SS - egy kicsit komolyabban a törvénycsomagról

Kati nagybátyjának az unokája ügyvéd Kanadában. Klientúráját a Magyarországról kivándorolt cigányok alkotják. Az ügyvédet a kanadai állam fizeti, és a menekültügyi eljárásban azt próbálja bizonyítani, hogy a kérelmezők hazájukban üldöztetésnek, diszkriminációnak vannak kitéve. Nem könnyű ezt bizonyítani egy NATO- és EU-tagország állampolgáráról. A srác hivatkozni szokott a romagyilkosságokra, a szegregált oktatásra, a magyar lakosságban meglévő előítéletekre. Mindezt teszi az állam pénzén az állam érdekei ellenében, mert a kanadai törvények biztosítják ezt a jogot a menedékkérőnek.
Ezt mindenképpen előre akartam bocsátani a héten benyújtott SS (Stop Soros) törvénycsomagról alkotott véleményemhez. Már korábban is mindenkit arra buzdítottam, hogy vegye a fáradságot, hogy az egyes törvényjavaslatokat ne csak kormányzati vagy ellenzéki narratívában, hanem szöveghűen ismerje meg. A törvénycsomag három törvényjavaslatból áll: A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről, a bevándorlási finanszírozási illetékről illetve az idegenrendészeti távoltartásról.
A "társadalmi vitára" bocsátott törvénycsomagból az "illegális migráció" kifejezést mindenhonnan kigyomlálták (azaz mégsem teljesen, a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló törvényjavaslat általános indoklásában bennmaradt ez a szövegrész: "...határozott fellépés azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik és segítik"). Valóban, az illegális migráció és a migráció között ugyanaz a különbség, mint az erőszakos nemi közösülés és a nemi közösülés között. Itt nem árt hangsúlyozni, hogy az illegális migrációt egyetlen számottevő szervezet és Soros György sem támogatja, hanem kiállnak az erős határőrizet és az egységes idegenrendészeti eljárás mellett.
Mindhárom törvényjavaslatban szerepel a "Stop Soros" megnevezés, ami sokat levon a törvények komolyságából, de a "Soros-terv" kifejezés is megjelenik az egyik törvényjavaslat általános indoklásában.
A törvénycsomagnak két nappal az országgyűlés feloszlása előtti benyújtása egyértelműen propagandacélokat szolgál, ebből Németh Szilárd nem is csinált titkot.
Az első két törvényjavaslat olyan egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, melyek a hazánkban menedéket kérőket vagy már oltalmazotti státuszt kapott személyeket támogatják (a törvényjavaslat tartalmazza a "szponzorálás" szót is, amely ebben az összefüggésben elég értelmetlen). Néhány támogatási formát a törvénycsomag felsorol, ilyen az érdekérvényesítő tevékenység, magyarul jogi képviselet. Vagyis a menedékkérők jogi képviseletét Kanadában az állam fizeti, a magyar állam viszont adóztatná. Hasonlóan bevándorlást támogató tevékenységnek számít a "jogalkalmazói gyakorlat befolyásolása", amit civil körökben "érzékenyítésnek" neveznek. Az érzékenyítés célja nem a befolyásolás, hanem a meglévő előítéletek csökkentése, ezért erről komoly jogi viták várhatók.
Támogatásnak számít információs anyag készítése is, amely a menedékkérőt tájékoztatja a jogairól és a lehetőségeiről pl. a munkavállalását vagy a lakhatását illetően. Ugyanakkor nem tartozik a törvény hatálya alá a "humanitárius céllal folytatott támogatás", ami elég tág fogalom ahhoz, hogy később számos jogvita forrása legyen.
A törvényjavaslat célja, hogy a támogatói tevékenységet a szervezetek csak engedéllyel végezhessék, és amennyiben a támogatáshoz külföldről származó pénzt használnak, 25 % illetéket kötelesek fizetni. A törvénytervezet értelmében csak a menedékkérőket támogató tevékenység illetékköteles, vagyis ha az alapítvány vagy szervezet egyéb humanitárius tevékenységet is folytat (pl. a romák vagy hajléktalanok támogatása), akkor a tevékenységének ez a része nem illetékköteles. Ha egy szervezet bevételének 50 % külföldről származik, de tevékenységének csak 50 % irányul a menedékkérők támogatására, a másik fele egyéb humanitárius tevékenységre, elég egy jó ügyvéd, hogy bebizonyítsa, a külföldi bevételből egy fillért sem költenek a menekültekre. Sok érdekes per lesz majd.
A legérdekesebb mégis az idegenrendészeti távoltartásról szóló törvényjavaslat, ugyanis nagyon homályosan írja körül, hogy kikre lehet majd alkalmazni: "...akinek Magyarországon vagy Magyarország meghatározott területén történő tartózkodása vagy tevékenysége Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes...". A távoltartást a felelős miniszter rendelheti el, nem világos, hogy az eljárás alá vont személyt milyen jogorvoslati lehetőségek illetik meg. Magyar állampolgár az uniós határ 8 km körzetéből tiltható ki, idegen állampolgár Magyarország egész területéről. Ha a törvényt valóban Soros György távoltartására hoznák, aki magyar állampolgár, akkor lényegében nem sokat érnek vele, hiszen uniós belhatáron át (pl. Hegyeshalomnál) szabadon léphet hazánk földjére.
Az SS törvénycsomag ellen számos nemzetközi szervezet és az ENSZ is tiltakozott. Az éppen csak megkezdett majd félbehagyott parlamenti vita nem volt mentes indulatokról, de ez nem csoda. Ötven nappal a választások előtt már minden szó választási propaganda. Remélem, a választások után az SS törvénycsomagon is úgy lépünk túl, mint egy kellemetlen gyermekbetegségen.