Posztjaim

2018. február 17., szombat

Szeressük egymást, gyerekek, avagy a nyúl visszatér

Nyolcadik alkalommal síeltünk együtt volt osztálytársaimmal. Én a tavalyit kihagytam, de idén visszatértem a csapatba.
Ezúttal Ausztria egyik legszebb vidékén, Salzkammergutban voltunk, ahol két és fél évvel ezelőtt voltunk családi nyaraláson. A festői Hallstatter-See partján, Obertraun-ban volt a szállásunk.
A szenior csapat a tó partján, szemben a gyönyörű Hallstatt
Építész osztálytársam, kinek minden idejét az új Puskás valamint az NKE sportközpontja tölti ki, egy sms-ben mentette ki magát:
"Nagyon jó síelést kívánok nektek, ma épp UEFA delegáció van és jövő héten két teljesítendő határidő... nem lehetek veletek, nagyon sajnálom, nem is hiszitek mennyire... hagyjátok a napi politikát, ne szidjátok a stadionokat, inkább szeressétek egymást ☺egyetek-igyatok jókat, és nagyon várom Jozsó újabb filmjét... jó utat."
Ezért a mostani sítúránkat a "szeressük egymást gyerekek" jegyében töltöttük. És honnan jön a nyúl? Két évvel ezelőtt a szállásunk előtt volt egy hatalmas nyúl-szobor, amit elneveztünk alpesi vérnyúlnak.
2016-ban a nyúlnál
Most a szállásunk előtt építettünk egy hónyulat, és annál fotózkodtunk.
Az idei nyúl
Obertraun közelében két sípálya található, az egyik a Krippenstein, a másik a Dachstein West. Az utazás napjára nem terveztünk síelést, ezért másnap, szombatra tűztük ki a Krippenstein meghódítását. A hegy lábánál hatalmas köd gomolygott, de a csúcson ragyogó napsütés várt minket, ami nagy reményekre jogosított bennünket, bár a völgyeket elnyelte a sűrű homály:
Köd-tóvá vált a Krippenstein egyik völgye
Sajnos csak fél napig élvezhettük a csúcson a napsütést, a köd emelkedni kezdett, mostmár a hegy lábánál tisztult ki az idő, de ahhoz, hogy síelhessünk, át kellett csúszni egy 500 m-es ködös szakaszon. Ködös lejtőn az ember orientációját veszti, nem érzi pontosan, hogy milyen gyorsan halad, merre van a pálya, nagyon rossz érzés, ezért fel is hagytunk a próbálkozással.
A hazafelé menő úton belefutottunk az Obertraun-i karneváli felvonulásba. Eldöntöttük, hogy a délutánt hallstatti városnézésre fordítjuk. Hallstatt nemcsak nyáron megkapó, de télen is bájos városka alig kevesebb - főleg ázsiai - turistával.
A hallstatti temető, a hegyek koszorúzta tó és szemben Obertraun
Másnap - vasárnap - Dachstein West ragyogó napsütéssel várt bennünket. Gosauból, pár száz méterre két és fél évvel ezelőtti szálláshelyünkről vitt fel bennünket a felvonó a Sommeraualm-ra, ahonnan egyaránt le lehett csúszni a felső-ausztriai Gosauba és a Salzburg tartományhoz tartozó Russbachba.
A Dachstein ormai
Ebéd után cikk-cakkban átlifteztünk a Zwieselalm-ra is. Sajnos délután havazni kezdett és kezdett ködösre fordulni az idő. Ez aztán meg is hiúsította a harmadik napi sízésünket.
Egyik volt osztálytársam 62 éves létére életében először kipróbálta a sífutást. Eleinte esett-kelt, de délutánra belejött. Nagyon tudom tisztelni az ilyen elhatározásokat.
Szállásunk egy nyolcfős - négy hálószobás - apartmanház volt, az egyik szobába pótágyat kértünk, így fértünk el kilencen, egy házaspárnak egy közeli szállodában volt a szállása, mert ők később jöttek és egy nappal korábban hazautaztak. A ház jól felszerelt volt, és saját szauna tartozott hozzá.
Apartmanházak a felkelő nap fényében
Első nap hideg vacsora volt: baconba göngyölt pulykamell és kacsamáj. Második este milánói spagettit ettünk, harmadik este pedig lecsót. Pálinka és vörösbor volt bőven, a sör viszont hamar elfogyott.
Napjaink legmenőbb társasjátékaival játszottunk esténként, a Concepttel és a Fedőnevekkel. És a politizálást tényleg megpróbáltuk mellőzni. Azért ez két hónappal a választások előtt meglehetősen gyenge próbálkozás volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése