A kereszténységnél Sedláček felhívja a figyelmet arra, hogy Jézus harminc újtestamentumi példázata közül tizenkilencnek van gazdasági vagy társadalmi kontextusa. Az Újszövetség több ezer verssora foglalkozik gazdasági témával.
Az ógörögben a "vétek " és az "adósság" szó ugyanaz, mint ahogyan a "vétkes" és az "adós", ezért az Újszövetség ezen szavai kétértelműek (megjegyzem a németben a "Schuld" is egyszerre jelent bűnt és adósságot). A "megváltás" eredeti jelentése is az adósrabszolga adósságtól való megváltása, de a Bibliában az emberiség bűnöktől való megváltását jelenti. Másik érdekes szóazonosság a "hit" és a "hitel" (credo és credit). Ha valakinek hitelt adunk, akkor bízunk benne, hogy visszafizeti, hiszünk neki. A mai gazdaság lényegében a bizalomra épül: elhisszük, hogy egy darab papírért kenyeret, autót, atomerőművet vehetünk, vagy nem csinálunk vele semmit, és pár év múlva még több papírt ér. Lényegében a gazdaság a kölcsönös - és persze tapasztalaton alapuló - bizalom láncolata. a gazdasági válságok mindig bizalmi válságok: elveszítjük a hitünket, egy befektetésben, egy bankban, egy országban.
Míg a racionális világban minden, ami mérhető, azt referenciához mérjük: 1 m a Föld egyenlítőjének negyvenmilliomod része, egy másodperc a Föld tengely körüli forgásidejének 86400-ad része. De mennyi egy dollár? Amennyire az adott pillanatban éppen tartjuk. Amennyire éppen megbízunk az amerikai gazdaságban.
A napokban adták le az ATV-n a Dollárpapát. Gábor Andor írta, Gádor Béla és Darvas Szilárd írt belőle forgatókönyvet, parádés volt a szereposztása. Gyerekkoromban láttam és csak a legendás aranyköpések maradtak meg bennem: Éljen a haza - menjetek haza! Nem lenyelni, rágni! Pedig a Dollárpapa mindennél jobban megvilágítja a mai gazdaság lényegét. A hitel (a gazdasági partnerbe vetett bizalom) olyan a gazdaságban, mint a kőlevesben a kő. Nem kell bele, de nélküle nem készülhetne el.
Dollárpapa nem létező vagyona a fedezete annak a hitelnek, amely beindítja a kisváros gazdaságát. Amikor kiderül, hogy a vagyon nem létezik, a csalókat bebörtönzik, de hamarosan rájönnek, hogy ettől a gazdaság is leáll, ezért mindenkit kiengednek, és úgy csinálnak, mintha mégis csak létezne az a vagyon.
Képzeljük el az alábbi szcenáriót: Egy cég hitelt vesz fel egy új üzemcsarnokra, egy ingatlant ajánl fel fedezetnek. Az üzemcsarnok épül, a cég törleszti a hitelt, ám egyszer csak kiderül, hogy az ingatlan nem az övék, csaltak a fedezetnél. A bank felmondja a szerződést, és visszafizetteti a kölcsönt. A cég csődbe megy, az üzemcsarnok nem épül meg és a bank sem jut a pénzéhez. Valójában mindenkinek az volna jó, ha nem vennék tudomást a csalásról, csakhogy az törvénytelen.
Valami hasonló történt mostanában a Lombard Kézizálog Zrt-vel. A felvett hitelekért biztosítékként aranyrudakat adtak. Virágzott is az üzlet, amíg valaki meg nem vizsgálta az "aranytömböt", amiről kiderült, hogy közönséges trombitaréz. A cég tulajdonosa, Bíró Péter most előzetesben van, a hitelezők meg futhatnak a pénzük után. Lost-lost kimenetelű játszma.
Van egy másik szó, ami szintén a hitből jön. A "házastárs" másik neve "hitves". Házastársunkba is bizalmunkat fektetjük. Lehet hogy a házasság és a közgazdaságtan jobban összefügg, mint gondolnánk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése