a választások utánra halasztják a végszavazást. Egy korábbi posztomban írtam róla, a lényege az, hogy az "illegális" szó eltűnt a szövegből, a törvényes bevándorlás támogatása lett volna a javaslat szerint engedély- és illetékköteles.
• Lezajlottak a választások, és Orbán Viktor bejelentette, hogy az újonnan megalakult kormány első dolga az lesz, hogy benyújtják a Stop Soros törvényjavaslatot. Mondom magamban, ez hülye, hát elfelejtette, hogy már be van nyújtva, sőt vitáztak is róla. Kiderült azonban, hogy a három törvényjavaslat helyett egyetlen salátatörvény-javaslatot nyújtanak be, amiben már szó sincs engedélykérésről, meg illetékfizetésről, hiszen mindenféle bevándorlás illegálisnak tekintendő, ahogyan az az AT1.7-be is bekerült. Megkérdeztek fideszes képviselőket, hogy van az, hogy egy egészen más törvényről fognak szavazni, mint amit a választások előtt benyújtottak. Cinikusan azt válaszolták, hogy erre adott felhatalmazást az ország kétharmada.

A törvény megismétli az Alaptörvény azon kitételét, hogy csak azt a bevándorlót illeti menedékjog, aki magyar földre olyan országból lép, ahol őt üldözik. Valójában tehát senkit nem illet menedék. Szintén megdöbbentő kitétele a törvénynek, hogy büntetendő cselekmény az illegális bevándorlónak nyújtott jogi segítség. Igazi 22-es csapdája: ha elvállalod egy menedékkérő jogi képviseletét, és az eljárás során elutasítják a kérelmét, akkor bűncselekményt követtél el, mert illegális bevándorlót támogattál.

Természetesen az Országgyűlés pikk-pakk, alig két hét alatt fogadta el a rendszerváltás utáni leggyalázatosabb törvényt, és a köztársasági elnök sem igen habozott az aláírásával.