Bokros

Bokros Lajost mindig is a rendszerváltozás utáni korszak egyik leghitelesebb politikusának tartottam. A Horn-kormány pénzügyminisztereként a róla elnevezett gazdaságstabilizáló törvénycsomag valóban megállította Magyarország eladósodását és biztosította a pénzügyi stabilitást. A Horn-kormányt követő első Orbán-kormány, annak ellenére, hogy verbálisan Bokrost ősellenségnek kiáltották ki, tovább futtatta a Bokros-csomag intézkedéseit, vagyis a forint csúszóleértékelését és az importra kivetett adót.
Nagy szimpátiával tekintettem a Modern Magyarország Mozgalom 2013-as megalakulására, mert az elnök Bokros Lajoson kívül Pusztai Erzsébet személyében egy hiteles egészségpolitikus lett az alelnök. 2014-es EU-parlamenti indulásukat aláírásommal támogattam, de sajnos nem jött össze nekik a szükséges 20.000 aláírás. A 2014 őszi önkormányzati választásokon Bokros Lajos 36 %-ot ért el a budapesti főpolgármesteri választáson, én is őrá szavaztam.
2015 tavaszán a MoMa úgy döntött, hogy a kormányváltó szándékú politikai és civil erők egyesítőjeként lép színre. 2015 május 1-ére kötetlen beszélgetésre hívtak minden kormányváltó szándékú politikust és civilt. Mivel azon a tavaszon elég ismert lettem a TESCO-dallal, nem titkolom, hogy több újságíró és politikus is megkeresett. Bokros Lajos személyes levélben hívott meg a rendezvényre:

Különösen a levél melléklete, a meghívottak listája volt számomra nagyon hízelgő:

Soha korábban és azóta sem szerepeltem ilyen illusztris személyekkel közös protokoll-listán, inspiráló volt arra gondolnom, hogy Esterházy Péterrel vagy Bródy Jánossal lehetek közös rendezvényen, így természetesen igent mondtam. Az eseményre persze csak a meghívottak egy töredéke jött el, de azért így is izgalmas volt az összejövetel.
A rendezvényen felszólalt Tóth Zoltán választási szakértő és világosan és érthetően vázolta, hogy a jelenlegi választási rendszer miért jelent csapdahelyzetet a sok kis pártra széttagolt ellenzék számára:

• A választási rendszer a 93 országos pártlistáról megszerezhető hellyel szemben túlsúlyt biztosít a 106 egyéni választókerületnek, ahol részvételi küszöb nélkül, egy fordulóban a legtöbb szavazatot elért jelölt jut a parlamentbe.
• Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok után töredékszavazatok mennek fel az országos pártlistákra, de szemben a korábbi választási rendszerrel már a győztesre leadott szavazat után is jár a töredékszavazat, tovább növelve az egyéni képviselőt bejuttató párt listás arányát.
• Országos pártlistát csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat, mely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében, 27 helyen indít egyéni jelöltet, de ráadásul a területi eloszlás szabályának is meg kell felelni: legalább kilenc megyében és a fővárosban jelöltet kell indítani. A Nemzeti Választási Bizottság világossá tette, hogy amennyiben jelöltvisszaléptetés miatt a minimális jelöltszám és a területi eloszlás nem teljesül, az országos pártlistát akkor is törölni kell, ha azt egyébként már nyilvántartásba vették.

Tóth Zoltán világosan elmagyarázta, hogy a pártok közötti együttműködést nehezíti, hogy:

• az egyfordulós rendszer miatt nem tudnak az első forduló eredménye alapján egymás javára visszalépni (1998-ban - bár az MSZP több szavazatot kapott, mint a Fidesz - pont a második fordulós kisgazda visszalépések miatt tudott a Fidesz sok egyéni kerületben nyerni);
• a visszaléptetésekkel kockáztatják a pártlistájukat;
• a visszaléptetésekkel töredékszavazatokat is veszítenek.

Bokrosék javaslata a következőkből állt:

• A demokratikus pártok (ma a Fidesz úgy kommunikálja: Soros pártjai) alakítsanak választási pártszövetséget.
• Az egyéni választókerületekben szervezzenek előválasztásokat a legesélyesebb jelölt kiválasztására. Ennek az lett volna a jelentősége az önkéntes megállapodással és visszalépéssel szemben, hogy ebben az esetben a pártok riválisként, nem pedig kényszerű együttműködőként szerepeltek volna, így egyik párt sem veszítette volna el az arcát az előválasztások során.
• Választási győzelem esetén a megalakuló Országgyűlés feladata a jogállam helyreállítása, új, igazságosabb választójogi törvény megalkotása lenne, ez a Bokros-féle 500 napos program, melyet új választások kiírása követne.

A Rendezvényen felszólalt még Pusztai Erzsébet az egészségügy megreformálásáról, Raskó György az agrárium helyzetéről, Magyar György a jogállamiságról, Bojár Gábor a vállalkozók helyzetéről. Valamennyit el tudtam képzelni egy 500 napos ügyvivő kormány tagjaként.
Nagyon lelkes voltam, 2015-ben Bokrosék több más rendezvényére is elmentem, sőt, pénzadománnyal is támogattam a MoMa-t. Komolyan el tudtam képzelni, hogy Bokros rendelkezik akkora tekintéllyel, hogy a MoMa katalizátora, kovásza tudna lenni egy pártszövetség megalakulásának, az előválasztások előkészítésének. Telt-múlt az idő, de a demokratikus oldal pártjai csak nem közeledtek egymáshoz, az előválasztás lehetősége elszállt, a pártok kényszerű egyességekbe mentek bele, melyet nem nagyon tudtak megúszni arcvesztés nélkül és anélkül, hogy sebeket ne ejtsenek egymáson.
A MoMa elnökségében is komoly viták voltak, hogy ebben a helyzetben mit tegyenek. Bár korábban azt hirdették, hogy minden egyéni választókerületben csak egy jelölt álljon szemben a kormányoldallal, mégis az a nézet kerekedett felül, hogy önállóan indulnak el a választásokon. Pusztai Erzsébet és Kajdi József elhagyták a pártot, Pusztai a V18 nevű "think tank"-ban folytatta tevékenységét. Magam is megdöbbentem Bokros döntésén. A MoMa-nak jelen poszt írásakor még több választókerületben van önálló jelöltje,ugyanakkor a legfrissebb hír az, hogy maga Bokros visszalépett az Erzsébetvárosban a DK-s jelölt javára, ahogyan ezt tette a mi választókerületünkben múlt héten Juhász Péter (Együtt) és tegnap Fekete-Győr András (Momentum).
Sajnálom, hogy a MoMa nem tudta megvalósítani a 2015 május 1-én kitűzött célt, tényleg nem rajtuk múlt. De azt is nagyon sajnálom, hogy Bokros Lajos, a rendszerváltás első évtizedének leghitelesebb politikusa, a CEU egykori igazgatója és volt európai parlamenti képviselő nem volt képes megfelelően kezelni ezt a helyzetet. A MoMa-nak kellett volna azt a feladatot felvállalni, amit végül a V18 tett meg, hogy árnyékkormányként segítsen egy esetleges kormányváltásban. Remélem, Bokrosnak és az általa képviselt konzervatív európai értékrendnek lesz még szerepe a magyar politikában.